|
 2015.01.30.
A szlovákiai
belügyminisztérium a támogatásokat párthovatartozás alapján
osztotta le
A települések fejlesztését, támogatását az államnak
politikamentesen kellene kezelnie
A szlovák belügyminisztérium
2014-ben 2 970 360 eurónyi támogatást osztott ki. A SMER és
koalíciója ismét hengerelt. Viszonyításképpen: az MKP esetében
ez az arány 36 kérvényből 3 támogatás, vagyis 8,33%.
Mi az oka annak, hogy mind a szlovákiai pénzügyminisztérium,
mind a belügyminisztérium pártszínek alapján támogatja a
településeket? – kérdezem Őry Pétert, a Magyar Közösség
Pártja (MKP) önkormányzati alelnökét.
– Amikor megvizsgáltuk az önkormányzatok által benyújtott
pályázatokat, akkor nem kizárólag a 2014-es pénzügyminisztériumi
és belügyminisztériumi plusz pályázati forrásokat vettük górcső
alá. Hanem a 2007–2013-as uniós programozási időszak három
nagyobb rapid – Környezetvédelmi Operatív Program, a Vidékfejlesztési
Operatív Program, valamint a Régiófejlesztési Operatív
Program – programját is levetítettük egy-egy lakosra, járási
bontás szerint. Tehát nem csupán azt vizsgáltuk, hogy egy-egy
járás milyen összegű támogatásban részesült, hanem azt is,
hogy ez fejpénzben – egy lakosra bontva – mennyit jelent. S
ezen a téren is nagy aránytalanságokat tapasztaltunk. Rátérve
a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium által
elfogadott pályázatokra kijelenthetjük: a támogatásokat nem
szakmai, hanem politikai alapon osztották le. Mindkét pályázati
csomag a szlovákiai önkormányzati választások előtt zárult
le. Ezért az is elképzelhető, hogy a regnáló kormány így
akart bújtatott kampánysegítséget nyújtani a SMER-es polgármestereknek.
A dél-szlovákiai, tehát a felvidéki településeket viszont
alig támogatták. A SMER és partnerei a községek fejlesztésére
szánt támogatások 61 százalékát szerezték meg. Az összesen
beadott 759 kérvényből 357 nyert támogatást. A SMER–SD
vezetésű települések 104 kérvényéből 64 (61,54%), a SMER–SD-koalícióban
beadott 93 kérvényből 65 nyert támogatást (69,89%). Ennél
kevesebb jutott a független polgármesterek által vezetett községeknek
(249 kérvényből 122 nyert – 49%). Az MKP esetében ez az arány
36 kérvényből 3 támogatás, vagyis 8,33%.
Ez az aránytalanság új keletű, vagy a
Radicova-kormány idején is tetten érhető volt?
– Abban az időszakban sem támogatták megfelelően a déli
régiókból beérkező pályázatokat. Az uniós forrásokat
vizsgálva arra jutottunk, hogy például a Dunaszerdahelyi járásban
a csatornázás építéséneik támogatása egy főre levetítve
47 euró volt, míg a legsikeresebb járásban 480 euró. Hasonló
arányokkal talákoztunk a 2007–2013-as támogatási időszakban
a tömbmagyarság által lakott régiók támogatásánál, összeségében
a magyar járások támogatási aránya messze elmaradt az országos
átlagtól. Kevesebb jutott környezetvédelemre, árvízvédelemre,
vidékfejlesztésre, tulajdonképpen mindenre. A kormány önkormányzatokat
sanyargató részadó-csökkentése ugyanakkor mindenkit egyformán
érintett, a fejlődő és az elmaradott régiókat, településeket
is. Az is feltűnő, hogy míg a Somorja–Dunaszerdahely–Komárom
tengely mentén található az ország legnagyobb ivóvízkészlete,
addig a 2007–2013-as időszakban éppen az e területen fekvő járások
részesültek nagyon alacsony támogatásban.
Délen viszont nem csak magyarok, hanem szlovákok is élnek,
ők miként viszonyultak a belügyi tárca pénzelosztási döntéséhez?
– Sajnálatos, hogy a pénzelosztásra vonatkozó elemzéseket
az MKP-n kívül egyetlenegy párt sem végzi el. S miután 2014 végén
megjelentettük az anyagunkat, a közszolgálati rádióban az
egyik szlovák napilap szlovák elemzője azt mondta, hogy el kell
ismernie azt: 1989-től a dél-szlovákiai járások egyre jobban
leszakadnak, és sokkal kevesebb támogatást élveznek, mint a többi
régió. A beruházások száma is itt a legalacsonyabb, ami által
növekszik a munkanélküliek száma. A hatalom döntései természetesen
nemcsak a délen élő magyarokat sújtják, hanem minden más
nemzetiséghez tartozót is.
Ebből arra is következtethetünk, hogy a kormány célja
a déli járások, települések további ellehetetlenítése?
– Ez egyértelműnek tűnik, hiszen a déli országrészbe
sokkal kisebb mértékben érkeznek beruházások. Elmaradnak az
infrastrukturális fejlesztések, nem épülnek autópályák, a
vasúti közlekedés is elmaradott és még sorolhatnám.
A döntés mögött nem húzódhat-e egy olyan szemlélet:
ha szlovák polgármestert választotok – nem magyart –, akkor
sokkal jobban jártok anyagilag.
– Ezt nem tudom megítélni, mert elemzésünkben nem a
polgármesterek nemzetiségét, hanem párthovatartozását vizsgáltuk.
Ezen igazságtalanságokat látva mit tud tenni a Magyar
Közösség Pártja, hiszen a magyarok is adóznak a szlovák államban.
– Decemberben megjelentettük és közvitára bocsájtottuk
azt a dokumentumot, amely a magyar közösség megmaradását és
Dél-Szlovákia régióinak gazdasági felzárkóztatását célozza
meg. Ennek a dokumentumnak az egyik alappillére a hétéves uniós
pályázatra vonatkozó elemzés, hiszen meg kell ismertetnünk,
hogy mennyire mostohagyerekként kezelik a déli járásokat. A
tervezet megoldásban két önkormányzati modell egyidejű megvalósítását
vetíti előre. Ezek egyike a személyi elvű kisebbségi önkormányzat
létrehozásával számol azon szlovákiai települések esetében,
ahol a nemzeti közösség számaránya 50 százalék alatti, az
50 százalék feletti arányú településeken pedig különleges
jogállású régió kialakítását veti fel. Olyan rendszerbeli
módosítások elfogadását javasoljuk, amely lehetővé tenné a
személyi elvű kisebbségi önkormányzat létrehozását Szlovákia
azon településein, ahol a nemzeti közösségek számaránya nem
éri el az 50 százalékot. Ezen önkormányzat a kisebbségi
oktatás, a kultúra, a média és a nyelvhasználat területén
gyakorolna jogokat. S azt szeretnénk, ha az 50 százalék fölötti
nemzeti közösségi lakossági aránynál létrejönne egy olyan
különleges jogállású régió, amely az oktatási, a kulturális
és a nyelvhasználati jogokon túl széles területfejlesztési
és gazdasági hatáskörökkel is rendelkezne.
Medveczky Attila
|
