|
 2015.01.23.
Zalaegerszeg
ismét központi forráshoz jutott
Meg kell erősíteni a város régiós szerepét, és javítani
kell a közlekedés helyzetén is
800 millió
forintos kiegészítő támogatást kapott Zalaegerszeg városa
2014-re, ami lehetővé tette, hogy megfelelő mérleggel zárja a
múlt évet az önkormányzat. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg
polgármestere: 1000 új munkahely jön létre Zalaegerszegen,
és még inkább helyzetbe kell hozni a helyi kis- és középvállalkozásokat.
Fontos, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az iskolákból,
akikre szükségük van a helyi vállalkozásoknak.
Miért volt szüksége a városnak 800 milliós kiegészítő
támogatásra?
– Zalaegerszeg volt a 23 megyei jogú város közül az
egyetlen, amelynek soha nem volt működési hitele. Ennek köszönhetően,
amikor a kormány 2011-ben, nagyon helyesen, úgy döntött, hogy
átvállalja az önkormányzatok adósságait, akkor tőlünk nem
tudott működési hitelt átvállalni, és fejlesztési hitelünk
is csak 2,1 milliárd forint volt, melyet az állam átvett. A korábbi
nagyon felelős és átgondolt gazdálkodás eredményeképpen nálunk
tehát nem volt szükség konszolidációra. A kormány már két
évvel ezelőtt úgy határozott, hogy ezt a pozitív, alapos gazdálkodást
valamilyen módon „megjutalmazza”. Ennek eredményeképpen
2012-ben 800 millió forint kiegészítő támogatást kapott a város,
2013-ban pedig 1,3 milliárd forintot. Mindez elismerése annak a
gondos gazdálkodásnak, amit Zalaegerszeg önkormányzata
folytat. Azt is ki kell emelni, hogy a városban csak helyi iparűzési
adót vetettünk ki eddig, míg a többi megyei jogú városban építményadóból,
telekadóból és kommunális adóbevételből is gazdálkodnak. A
2014-re kapott 800 millió forintos támogatással elérjük, hogy
ne legyen működési hiányunk.
Tehát az iparűzési adóból származó bevétel
megfelelt a várakozásnak.
– Zalaegerszegen 3 milliárd 250 millió forint a 2014-es
helyi iparűzési adóbevétel, és a kormányzati kiegészítő támogatás
segít minket minden kötelező és önként vállalt feladatunk
ellátásában. Hosszú távon azonban az önkormányzatnak olyan
módon, azt szem előtt tartva kell stabilizálnia a város költségvetését,
hogy nem számíthat mindig a kormányzat kiegészítő támogatására.
Tehát el kell gondolkoznunk azon, hogy – más megyei jogú városok
bevételeihez hasonlóan – miként lehet a forrásokat bővíteni.
Ennek egyik eszköze a helyi gazdaság további erősítése. A város
gazdasági megújulásához minél több munkahelyet kell
teremteni, és ha minden a terv szerint halad, akkor nyárig 1000
új munkahely jön létre a városban. Már létrejött egy 1
milliárdos fejlesztés az északi ipari parkban, ahol a Zalaco
Zrt. új gyára mintegy 50 új munkahelyet teremtett, 4,5 milliárd
forintnyi költséggel nyomdaipari beruházást indít a németországi
Edelmann csoport, mely 100 új munkaerőt foglalkoztat – az egység
alapkőletételére január 27-én kerül sor Szijjártó Péter
miniszter úr jelenlétében. Ugyancsak 100 munkahelyet hoz létre
a déli ipari parkban az ADA cégcsoport új matracüzeme, 150
embert foglalkoztat majd a Ganzeg Kft. bővülése, a Flextronics
pedig 600 fős létszámbővítést valósít meg a következő hónapokban.
Mindenz legkésőbb 2016-ra megmutatkozik a helyi iparűzési adóbevételben.
A másik eszköz: esetleg építményadó, telekadó bevezetése.
A magánszemélyeket érintő kommunális adót viszont elvetettük.
Ezek a fejlesztések azért is lényegesek, mert nem
vezet a városba autópálya.
– Sajnos a közlekedés tekintetében vannak hátrányaink.
Nagyon örülünk miniszterelnök úr bejelentésének: a ciklus végére
legalább gyorsforgalmi út vezessen minden megyeszékhelyhez, s
minden megyei jogú városhoz. Rendkívül sikeres volt az a
megbeszélés a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, amikor is
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, a
Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a zalai kormánymegbízott úr,
Zalaegerszeg és Nagykanizsa polgármesterei igen rövid időn belül
megegyeztek az M9-es kétsávos gyorsforgalmi út nyomvonaláról.
Reményeink szerint 2017-re elkészül a Vasvár–Zalaegerszeg–Nagykanizsa
közötti M9-es részletes tervezése, majd nekilátnak az építésnek
is. Emellett a 76-os fűút a ciklus végére elérhet az M7-es
autópályához. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, és a
2014–2020-as EU-s –ciklusban a városhoz érkező 11,2 milliárdos
forrást is megkapjuk – elsősorban gazdaságfejlesztésre,
munkahelyteremtésre –, akkor folytatódhat az ipari park bővítése.
Már most több befektető érdeklődik, hiszen a zalaegerszegi északi
ipari parkban, a Dunántúlon kuriózumként, 350 hektárnyi
szabad, közművesített terület áll rendelkezésre. Emellett a
befektetést ösztönző rendeletünk is nagy kedvezményt nyújt
a beruházók számára. Terveink között szerepel egy
mechatronikai és gépipari, továbbá egy logisztikai park létesítése,
utóbbi közös programunk Zalaszentivánnal.
Bizonyára az is lényeges, hogy a fiatalok helyben találjanak
munkát, és a városban fizessenek adót.
– A fiatalok helyben tartása mindig is a városvezetés
kiemelt céljai közt szerepelt. Életkoromból kifolyólag is lényegesnek
tartom a fiatal generációval való állandó kapcsolattartást.
S már a közép- és a felsőfokú oktatásban is olyan profil
kialakításán dolgoztunk az elmúlt években, amely azt szolgálja,
hogy elsősorban piacképes szakmát adjunk a fiatalok kezébe, és
ezzel biztosítsuk elhelyezkedésüket. Ezért a helyi szakképzési
rendszer átalakítása illeszkedik a város gazdaságfejlesztési
stratégiájához, a felsőoktatás területén pedig évi 112
millió forintot fordítunk arra, hogy erősödjenek a helyi –
elsősorban egészségügyi, gazdasági, gazdálkodási, műszaki
– képzések. Emellett olyan ösztöndíjakat hirdetünk meg,
melyekkel azokat támogatjuk, akik vállalják, hogy a helyi felsőoktatási
intézményekben folytatják tanulmányaikat.
Miként tudják segíteni a helyi kis- és közepes vállalkozásokat?
– Fontosnak tartjuk az állandó kapcsolat kialakítását
a helyi mikro- és középvállalkozásokkal, ezért az új városvezetés
a december 18-ai közgyűlés elé vitte azt a javaslatát,
amelynek keretében konkrét tartalommal bíró együttműködési
megállapodást kötünk a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
Alapítvánnyal, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és
a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Zala
Megyei Szervezetével. Elsősorban a felsorolt testületeken
keresztül szeretnénk részben állandó kapcsolatot kialakítani
a helyi vállalkozásokkal, és egy olyan gazdaságfejlesztési,
tanácsadói szervezetet, rendszert létrehozni, amely által közvetlenül
a vállalkozóktól kapunk információkat. Tehát ők határozzák
meg a további fejlesztéseket. Az együttműködési megállapodás
része olyan kamattámogatási rendszer kialakítása a Zala
Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közösen, ami
azt szolgálja, hogy – csakis zalaegerszegi, magyar tulajdonú
mikro-, kis- és középvállalkozások esetében – az önkormányzat
– ha az említett alapítványtól hitelt vesz föl – átvállalja
ezeknek a cégeknek a kamatterheit, elősegítve a bővülésüket.
Medveczky Attila
|
