vissza a főoldalra

 

 

 2015.01.30. 

Nemzetstratégiai kérdésekről Kassán

Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága államtitkára, január 20-án, kedden a Felvidéken járt munkatársaival együtt. Délelőtt Szepsiben, utána Királyhelmecen, majd a késődélutáni órákban Kassán, a Rovás Akadémia helyiségeiben, a helyi és környékbeli magyar szervezetek képviselői számára tartott előadást.

A nemzetpolitikának az elmúlt huszonöt évben voltak kiemelkedő időszakai – mondta az államtitkár -, de hullámvölgyei is. Mindenki tudja, mikor melyik érvényesült. Nemzetpolitikáról 1989 előtt beszélni nem lehet. Az 1990-94 között épült ki. A Nemzetpolitikai Államtitkárság létrehozása óriási változást jelentett. Minden minisztériumban található ezért a feladatkörért felelős személy. Az irányítja a Bethlen Gábor Alapítványt, a Magyarság Házát és a Nemzetpolitikai Kutatóinténezetet (NPKI).

 Kiemelt program az egyszerűsített honosítás. Igaz, Szlovákiában nem úgy zajlik, mint másutt. Mikor lesz változás nem tudható, de reméli pozitív irányba mozdul el az ügy.

Majd ismertette a tematikus évek programjait. 2012 az óvodások éve volt Ha valaki magyar óvodába járatja gyermekét, akkor nagyobb valószínűséggel íratja majd magyar iskolába. 2013-at a kisiskolások évének nyilvánították, 2014 pedig a felsősök éve volt. Ezek keretében olyan programokat hirdettek meg, melyek a megjelölt terület fejlesztését segítették oktatási, nevelési támogatások formájában, 2015 a szakképzés éve.

 Potápi a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy általánosságban a Kárpát-medencei magyarság nem él azokkal a jogokkal, amelyek az adott ország jogrendjének részei. Ezekről vagy nem tudnak, vagy nem élnek velük.

A Kőrösi Csoma Sándor Program 47 országot érint. Kanadától Új Zélandig, Svédországtól Kapföldig alkalmazzák. Fiatalok hat hónapos ösztöndíjjal mentek ki. Pályázniuk kellett, de minden kötöttség nélkül. A visszajelzések szerint, jó teljesítményt nyújtottak. A déli féltekén hat, az északin most már kilenc hónapot tölthetnek el. A Kárpát-medencén belüli és környékbeli országokra kívánnak összpontosítani a következő időszakban. Lengyelországra, a csángókra, Horvátországra, Boszniára, Macedóniára, ahol a szórványmagyarokhoz kell elmenni. A Felvidéken is ilyen ösztöndíjas segíthet. A helyi civil szervezeteknek, politikusoknak kell eldönteniük, hogy kikre van szükség és milyen jogosultságokkal rendelkezzenek.

 A Julianus Program feladata, hogy összegyűjtse a tárgyi örökséget. A Mikes Kelemen Program segítségével hazahozzák a fellelhető értékeket. Clevelandból elköltöznek a magyarok, de megmarad a könyvtár, templom, kultúrház, ahol tárgyi örökség lappang. Az új tulajdonosoknak – kóreaiaknak, mexikóiaknak - erre nincs szükségük, így szívesen átadják azt. Magyar családoknak szép könyvtáruk volt, ami visszakerülhet. Néha így olyan kincsek kerülnek elő, amelyekre senki sem számított.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet azt a célt szolgálja, hogy a határon túli magyarság jogvédelmét segítse. Erre úgy Erdélyben, mint a Felvidéken is szükség van, hiszen különböző esetekről tudunk, amelyekben el kellett járni.

 Az NPKI-t Kántor Zoltán vezeti. Komoly munkásságot fejt ki. A tavalyi év a választásoké volt, s minden egyes választás után meg tudták határozni az okokat, eredményeket és átfogó képet tudtak nyújtani. Ezeket különböző szervezetek és intézmények hasznosíthatják.

A Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács is komoly tevékenységet fejt ki. Ez a két fórum ismerteti Magyarország tevékenységét, a másik oldalon annak tagjai saját közösségeik életéről számolnak be és a kormány kikéri véleményüket. Magyarország és a magyarság megítélése is elemzés tárgya. Segítségüket kérik, hogy álljanak ki a magyarság és a magyar kormány mellett. Tüntetést szerveznek a székely autonómiáért.

 A Magyarság Háza kiállításán bemutatja a borkultúra, a nyelvjárás, a gasztronómia, a nyelvi emlékek gazdag hagyományát egészen a fegyverekig. Ezért azt érdemes meglátogatni. Ami az anyagi erőforrásokat illeti, fontos lesz a Diaszpóra Központ létrehozása a Magyarság Házában, mely Budán, a Mátyás templom tőszomszédságában található.

Majd a jövőbeli tervekről számolt be. A cél, ne legyen magyarországi gyermek, aki csoportosan ne látogatott volna el határon túlra.

 A másik fontos feladat a gazdaságfejlesztés. A cél, a magyar vállalkozók tudjanak pályázati pénzeket felvenni, hogy az innováció érvényesüljön. Szlovákiában ez könnyebb, mint Székelyföldön. A következő hét évben egy magyar-magyar kapcsolatrendszert erősítő hálózatot kell kiépíteni. Erre 10 milliárd forintot irányoztak elő. Ez a 19. sz. dualista korszakának utolsó időszakával vethető össze. Mindenki tudja, milyen óriási jelentőségű időszakról van szó. Ekkor épültek a kaszárnyák, vasútállomások, középületeink java része, a parlament, a minisztériumok... A Magyar Királyság városainak arculata ekkor alakult ki. Minden segítséget meg kell adni az itteni pályázóknak, hogy sikeresen élni tudjanak a lehetőségekkel.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház a szakképzést és a gazdaságfejlesztést segíti. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a gimnáziumok diákjai felsőoktatási intézményekben végezték tanulmányaikat, diplomát szereztek és nem tudtak elhelyezkedni. A szakmunkás bizonyítványnak nem volt igazából becsülete, pedig a világ bármely táján el tudnak helyezkedni és van munkájuk.

 A Felvidéken 64 olyan szakmunkásképző működik, amelyben részben vagy teljesen magyarul folyik a tanítás. Ezeket kívánják megerősíteni kapcsolatrendszerrel, ösztöndíjjal, pályázattal. A cél, hogy erdélyi gyerekek Magyarországon tanuljanak, a hazaikat meg határon túl folytassák tanulmányaikat.

Tavaly két új magyar intézményt avattak. Kolozsvárott a Szász Domokos Református Szakközépiskolát és Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola szintén működtet egy szakközépiskolát. Mindkét intézményt magyar források felhasználásával újították föl és finanszírozása is ugyanonnan történik.

Majd az államtitkár beszámolt királyhelmeci látogatásáról, ahol megbeszélést folytattak. Megtekintették az inkubátorházat, mely Magyarország segítségével jött létre. A térség kiemelt beruházásáról van szó.

A magyar kormány a külhoni magyar szakképzés évévé készül nyilvánítani a 2015-ös évet. Magyarország a szimbolikus gesztusok után a gazdaság irányába kívánja terelni nemzetpolitikáját. Hozzátette, a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést családjaik számára.

 Az államtitkár azért is fontosnak tartotta a gazdasági szempontok előtérbe helyezését, mert az EU 2020-ig tartó költségvetési ciklusában, Magyarország a lehívandó támogatások 60%-át gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Erre 1914 előtt volt legutóbb lehetőség. Olyan rendszert szeretnének kiépíteni, amely a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is lehetővé teszi a budapesti pályázást.

Ezután került sor a kérdések és észrevételek megtételére.

A kassai Magyar Ház létrehozására van szükség, szólt az egyik hozzászólás. Ez az asszimiláció leállítását is szolgálhatná. Azután az autonómia kérdése is terítékre került. Köztudottan ez azért gond, mert a szlovákok ettől úgy félnek, mint ördög az szenteltvíztől. Magyarországon vannak nemzetiségi önkormányzatok. Ha ez a képlet létrejöhetne, sok mindenben segítene.

 Erre Berényi József, az MKP elnöke reagált, kifejtve, éppen az elébb említettek miatt, az önkormányzatiság koncepcióját emlegetik. Az MKP honlapján lehet olvasni a perszonális és területi önkormányzatiságról. Igenis működtethető modellről van szó, ha lenne rá politikai akarat. Egy 400.000-es tömegben, ahol a magyarok összlétszáma 70%-os arányt alkot, van erre esély. Nem igaz, hogy annyira fölhígult volna a magyarok aránya, hogy ez már lehetetlen. Ezen a területen a magyarok aránya meghaladja az 50%-ot. Arra is van megoldás, hogyan tudják megélni a szlovákok identitástudatukat ezen a területen és ne legyenek leszavazhatók. Sajnálatos, hogy a magyarok szólalnak föl ez ellen, miközben a szlovákok nagyon óvatosan nyilvánulnak meg, vagy hallgatnak. Egyetlen napilapunk Eldurvulhat a kampány, ha téma lesz az autonómia címmel írt e kérdésről. "Ha értem a célzást, akkor baj van" – szögezte le Berényi.

 Azt is tudjuk, hogy Nyugat-Európában ezek a nemzeti közösségek autonómia nélkül nem maradhatnak meg. Elmondta, szívesen tart róla ismertetőt Kassán, ha erre igény lesz.

Fontos – szögezte le -, hogy Királyhelmecen került sor a legnagyobb beruházásra. Hasonló tervekről van szó Szepsiben is. Tehát a magyar kormány a keletet támogatja.

Egy következő felszólaló a magyar sajtó szerepének fontosságára hívta föl a figyelmet, amihez még hozzátették, hogy példának okáért a Szabad Újság összes regionális munkatársát elbocsájtja.

A gazdasági fejlesztéssel kapcsolatos félelmek is szóba kerültek ugyanúgy, mint az, hogy a gazdaságfejlesztés egyre komolyabb, hangsúlyosabb szerephez jut. A cél, hogy erős gazdasági régió alakuljon ki a Bodrogköztől Csallóközig. Ha így biztos egzisztenciát lehet teremteni, akkor a kultúra támogatására és megerősítésére is sor kerül. Ez a külföldi tőke idecsábítását is jelentheti. Itt van szabad kapacitás a humán erőforrások területén.

 Egy következő felszólaló azt nehezményezte, hogy Kassa el van hanyagolva, az MKP részéről is, Szepsi és Királyhelmec nem fogja helyettesíteni Kassát. Az oktatási és nevelési támogatásnak mikéntje iránt is érdeklődés mutatkozott abban a vonatkozásban, hogy lesz-e lényegi változás.

Végezetül annak hangsúlyozására került sor, hogy minden felemelkedés alapja az, hogy akarnak-e az emberek összefogni és változást generálni. A sült galamb nem fog a szánkba repülni. Fel kell nőnünk a feladatokhoz, hogy élni tudjunk a lehetőségekkel.

 Potápi válaszában leszögezte, a múlt hibáit kívánják helyrehozni. Elsősorban az adott közösség tud legtöbbet tenni. A kérdés, milyen állapotban van is milyen célokat akar megfogalmazni. Ha ez sikerül, akkor már el lehet indulni. Elmondta, Kassán kellene egy olyan stúdiót létrehozni, hogy a hírek eljussanak mindenhová. Ennek a gazdasági tevékenységre is van hatása, mert ahol pezsgés tapasztalható, oda megy a tőke. Ami az oktatási és nevelési támogatásokat illeti, arról a közeljövőben lesz egyeztetés. Potápi kötvényszerű támogatási rendszert tart elképzelhetőnek, mely 3 éves kortól 18 éves korig biztosítja a tanulást. Ennek is vannak ellenzői. A hatásokat is figyelembe kell venni.

 A gazdaságfejlesztési pályázati rendszert úgy kell majd megvalósítani, hogy a magyarországiakkal együtt valósulhasson meg, mert máskülönben lehetetlen ellenőrizni a beruházásokat.

Ami az autonómia kérdését illeti, a magyar kormány alapvetően azt támogatja, amit az ott élők óhajtanak. A nemzetiségi önkormányzati, de a délvidéki nemzeti tanácsi rendszer is működik.

Végül még arról esett szó, hogy Kassa és Budapest között gond van a közlekedéssel, mert a nyugdíjasoknak le kell szállniuk Hidasnémetiben, de míg rendezik a jegyüket, a vonat tovább megy. Miért ne lehetne megoldani, hogy a kalauz árulja a jegyeket. Ezzel egy olyan akkut gond került terítékre, mely már bizony elég régen okoz gondot a kassaiaknak.

 

Balassa Zoltán, Felvidék.ma