|
 2015.01.23.
Idén 2100 milliárd forintot kell lehívni
Brüsszelből
Nagy kihívásnak
nevezte január 15-én Lázár János Brüsszelben, hogy
Magyarországnak az idei év folyamán 2100 milliárd forint uniós
forrást kell lehívnia.
A Miniszterelnökséget
vezető miniszter elmondta: 2014 decemberéig Magyarország 6880
milliárd forintot fizetett ki, egyedül a tavalyi évben 1863
milliárd forintot folyósítottak. Ezzel Magyarország a 2007 és
2013 között rendelkezésre álló keret 80 százalékát fizette
ki, amiből 75 százalékot Brüsszel már át is utalt. Lázár János
szerint Magyarország ezen a téren az elmúlt két évben
kifejezetten jól teljesített, az uniós források lehívásán
dolgozó magyar stáb munkáját pedig Brüsszelben is méltatták.
Lázár János közölte
azt is: a kormány akciótervet készít, amelyben minden tárca
számára meghatározza, mennyi uniós forrást kell idén lehívnia.
A miniszter elmondta, hogy az előző ciklusban nagyon jó
kapcsolatot sikerült kialakítania a kormányzatnak az akkori
regionális fejlesztésért felelős uniós biztossal, Johannes
Hahnnal, és ezt az új biztossal, Corina Cretuval is szeretnék
fenntartani, s arra törekednek, hogy rendszeres legyen a párbeszéd
a magyar kormányzat, a fejlesztéspolitikai szakemberek és az
Európai Bizottság között a 2007 és 2013 közötti pénzügyi
időszak sikeres lezárása érdekében.
Lázár János nem
mulasztotta el megemlíteni, hogy az uniós források tavaly is érdemben
hozzájárultak a magyar gazdaság növekedéséhez, és erre idén
is érdemi befolyással lesz, hogy Brüsszel milyen ütemben
utalja a pénzeket, illetve a kormány milyen gyorsan folyósítja
a forrásokat a kedvezményezetteknek.
Áprilistól indulhatnak az új operatív programok pályázatai
A magyar tárcavezető a következő 2014 és 2020 közötti
pénzügyi időszak operatív programjainak (OP) jóváhagyásáról
is egyeztetett Brüsszelben Corina Cretuval, s tudatta, hogy a
bizottság a kormány által benyújtott OP-k közül hatot már
„de facto” elfogadott, és ezeknél áprilisban megkezdődhet
a pályázatok kiírása.
A miniszter elmondta, hogy a vidékfejlesztési, halászati,
valamint a közigazgatás korszerűsítését szolgáló OP ügye
maradt még nyitva. Lázár János tájékoztatott arról is, hogy
a brüsszeli testület új közbeszerzési tervet is kért a kormánytól,
amelyet decemberben küldtek el, a bizottság pedig „tárgyalásra
és megvalósításra alkalmasnak” találta. Ennek keretében új
közbeszerzési törvény és új végrehajtási szabályrendszer
is készül Magyarországon.
„Elkerülhetetlennek gondolom, hogy Magyarországon új közbeszerzési
gyakorlat alakuljon ki. Ennek egyik oka, hogy megkönnyítsük az
európai uniós pénzekhez való hozzáférést, csökkenjen a bürokrácia.
A másik oka pedig, hogy mindenki számára átlátható legyen az
uniós pénzek kiosztási rendszere, elszámolható legyen, és
lehetőség szerint a korrupciónak még a gyanúja se merüljön
fel” – húzta alá Lázár János.
A Miniszterelnökség még az idén lezárná az „aszfaltügyet”
A miniszter kitért arra is, hogy még az idei évben
szeretne pontot tenni az úgynevezett aszfaltügy végére,
amelyben potenciálisan 100 milliárd forintnál is több pénz
forog kockán.
A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban
már jóváhagyott útépítési projekteket vett ismét elő, megállapítva,
hogy a magyar pályázati kiírás szabálytalanul korlátozta a
piaci versenyt, és azt javasolta, hogy ha Magyarország ezt
elismeri, akkor a költségvetés fizessen 25 százalékos,
100-150 millliárdos úgynevezett korrekciót, büntetést.
Ezt a kormány nem fogadta el, mert egyrészt nem tartja méltányosnak,
hogy korábban jóváhagyott projekteket nyitottak meg ismét,
valamint úgy ítéli meg, egyes esetekben igenis jobb minőségű
út épült, ha volt a közelben aszfaltgyár. Brüsszel azt kifogásolta,
hogy egyes útépítéseknél csak olyan cégek indulhattak,
amelyek rendelkeztek a közelben aszfaltelőállító teleppel.
A miniszter szerint egy 100-150 milliárdos büntetés a költségvetés
számára is „kezelhetetlen” volna, és az érintetteket is be
kellene vonni. Lázár János mindazonáltal úgy vélte, hogy a
bizottság bizonyos mértékben méltányolni látszik a magyar álláspontot.
A miniszter tudatta: a kormány meghallgatást kért a brüsszeli
testülettől az ügyben, ám arra várhatóan március előtt nem
kerül sor.
A politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ha
Magyarországnak korrekciót, büntetést is kell fizetnie, az összességében
nem jelenti azt, hogy uniós források vesznének el, mert az érintett
OP-kben a keretnél nagyobb összegre kötöttek szerződéseket,
az a kérdés, hogy a központi költségvetésnek mekkora terhet
kell emiatt vállalnia.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélte: elkerülhető
az ügyben a hosszadalmas pereskedés az Európai Bíróságon.
(MTI)
|
