|
 2015.01.30.
80 éves Balassa Sándor Kossuth-díjas
zeneszerző
Balassa Sándor
1935. január 20-án Budapesten született. A muzsika, az irodalom
és a művészettörténet is foglalkoztatta, s amikor megnézte
Verdi A trubadúr című operájának filmváltozatát, érdeklődése
az opera felé fordult, és elhatározta, hogy zeneszerző lesz. A
Bartók Béla Konzervatóriumban tanult karvezetést, majd a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre növendékeként
zeneszerzést. Komponált dalokat, kamaraműveket és kórusműveket,
s az oratóriumon át jutott el az opera műfajához.
1968-ban írt,
Legenda című ötszólamú kórusművével elnyerte a Magyar Rádió
díját, valamint a párizsi nemzetközi zeneszerzői fórum
harmadik díját. Stílusa a hetvenes évek második felében megváltozott.
Zenéjében meghatározó lett az európai zenei múlt és a
magyar népi tradíció hatása, alkotói feladatának érezte a
magyar nemzeti zenei kultúra megőrzését és megújítását.
1973-ban kezdett hozzá a német Wolfgang Borchert Az ajtón kívül
című drámájának megzenésítéséhez, az opera bemutatóját
1978 októberében tartották. A műfajban született további
kompozíciói A Harmadik bolygó (1987), a Karl és Anna
(1987-1992), valamint a Földindulás (2000). Több mint harminc
zenekari műve között van a Tündér Ilona, a Csaba királyfi, A
Nap fiai, a Hunok völgye, A lovagi erények dicsérete, a 301-es
parcella, az Október virágai, a Magyar koronázási zene, a Cívisek
városa, az Utazások Biharban vagy a Trianon. Balassa Sándor
1981-től tizennégy éven át tanított hangszerelést a Zeneakadémián,
1993-ban egyetemi tanárnak nevezték ki. 1999-től 2002-ig a
Csurka István által alapított Bocskai István Szabadegyetem előadója
volt.
Művészete
elismeréseként megkapta az Erkel Ferenc-díjat (1972), az érdemes
művész (1978) és kiváló művész (1989) címet, a Kossuth–díjat
(1989), valamint két alkalommal a Bartók-Pásztory-díjat (1988,
1999). 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja
volt, 1992 és 1997 között, illetve 2001 és 2004 között a
szervezet alelnökeként tevékenykedett, 2011 óta az MMA Zeneművészeti
tagozatának rendes tagja. 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje
polgári tagozata kitüntetést kapta. 2014-ben az újonnan alapított
Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.
2011-ben így
nyilatkozott lapunkban a magyar zenéről, műveiről: Zenei
mondandóm lényege az európai és a magyar hagyományokon
nyugszik. A szakmai leértékelők kara ezért „elénekelte” fölöttem
ítéletét. A kortárs klasszikus zene egyik áramlata közül az
egyik a Schönbergtől származtatható hatalmas tőke - és médiatámogatással
dicsekvő irányzat. Ez a zene atonális, spekulatív és meglehetősen
csúnya. A múltat el szeretné törölni. A másik áramlat többfelé
ágazik, de közös bennük az, hogy az elmúlt korszakok, kultúrák
folytatójaként jelennek meg. Az előző irányzat rációra
alapoz, kozmopolita szellemű. A második a lélek megszólítása
felé közelít.
szerk & www
|
