vissza a főoldalra

 2015.01.30. 

A felsőoktatásban megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarjuk szabályozni

17 milliárddal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás, amely elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár: Azok számára, akik az egyetemi kompetenciafelméréseken gyengébben teljesítenek, felzárkóztató tanfolyamokat szervezünk. A cél az, hogy kiderüljenek a hiányosságok, és fény derüljön arra is, hogy a képzés során hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei, ezért a kompetenciamérést a végzéskor megismételjük.

 Hogyan értékeli, hogy 17 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a felsőoktatás?

 – Ezt a többletforrást azért kaptunk a költségvetésből, hogy azokat a pluszfeladatokat, amelyekkel megbíztak minket, el tudjuk látni. Természetesen az állami dotáción kívül a felsőoktatás még több bevételből is gazdálkodhat. Ilyenek például a projektbevételek és a tandíjakból származó összegek.

 A magánmecénások, pénzügyi szervezetek, vállalatok miért idegenkednek attól, hogy támogassák az egyetemeket?

 – A Magyar Nemzeti Bank támogatja a magyar felsőoktatást. Elengedhetetlen, hogy a mecénások is egyetértsenek azzal, hogy a felsőoktatás optimális működése mindenkinek érdeke, még akkor is, ha a különböző vállalatok nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást támogatásuk fejében. A nyugati országokban működik ilyen típusú mecenatúra, s ezt szeretnénk Magyarországon is megvalósítani. A 2015-ös adótörvények tartalmazzák az intézkedést, miszerint ha a vállalatok támogatják a felsőoktatási intézményeket legalább öt évig, akkor az adott évben a támogatásuk összegének 50%-a leírható a vállalati nyereségadó-alapból. Mindez a társadalmi szerepvállalás keretén belül értelmezhető.

 Államtitkár úr korábban említette, hogy csökken a hallgatói létszám. Mindez minek tudható be? Hiszen számtalan külföldi diák dicséri a magyar felsőoktatást, s annak intézményeit.

 – Köszönöm a kérdését, amelyben szinte benne is foglaltatik a válasz. A magyar hallgatói létszám a lakosságszám csökkenésének következménye. Ez azt jelenti, hogy kevesebb potenciális hallgatónk van, mert kevesebb gyermek született a releváns időszakban. Mindezt annak elérésével szeretnénk kompenzálni, hogy intézményeinkben minél több külföldi, térítési díjat fizető hallgató tanuljon. A külföldi hallgatói létszám növekedésének több célja is van. Az egyik az intézményrendszerünk jobb kihasználtsága. Ezenfelül a külföldi hallgatók tanulmányaik során 4-5 évet töltenek hazánkban, diplomájuk megszerzését követően pedig jó viszonyt ápolnak Magyarországgal, ami végül a más országokkal való gazdasági és kulturális kapcsolataink erősítéséhez járulhat hozzá – ez a másik cél. Emellett erősödik a felsőoktatási intézmények kapcsolatrendszere, ezért fontos, hogy az egyetemek kidolgozzák, miként kell egy más kulturális környezetből érkező diákhoz viszonyulni, s hogyan kell a szakokon idegen nyelven tanítani.

 Módosult-e az elfogadott felsőoktatási stratégia?

 – A kormány által elfogadott, és a Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott, felsőoktatási stratégia lényegi pontokon nem módosult. Annyi változott, hogy továbbra is alapvetően az érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. A következő 15 évre vonatkozó stratégia véglegesítését széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. A felsőoktatási intézmények, a hazai vállalatok, a kamara és valamennyi, felsőoktatásban érintett szervezet javaslatát megtárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyek nagy része be is került a koncepcióba. A stratégiában például nagyobb hangsúlyt kap a tehetséggondozás, a bölcsészet- és társadalomtudományok képzési területe, és megfogalmazódott a bérrendezés kérdése, illetve a feladatközpontú és kreditalapú finanszírozás bevezetése is. Maga a stratégia évente felülvizsgálatra kerül, így 2015 végén értékeljük azt, hogy szükségesek-e további módosítások.

 Miért vetették el azt a modellt, amit a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara is szorgalmazott, hogy szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel be lehessen kerülni?

 – Megvizsgáltuk a német modellt, amely szerint a szakképzésben végzett szakemberek bizonyos gyakorlati idő után – ez Németországban három év – és felkészítést követően érettségi nélkül bekerülhessenek a felsőoktatásba. Végül is az a döntés született, hogy az érettséginek Magyarországon elég nagy a presztízse, és jelentős tartalommal bír, ezért szükséges, hogy érettségivel rendelkezők kerüljenek be a felsőoktatásba. Az érettségi már most is kétszintű, és gondolkodunk a szakmai érettségi bevezetésén, ahol a közismereti tantárgyak súlya alacsonyabb lenne.

 Említette egyik nyilatkozatában, hogy az érettségi vizsgát felül kell vizsgálni.

 – Így van, de ez nem felsőoktatási, hanem köznevelési kérdés.

 Az érettségi kapcsolódik a felsőoktatáshoz, ezért gondolom, hogy a két államtitkárságnak ebben a témában tárgyalnia kell.

 – Most készül a köznevelési stratégia, és természetesen egyeztetünk a köznevelési államtitkársággal, hogy olyan érettségi követelményeket határozzanak meg, amely alapján a diák könnyebben bekerülhet az általa kiválasztott felsőoktatási intézménybe.  

Miként képzelik el a felsőoktatási törvény változtatását?

 – 2015 közepén létrejönnek az egyetemi szenátusok mellett a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Az ellenőrző funkció mellett egyetértési joga is lenne a konzisztóriumnak, és bizonyos területen a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni. Ez az egyik oka a törvény módosításának. A stratégiához kapcsolódva változik a felsőoktatási törvény, annak rendeletei, módosul majd az államháztartásról szóló jogszabály vonatkozó része is. Ezeket januártól kezdődően az év közepéig szeretnék benyújtani.

 2015 szeptemberétől bevezetik minden felsőoktatási intézményben a kompetenciaméréseket a felsőoktatásba belépő hallgatóknál. Ezt vizsgaként kell értelmezni?

 – Ez egy olyan vizsga, amelyen nem lehet megbukni. Azok számára, akik az egyetemi kompetenciafelméréseken gyengébben teljesítenek, felzárkóztató tanfolyamokat szervezünk. A cél az, hogy kiderüljenek a hiányosságok, és fény derüljön arra is, hogy a képzés során hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei, ezért a kompetenciamérést a végzéskor megismételjük.  

Felháborítóak a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények. Ezeket törvényi vagy rendeleti szinten meg lehet-e akadályozni?

 – Olyan előírásokat kell megfogalmazni, amelyek a biztonsági rendszerre vonatkoznak, és a gólyatáborokban történő alkoholfogyasztást a megfelelő keretek közé szorítják. E szabályok betartásával az erőszakos események előfordulását csökkenthetjük. A bűneseteket pedig erőteljesen szankcionáljuk. A hallgatói önkormányzatok nemcsak gólyatáborokat működtetnek, hanem egyéb rendezvényeket is szerveznek. Ilyen esetekben ezek az önkormányzatok úgynevezett cégként működnének, mégpedig professzionálisan, az intézménytől függetlenül. Lényeges, hogy a hallgatói méltóság ezeken a rendezvényeken ne sérüljön. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban viszont nem tervezzük megváltoztatni.

 Megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása. Ezzel elérhető, hogy a főiskolai és egyetemi tanárok még nagyobb megbecsülésben részesüljenek?

 – Ez a célunk, hiszen hat éve nem történt béremelés a felsőoktatásban. Azt vizsgáljuk, miként tudjuk a teljes jövedelemstruktúrát olyan módon átalakítani, hogy a felsőoktatásban is átláthatóak legyenek a viszonyok. A felsőoktatási intézmények abban különböznek a köznevelési intézményektől, hogy a jövedelem nem egyenlő a bérrel, hiszen az egyetemeken kutatásokat is végeznek, ezért nemcsak állami bértábláról, hanem jövedelemrendezésről és annak struktúrájáról is beszélünk. A kancellároknak mint az intézmény gazdasági menedzsereinek fontos feladata, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségekre felhívják a figyelmet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen végezzük el azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. Át kell tekinteni a jövedelmi viszonyokat, mert jelenleg rendkívüli helyzetek is előfordulnak.

 Államtitkár úr szerint a hazai felsőoktatási rendszer mennyire van összhangban az európai tendenciákkal, és van-e bármilyen téren okunk a szégyenkezésre?

 – Semmilyen szégyenkezésre nincs okunk. Megvizsgáltuk, hogy a felsőoktatási stratégia miként illeszkedik az európai országok felsőoktatási rendszerébe. Decemberben tárgyaltunk az OECD felsőoktatási igazgatójával és kollégáival. Az OECD szerint Magyarországon igen magas az intézményi autonómia, ami indokolja a kancellária bevezetését, illetve javaslatot tettek felsőoktatási menedzsment szakirány létrehozására, hogy az intézmények gazdasági irányítását felkészült szakemberek végezhessék. Fontosnak tartják a stratégiában is kiemelten szereplő intézményi és szakmai fókuszt, illetve a gazdasági és társadalmi helyzet kiszolgálását.

Medveczky Attila