vissza a főoldalra

 

 

 2015.01.30. 

Soros védi a kuruc.infót

Szerdán meghozott első fokú határozatában a bíróság elrendelte egy, a Kuruc.infón 2013-ban megjelent holokauszttagadó cikk hozzáférhetetlenné tételét.

A Társaság a Szabadságjogokért (röviden TASZ, melynek kiemelt támogatója az Open Society Foundation, azaz Soros György alapítványa, valamint a Norvég Civil Alap, és Felcsuti Péter, volt munkásőr) nevű szervezet egyaránt vitatja a holokauszt tagadását tiltó büntetőjogi tényállás és az internetes tartalmak széles körű blokkolását lehetővé tévő szabály alkotmányosságát, ezért ingyenes jogsegélyt ajánl fel a Kuruc.info szerzőjének, illetve felelős szerkesztőjének, áll a szervezet közleményében.

A TASZ meggyőződése, hogy az egyes nézetek jogi eszközökkel történő tabusítása helytelen és ártalmas. A történelemhamisítás elleni hatékony küzdelem kulcsa a múlt őszinte feldolgozását szolgáló emlékezet- és oktatáspolitika, illetve a népirtások áldozatai melletti állami elköteleződés, nem pedig a büntetőjog.

Az internetes tartalmak blokkolása egy erős, és bizonyos esetek – például a pedofil tartalmak – kivételével aránytalan szóláskorlátozó eszközt ad az állam kezébe a neki vagy akár a többségnek nem tetsző vélemények elhallgattatására – állítja a TASZ.

Milyen érdekes, a TASZ a Magyar Fórumnak még sosem ajánlotta fel jogsegély szolgáltatását, pedig nem hiszem, hogy más lapot annyiszor elmarasztaltak volna – igaztalanul –, mint minket. Például több milliós kártérítésre köteleztek bennünket anélkül, hogy a kártérítést kérő bizonyította volna kárigénye mértékének megalapozottságát. Tehát nem minden esetben fáj a szólásszabadságon esett sérelem a TASZ-nak. Ennek sok oka lehet, például az, hogy a liberálbal retteg a reális elemzéstől, mert az leleplező. Ellenben az útszéli fröcsögés úgy kell neki, mint egy falat kenyér, vagy mint egy, a Koránt helyszínen hagyó, WTC-tornyokat romboló pilóta a háborúpárti héjáknak. Rafinált technikát alkalmaz a TASZ, ő megvédi a kurucinfót, mi meg viseljük el Regős Pétert, aki szerint:

Magyarország és a magyar nép nem Európába és különösen nem az Európai Unióba való.

Ez egy szedett-vedett horda, egy csőcselék.

Ez a nép az emberiség szégyene, és ha elképzelhető volna, hogy egy nemzetet kiközösítsenek a népek a saját soraikból, akkor azt a kiközösítést a magyarokkal kellene kezdeni.

Hányok, ha a magyarságra gondolok.

A magyarok becstelen, eszetlen, primitív, pogány fattyú fajta.

További életemben – ezt ígérem – csak azon munkálkodom, hogy a magyarság gonoszságaival megismertessem a tengerentúli embereket.

Ahol csak tehetem, betartok és be fogok tartani nekik.

A példaképem Cato római szenátor, aki minden parlamenti beszédét úgy fejezte be, hogy egyébként javaslom Karthágó teljes elpusztítását.

Szeretem Funart is, mert rávilágít ezeknek az Európába betolakodóknak a történelmi aljasságaira. Trianon címen szeretnék, ha Európát visszacsatolnák a Hortobágyhoz, miközben Etelköz valójában Afrika szerves része, legalábbis kulturális értelemben.

1990 és 2002 között kb. 100 alkalommal utaztam a Malév járatain New York és Budapest között újságíróként, amikor a magyar írott sajtó egyetlen New York-i tudósítója voltam egy évtizeden át. 1980 óta élek az USA-ban, de ha engem magyarnak neveznek az Amerikai Egyesült Államokban, azt azonnal kikérem magamnak.

Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holokauszt miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik, mindegy, hogy a komcsi vagy a náci oldalon vizsgálódunk.

Tehát nem Magyarországot utálom, hiszen a fák, az erdők, a mezők, a virágok, a folyók, a hegyek, s a völgyek nekem cseppet sem ártottak. Én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom. Azt, hogy annak ellenére, hogy a térképen alig található meg ez a gyűszű méretű ország még nagyítóval is, minden nagyhatalmi vezetőt és nemzetet kioktat, lásd azt a barom Antallt és a még nagyobb állat Orbánt. Nem is fogadták őt Washingtonban, mármint Orbánt, s elárulom: közvetve ehhez nekem is van kissé közöm.

 

czyla