|
 2015.01.23.
Célunk közös
a kormánnyal: mindenki dolgozhasson az évtized végére
A fejlesztések nemcsak a város érdekét szolgálják, hanem a környékbeli
településekét is
Szita Károlyt
választotta új elnökévé a Megyei Jogú Városok Szövetségének
(MJVSZ) tisztújító közgyűlése Debrecenben. Kósa Lajos
eddigi elnököt, fideszes országgyűlési képviselőt, Debrecen
volt polgármesterét egyhangúlag a szövetség tiszteletbeli elnökévé
választották a 23 megyei jogú város képviselői.
Milyen feladatok hárulnak önre a Megyei Jogú Városok
Szövetségének elnökeként? – kérdezem Szita Károlyt,
Kaposvár polgármesterét.
– Nagy tisztességet jelent számomra ez a megbízás,
hiszen Magyarország legnagyobb városainak polgármesterei
tiszteltek meg bizalmukkal. A szövetséghez tartozó 23 megyei
jogú városban 2,3 millió ember él, és a gazdasági potenciáljuk
is lényeges, hiszen iparuk termeli a magyarországi GDP jelentős
részét. Ez a tisztség munkával jár; most, mikor az új EU-s költségvetési
éra kezdetét veszi, megjelennek a pályázatok, s ez különösen
nagy kihívást jelent. Örülünk annak, hogy az EU-s pályázatok
60%-a a kormány döntése értelmében gazdaságfejlesztésre irányul,
legfőbb célként kitűzve, hogy mindenki dolgozhasson az évtized
végére, aki munkával szeretné biztosítani önmaga és családja
megélhetését. Minden egyes fejlesztés szolgálja a környékbeli
települések érdekét is, nemcsak az adott városét. Kaposváron
sem csak kaposváriak dolgoznak a vállalkozásoknál, a dolgozóknak
csaknem a fele vidékről jár be. Ezért szükséges a lehető
leghatékonyabb és legjobb forrásfelhasználás elérése polgármester
kollégáim segítségével.
Ez a szövetség érdekvédelmi feladatot is ellát?
– A Megyei Jogú Városok Szövetsége a költségvetést
és az év közbeni törvénykezési folyamatokat kontrollálja, s
a jogszabályokat határozatokban véleményezi. Erre egy példa:
az MJVSZ egyhangúlag elfogadott határozatában arra kéri a kormányt,
hogy ne terjessze ki az úthasználati díjat a nagyvárosokat
elkerülő útszakaszokra.
Erre a kérésükre miként reagált a kormány?
– Amit el szerettünk volna érni, részben teljesült.
Vannak olyan nagyvárosi elkerülő utak, amelyeken nincs útdíj,
s ahol van, annak az az oka, hogy autóúttá minősítették az
utakat. A kaposvári elkerülő is ilyen. Véleményünk tehát az
útdíjjal kapcsolatban változatlan. A megyei matrica rendszert támogatjuk,
mert azáltal több pénz marad az embereknél. Ugyanakkor vannak
olyan városokat elkerülő, autóúttá minősített szakaszok,
ahol egyelőre indokolatlannak véljük az útdíj bevezetését.
Kaposvár esetében azért, mert még nem épült meg a
gyorsforgalmi út, amely összekötne bennünket az M7-essel, és
az M9-es autópálya sem. Ezért kértük Seszták miniszter urat
arra, hogy egyelőre vegye le a fizetős pályaszakaszok közül
– többek között – a kaposvári elkerülőt.
Önnek együtt kell dolgoznia a szocialista Botka Lászlóval
is. Ez nem lesz nehéz feladat?
– Nekem nem, és bízom benne, hogy neki sem…
Kaposvár 400 millió forintot kért és kapott a kormánytól.
Ezt az összeget milyen célok elérésére fordítja a somogyi
megyeszékhely?
– Kiemelendő, hogy még egyetlenegy kormány sem
tekintett ilyen erősen partnerként az önkormányzatokra, mint a
mostani, és nem csak az adósságátvállalásra gondolok. Céljaink
közösek, a kormány is odafigyel az önkormányzatok problémáira,
kéréseire, kérdéseire. A 400 millió forintot négy fontos cél
elérésére fordítjuk. Kaposváron önkormányzati tulajdonban
van a helyi tömegközlekedés, ez pedig veszteséges. Így a tömegközlekedési
cég hiányát enyhítjük a pénzzel, hogy ne kelljen a járatszámot
csökkenteni, és továbbra is a jelenlegi áron lehessen
jegyeket, bérleteket vásárolni. Az EU-s források elnyerésére
elindulnak a pályázatok, s ezekre terveket, engedélyeket kell készíteni.
Az összeg egy részét ezért uniós pályázatok előkészítésére
fordítjuk. Kaposvár célja az évtized végére a teljes
foglalkoztatás elérése – ennek megvalósítására is költünk
a kapott összegből. Jut pénz a közterületi kamerák számának
megduplázására az év közepéig. Kaposváron eddig 80 kamerát
szereltek fel 90 millió forint értékben. A városban gyógynövénygyűjtő,
-termesztő, -csomagoló, -értékesítő szövetkezetet hozunk létre,
amivel reményeink szerint több száz munkahelyet teremtünk, s a
kapott összeget eszközbeszerzésre és működtetésre fordítjuk.
Kaposvár várospolitikai programja miért az évtized végéig
szól? Hiszen addig választásokat is tartanak.
– Nem politikai ciklusokra kell tervezni egy város életét.
Nem a politikusok, a polgármesterek, a képviselők, hanem a
lakosság érdekeit kell szem előtt tartani. Ezért szükséges
olyan terveket készíteni, melyek hosszú távra vonatkoznak. Azt
szeretnénk, hogy 2020-ra Kaposváron mindenki dolgozzon, aki
szeretne. Ezt a célt nem lehet rövid távon megvalósítani, s
éppen ezért döntöttünk úgy, hogy az évtized végét jelöljük
meg a várospolitikai programban. A munkahelyteremtés tekintetében
Kaposváron az élelmiszergazdaság, a gépipar és a turizmus az
a három kiemelt ágazat, amelyek fejlesztésétől várjuk a cél
megvalósítását.
Medveczky Attila
|
