vissza a főoldalra

 2015.01.23. 

Nem ajándékpénzek az EU-s források

Január végétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások

Az előző, 2007–2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban kevesebb pályázat jelenik majd meg, de a kormány szándéka szerint ezek komplexebbek lesznek a korábbiaknál. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára: január 31-éig a kormány nyilvánosságra hozza a teljes évre vonatkozóan, hogy mely konstrukciók esetében mikor hirdet pályázatokat, milyen felhívásokat hirdet meg. Így kalkulálható lesz az indulni szándékozóknak, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg.

 A magyar operatív programok többsége megkapta-e már a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól?

 – December végén az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján az összes tagállam programjairól szót ejtettek, és a biztosi szóvivő kijelentette, hogy a Magyarország által benyújtott nyolc operatív program többsége megkapja a szakmai jóváhagyást, amely után azokat még a főigazgatóságok közötti jóváhagyásra kell bocsátani, de amely egyúttal jelzi a programok tartalmának elfogadását is. A szakmai jóváhagyás birtokában a magyar kormány pénzügyi kötelezettséget vállalhat az EU-s források terhére, és előlegeket is hívhat le Brüsszelből. Tehát a hazai költségvetés helyett az EU-s költségvetés kezdi el finanszírozni a 2014–2020-as programokat. Szükséges, hogy minderről Magyarországnak dokumentumot küldjenek, de ez eddig még nem érkezett meg. Reméljük, hogy minél hamarabb megkapja a kormány ezt az írásbeli jóváhagyást, amelynek birtokában képes arról dönteni, hogy mennyi új pályázatot ír ki, illetve az eddig kiírtakat a hazai költségvetési finanszírozás helyett már az uniós költségvetésre fordítja át.

 A 2014–2020-as európai hétéves ciklusról van szó. 2014 már elmúlt. Akkor miért nem 6 és miért 7 éves ciklusról beszélünk, ha csak idéntől lehet EU-s pénzekre pályázni?

 – Logikus felvetésére a válasz: egyrészt később fogadták el azt a jogszabályt és a költségvetési számokat is, melyek a hét éves fejlesztési ciklusra vonatkoznak. Azért, hogy emiatt egyik tagállamot se érje pénzügyi érdeksérelem, kedvezőbb döntést hoztak. Elméletileg a tagállamok számára meghatározott keretet hét évre osztják fel. S mindegyik évre előre meghatározzák, hogy mekkora összegre kell kötelezettséget vállalni a tagállamoknak, amelynek elköltésére aztán három év van nyitva. Mivel az EB saját hibája miatt csak megkésve tudta megválaszolni ezeket a kérdéseket, ezért azon a tagállamok számára, melyeknek programjait 2015 első negyedévéig jóváhagyja, engedélyezi, hogy a 2014-es kötelezettségvállalásokat átcsoportosítsák 2015-re, és így kitolja a felhasználás határidejét egy évvel. Tehát amire nekünk 2014-ben kellett volna kötelezettséget vállalni, azt csak a 2015-től datált három éven belül kell számlákkal alátámasztva elköltenünk és lehívnunk a bizottságtól. Így pénzügyi érdeksérelem nem ér bennünket a bizottság késlekedése miatt.

 Nem érzi abszurdnak, hogy a halgazdálkodási program esetében még hiányzik az az európai uniós jogszabálycsomag, amely lehetővé tenné a beadást?

 – A jogszabálycsomagot várhatóan márciusban dolgozzák ki, és bizony ezt is megkésve. Viszont azt is tudni kell, hogy ennek a programnak az összköltségvetése a többinek a töredéke. Amíg például egy közlekedési programra körülbelül 1100 milliárd forintot lehet felhasználni, addig a halgazdasági program kerete hozzávetőlegesen 15 milliárd forint. Így ha erről a csomagról még évekig vitatkoznának, akkor is lenne esély a fenti összeg biztos felhasználására.

 Az első kilenc pályázatot az operatív programok jóváhagyása előtt, a magyar költségvetés kockázatára kiírták. Tehát előre felkészültek a késlekedésre, és a büdzséből meghatározott összeget különítettek el?

 – Amennyiben nagyon későn fogadták volna el a magyar operatív programokat az Európai Bizottságnál, akkor a magyar költségvetésnek azokat úgy kellett volna előfinanszíroznia, hogy mögöttük még nincs ott a biztos uniós fedezet. Egyébként viszont a normál ügymenetre is az jellemző, hogy a pályázóknak az összeget nem az EB fizeti ki, hanem a magyar költségvetés, amely 3-4 havi rendszerességgel számol el egységesen Brüsszel felé. Tehát a magyar költségvetés az elsődleges kötelezettségvállaló. A programok jóváhagyásával azonban már bizonyosságot szerzünk arról, hogy a költségvetés által előfinanszírozott összegeket Brüsszel meg fogja részünkre téríteni.

 Kik nyerhetnek az EU-s pályázatokon?

 – A kormány úgy döntött, hogy nem a vállalkozások életben maradását kell hogy szolgálja az EU-s vagy a hazai költségvetési támogatás. A vállalkozások csak abban az esetben kaphatnak tényleges pénzügyi dotációt, ha két cél valamelyikéhez vagy mindkettőhöz hozzájárulnak. A két cél: a munkahelyteremtés és az ország gazdasági növekedésének elősegítése. Azokat az iparágakat szeretnénk fejleszteni, melyek egyre jobban hozzájárulnak az export bővítéséhez, így olyan mértékű jövedelmet hoznak be az országba, amely által hazánk gazdaságpolitikája 2020 után akár csökkenő EU-s források mellett is fenntarthatóvá válik. Az a pályázó, aki mindkét célt teljesíti a projektjével, okkal számíthat EU-s támogatásra.

 Miként lehet azt tudni, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg?

 – Január 31-éig a kormány nyilvánosságra hozza a teljes évre vonatkozóan, hogy mely konstrukciók esetében mikor hirdet pályázatokat, milyen felhívásokat hirdet meg. Így kalkulálható lesz az indulni szándékozóknak, hogy az év melyik részében milyen támogatási lehetőség nyílik meg. A hétéves fejlesztési keret éves keretekre osztódik, így mindenki előre látja majd a következő évre vonatkozó terveket. Ez azt jelenti, hogy 2015 végén nyilvánosságra hozzuk a 2016-ra vonatkozó kereteket, s azt, mikor melyik hónapban, mekkora összeggel, és melyik operatív programban jelenik meg pályázat.

 Mely szerv ellenőrzi, hogy az elnyert pályázatot mire használták fel a nyertesek?

 – Négy minisztérium illetékes az uniós források felhasználásában. A Földművelésügyi Minisztérium a normatív földalapú támogatások, a Nemzetgazdasági Minisztérium a területi és gazdaságfejlesztési, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési és energetikai, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig a szociális és humán pályázatokról dönt. Ezenkívül a Miniszterelnökség felel a közigazgatási fejlesztésekért, azon felül, hogy a horizontális koordinációt is ellátja valamennyi program esetében. Minden esetben a hozzájuk tartozó és a minisztériumi struktúrába olvadt közreműködő szervezeti egységek végzik az ellenőrzéséket. Amennyiben a támogatási szerződésekben vállaltakat a pályázó nem teljesíti, az szankciókat von maga után. A szankciók mértéke pedig függ a szabálytalanságok súlyától. Amennyiben a szerződésben rögzített célokkal ellentétes módon használják föl a megítélt összeget, a teljes támogatást a kamatokkal együtt visszakövetelik. S ha a garanciamentesség intézményével él vissza a pályázó, akkor az adott cég adószámát is törölhetik, s így a vállalkozásnak be kell fejeznie működését.

 A hazai kkv-szektor megerősítését mennyire tartják lényegesnek a pályázati kiírásoknál?

 – A hazai foglalkoztatásban körülbelül 4 millió 1 százezer fő dolgozik, ebből közel 1 millió az államigazgatás valamelyik alrendszerétől kapja a fizetését. Tehát piaci területen több mint 3 millió ember dolgozik, melynek 70%-át a kkv-szektor foglalkoztatja. 2020-ig el szeretnénk érni, hogy 5 millió adófizető legyen Magyarországon, s ennek nagy részét a piac foglalkoztatassa, így a kkv-k szerepe kiemelten fontos. Célunk, hogy ennek a szektornak ne csak a foglalkoztatási potenciálja legyen magas, hanem a GDP-hozzájárulási képessége is erősödjön. Ehhez pedig szükséges, hogy az a technológia, ami a kkv-k rendelkezésére áll olyan színvonalú gyártást tegyen lehetővé, ami sokkal költséghatékonyabb az eddigi működési modelleknél, és versenyképesebb, azért is, mert ezeket az új eszközöket részben támogatásokon keresztül vásárolhatják meg. Ezért várhatóan az elsők között írjuk ki a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatokat.

 Innovációra is szeretnének fordítani az EU-s pályázatokból?

 – 700 milliárd forint áll rendelkezésre innovációs célokra. Ebből egyrészt azokat a kis- és középvállalkozásokat támogatjuk, akik innovációs tevékenységet folytatnak. Másrészt azokat a nagyvállalatokat támogatjuk, akik saját innovációs tevékenységük elvégzésére hazai kis- és középvállalkozásokkal működnek együtt. És azok a felsőoktatási intézmények is támogatásban részesülnek, ahol kutatás-fejlesztést végeznek, mégpedig úgy, hogy a munka során azonnal piacra vihető terméket állítanak elő.

 Miért döntöttek úgy, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban kevesebb pályázat jelenjen meg?

 – A 2007–2013-as uniós költségvetési időszakhoz képest az új hétéves ciklusban valóban kevesebb pályázat jelenik majd meg, de a kormány szándéka szerint ezek komplexebbek lesznek a korábbiaknál. Egy kiírás keretében lehet majd az összefüggő, egymást erősítő projektekre pályázni. Tehát a kormány célja hatékonyabban erősíteni és gyarapítani az exportképes vállalkozásokat, emelni ezek technológiai színvonalát, illetve gyártási kapacitását.

Medveczky Attila