2015.01.23.
Hatékonyabb lesz a polgári perrendtartás
szabályozása
A kormány
elfogadta az új polgári perrendtartás koncepcióját -
jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országházban
tartott kormányszóvivői tájékoztatón
Az állampolgári
bizalom megőrzésének érdekében hatékonyabban, gyorsabban működő
igazságszolgáltatásra van szükség – hangsúlyozta Kurucz Éva
kormányszóvivő, az igazságügyi miniszterrel közösen tartott
sajtótájékoztatóján. Trócsányi László elmondta: a polgári
perrendtartás megújításának célja, hogy a perek gyorsan, időben
fejeződjenek be.
Az igazságszolgáltatás
működésnek egyik fontos biztosítéka a belé vetett közbizalom
mértéke, ezért a kormány célja, hogy hatékonyabbá tegye az
igazságszolgáltatás rendszerét – hangsúlyozta Kurucz Éva
kormányszóvivő.
A polgári perrendtartást jelenleg az 1952. évi III. törvény
szabályozza, amelyet bár már többször megújítottak, nem képes
válaszokat adni a modern kor kihívásaira. A polgári ítélkezés
sokakat érint, közel 200 ezer per zajlik évente a különböző
bírósági fórumokon, a nemperes eljárások száma pedig milliós
nagyságrendű – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette: éppen
ezért van szükség egy új, korszerű szabályozásra, amely
megkönnyíti az emberek életét.
Az új eljárásjogi
kódex koncepciója támaszkodik a hagyomány ma is használható
elemeire, ugyanakkor a modernitás követelményeinek is meg kíván
felelni - mondta a miniszter. A kormány szerdai ülésén egyhangúlag
támogatott koncepció egyik legfontosabb alapelve a perhatékonyság,
ezt szolgálja például az osztott perszerkezet, mely áll egy
perelőkészítő szakaszból és az érdemi tárgyalásból.
Ezen belül nagy jelentősége lesz a per előkészítő
szakaszának, ahol a bíró tisztázza és rögzíti, mi is a
felek álláspontja, illetve milyen bizonyítékokat kívánnak
felhasználni a perben, ezen pedig az eljárás későbbi szakaszában
már csak kivételesen lehet változtatni, hogy ezzel is gátolják
a rosszhiszemű, perelhúzó magatartást - fejtette ki Trócsányi
László. Némileg más szabályok vonatkoznak majd a helyi bíróságokon
és törvényszékeken folyó polgári perekre.
A helyi bíróságokon a szóbeliség dominál majd, a
nagyobb súlyú, bonyolultabb ügyeket tárgyaló törvényszékeken
ugyanakkor az írásbeliség kap nagyobb hangsúlyt és kötelező
lesz az ügyvédi képviselet a minél professzionálisabb
pervitel érdekben, ami gyorsítja az eljárásokat - magyarázta
a miniszter. Az új koncepcióban fontos szerepet kapott még a
perkoncentráció, a felek eljárástámogatási kötelezettsége
és a bíróság közrehatási kötelezettsége.
A Kúria előtt folyó rendkívüli perorvoslatok kapcsán
Trócsányi Lázló azt emelte ki: a felülvizsgálati eljárásba
egy olyan szűrőrendszer lesz beépítve, melynek segítségével
a legfelsőbb bírói fórum gondoskodhat arról, hogy csak a valóban
érdemes jogviták kerüljenek ilyen szintre.
Az új polgári
perrendtartás koncepciójának elemeit ismertetve a miniszter
beszélt a kollektív igényérvényesítés, csoportos perindítás
megújuló szabályairól, melyek megoldást kínálnak például
olyan helyzetekre, ahol sok hasonló jellegű, egyéni, kisebb összegű
követelés külön-külön peresítése az ügyfelek és a bíróságok
számára is aránytalan nehézségeket okoz.
Az úgynevezett csoportperek új szabályainak kialakításakor
a devizahiteles ügyek tapasztalataira is figyelemmel lesznek Hozzátette:
újdonság lesz az is, hogy a közigazgatási perek eljárásjoga
- amely eddig a polgári perrendtartás egyik önálló fejezetét
alkotta - önálló törvénybe kerül majd, és a távlati tervek
szerint létrejön az önálló közigazgatási felsőbíróság.
Az új polgári perrendtartás koncepcióját korában a kodifikációs
főbizottság, szerdai ülésén pedig a kormány is egyhangúlag
támogatta.
A kodifikáció kezdeti szakaszában a jogtudósoké volt a
főszerep, ezután azonban már egyre inkább számítanak a különböző
jogászi hivatásrendek, a gyakorló ügyvédek, bírák, ügyészek
közreműködésére is a jogszabály-előkészítésben. Idén várhatóan
megalkotják a polgári eljárásjogi kódex szabályait, 2016 első
felében folyhat a társadalmi vita, a parlament elé 2016 második
felében kerülhet a törvényjavaslat, melyről a tervek szerint
2017-ben szavazhatnak - mondta Trócsányi László.
Két magyar polgári perrendtartás született az elmúlt évszázadban,
az 1911-es, illetve a legutóbbi, ma is hatályos, több mint százszor
módosított 1952. évi 3. törvénnyel elfogadott szocialista
polgári eljárásjogi kódex - idézte fel a szakember.
(Kormany.hu)
|