|
 2015.01.30.
Bodrog-parti
sikerek
Elsősorban
a turisztikai jellegű pályázatokon kívánunk részt venni
A Virágos
Magyarországért versenyt 1994-ben hirdették meg először. Sárospatak
városa a kezdetektől megméretteti magát a virágos versenyben,
s 2014 telén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális díját
kapta.
Gratulálunk a rangos elismeréshez! Miként kapcsolódik
a virágokkal díszített környezet a kultúrához? – kérdezem
Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét.
– Sárospatak városa jelentős történelemi és kulturális
szerepet töltött be annak a régiónak a fejlődésében,
amellyel sorsa egybekapcsolódott. A település – melyet a
Bodrog folyó szel ketté – természeti adottságaira is büszkék
lehetünk. A folyótól balra fekszik a bodrogközi rész, s
jobbra a zempléni hegyek, a kiváló tokaji borhoz nélkülözhetetlen
szőlőkkel.
Sárospatak leghíresebb
szülötte Árpád-házi Szent Erzsébet, aki négyéves korától
Thüringiában élt, és az ő nevéhez fűződik az ismert rózsacsoda:
Erzsébet éppen kenyeret vitt a szegényeknek, de Wartburg várának
nem minden lakója értett egyet ilyen fokú „eltúlzott” jótékonysággal.
Férje fivérei tetten érték, és azzal vádolták, hogy elherdálja
az uradalom vagyonát. Erzsébet azzal védekezett, hogy rózsákat
visz, és abban a pillanatban a kenyér rózsává változott.
Innen ered az a nagyfokú virágszeretet és virágosítás, ami Sárospatakra
jellemző. Városunk 1996 óta részt vesz a Virágos Magyarországért
mozgalomban. Akkor a Belügyminisztérium első helyezését nyertük
el. Ezt követte 1997-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium első díja, 1998-ban a Magyar Turizmus Zrt. különdíja,
1999-ben a Gazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. első
helyezése – mely által 2000-ben, Írországban képviseltük
Magyarországot az európai virágos városok versenyén, ahol ezüstérmet
kaptunk. 2001-ben az Ezredforduló Legvirágosabb Városa címe,
2008-ban miniszterelnöki különdíj, 2009-ben az Aranyrózsa Díj,
2011-ben a Magyar Turizmus Zrt. díja, 2012-ben a Belügyminisztérium
díja és 2013-ban az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési
Bizottságának díja. Ezeket az elismeréseket elsősorban a városban
működő kommunális szervezetünk – mely az önkormányzat intézménye
– munkájának köszönhetjük. A szervezet munkatársai
folyamatosan gondozzák a parkokat, szépítik a közterületeket.
Éves szinten nagyságrendileg 8 millió forintot fordítunk a virágosításra.
Körülbelül 50 ezer egynyári, 40 ezer kétnyári, valamint 30
ezer hagymás növényt ültetnek, ápolnak. Nagy örömünkre a
lakosság is csatlakozott a virágosításhoz, ami azért fontos,
mert a Virágos Magyarországért szervezőbizottsága már
nemcsak a közterületek állapotát figyeli, hanem a magántulajdonban
lévő porták előtti részek, és a kertek virágosítására is
odafigyel. Tehát a kommunális szervezeten kívül a lakosságnak
is köszönhetjük a tavalyi díjat, ami azért is fontos, mert Sárospatak
mint Zemplén kulturális központja, főleg az idegenforgalomból
s a turizmusból származó bevételből gazdálkodik. Ahhoz, hogy
a turisták ellátogassanak hozzánk, nem elegendő a vár, a
református kollégium, a tudományos gyűjtemények, a nagykönyvtár,
a termálfürdő, hanem szükséges az a jó hangulatot megalapozó,
megteremtő városkép, ami miatt vissza is térnek Sárospatakra.
A zsűri most már a középületeket és azok homlokzatait is
pontozza. Beindulása óta részt veszünk a közmunkaprogramban;
ennek kapcsán homlokzatfelújítási projektet indítottunk el,
melynek a lényege, hogy mi biztosítjuk a munkaerőt a közmunkások
köréből, és a középületekben lakók fizetik az anyagköltséget.
Ezenkívül most fejeződtek be azok a fejlesztések, melyeket hat
évvel ezelőtt kezdtünk el: egy régi romos iskolaépületből városházát
alakítottunk ki, óvodát újítottunk fel, főteret, piacot építettünk,
parkosítottunk, szökőkutat újítottunk fel, új parkolókat
hoztunk létre, járdákat javítottunk, aszfaltoztunk, betegellátó
központot építettünk, szabadtéri kondiparkokat helyeztünk
ki. Ezek a fejlesztések is nagyban hozzájárulhattak ahhoz, hogy
elnyertük az EMMI díját.
Sokan azt mondják, szépészeti dolgokra
felesleges költeni, hiszen a parkokat úgyis megrongálják.
– Nem értek egyet az ilyen felvetésekkel. Ahhoz, hogy a
turisták idelátogassanak szükséges, hogy szép környezet
fogadja őket. Amint említettem, mi főleg az idegenforgalomból
élünk. Hiába határoznánk el azt, hogy gyárakat építünk Sárospatakra,
azt a világörökségi cím miatt nehezen lehetne megvalósítani.
Másrészt minimális az esélye annak, hogy egy nagyüzem Zemplénben
működjön, bár természetesen nagyon szeretnénk, és mindent
megteszünk egy nagy termelő üzem idetelepítéséért. Fontos a
parkok, közterületek védelme is, ezért tavaly pályázati forrásból
kiépítettük az ország egyik legmodernebb kamerarendszerét.
Eddig sem volt rossz a közbiztonság a városban, ami a kamerák
felszerelésével tovább javult.
Sárospatak önkormányzata mennyire tartja lényegesnek
a környezettudatos nevelést? Hiszen a felnövekvő generációnak
folytatnia kell a természeti, s az épített örökség megóvását.
– Fontos a környezettudatos nevelés, hiszen nem sokat érne
az önkormányzat, a civil szervezetek és a felnőtt lakosság
munkája, ha nem tudnánk a gyermekekben „elültetni az igényesség
magját”, hogy később ne kötelességből, ne az elismerésekre
való törekvés miatt, hanem belső indíttatásból szépítsék,
gazdagítsák saját környezetüket. Már az óvodában elkezdjük
a környezettudatos igény kialakítását. Előadásokat tartunk,
programokat szervezünk – főleg pályázati forrásokból – a
város négy általános iskolájában, és a három középiskolában.
A szakképző iskolánk diákjai rendszeresen, minden külső ráhatás
nélkül szerveznek tavaszi és őszi nagytakarítást. A folyónk
környezetét pedig önkéntesek vagy a vízi egyesületek tagjai
tisztítják.
Mire szeretne a város pályázni a mostani EU-s fejlesztési
ciklusban?
– Várjuk a pályázatok kiírását. Mivel a megyei közgyűlés
tagja is vagyok, remélem, hogy ez a testület sokkal nagyobb
szerepet kap a pályázati források elosztásában, koordinálásában.
Az elmúlt 8 évben összesen 9,5 milliárd forint pályázati
forrásból fejlesztettünk Patakon. 2,5 milliárd forintot az önkormányzat
nyert pályázati úton, a fennmaradó összegből pedig a kis- és
közepes vállalkozások teremtettek munkahelyeket. EU-s forrásból,
116 millió forintból újítottuk föl a híres nagykönyvtárat,
s a Nemzeti Múzeum által fenntartott Rákóczi-várban ágyúöntő
műhelyt alakítottak ki. Eleinte olyan pályázati lehetőségeket
használtunk ki, melyek által a város csökkenteni tudta kiadásait,
ezután az idegenforgalmi beruházásokra pályáztunk. A következő
ciklusban elsősorban a turisztikai jellegű pályázatokon kívánunk
részt venni. Természetesen a munkahelyek számát is szeretnénk
növelni, és szintén lényeges az utak, járdák felújítása
és karbantartása, melyeket hazai forrásból tudunk csak megvalósítani.
A Bodrog partján stégeket, kishajókikötőt szeretnénk építeni.
Sárospatakon, az egykori malomkőbánya helyén kialakult
Megyer-hegyi tengerszem magas bányafalakkal körülvett, kedvelt
látványosság, és itt is szükségesek további fejlesztések.
100 milliárd forintos igényt adtunk le a megyei közgyűlésnek,
ami utópisztikusnak tűnik, de ha ennek csak egy kis részét
sikerül megnyernünk, már nagy eredménynek számít.
Medveczky Attila
|
