2015.07.03.
Egyes szomszédos országokban
magyarellenes tevékenységek tapasztalhatók
A szomszédos országok
közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes
fellépések, az Információs Hivatalnak (IH) ezek ellen is küzdenie
kell - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető
miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt.
Az IH felügyeletét
ellátó miniszter elmondta: a kormány támogatja a Kárpátalján
élő magyar kisebbséget, célja megvédeni az ott élők érdekeit.
A magyar hírszerzésnek és közigazgatásnak napi kihívás,
hogy a kárpátaljai magyaroknak hátteret nyújtson, támogatást
adjon, mert ezt a munkát Ukrajna gátolja, ami „diplomácia
koccanásokhoz” vezet - közölte.
Romániában
koncepcionális büntetőügyek indultak magyarok ellen, a kormányzat
kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre „az igazságszolgáltatás
és a transzparencia jelszavával és álszavával” -
fogalmazott. Az igazságszolgáltatásban tapasztalható
magyarellenes fellépés során a magyar történelmi egyházak
mozgásterének, anyagi helyzetének a destabilizálására törekednek,
ami sérti a szabad vallásgyakorlás jogát is - tette hozzá.
Megjegyezte: jelen pillanatban nem tudják megítélni, ezeknek az
akcióknak van-e közük az Egyesült Államok és a román kormány
közötti szoros együttműködéshez.
A miniszter példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját
a Mol-INA-üggyel kapcsolatban, amelynek az egész magyar gazdasági
elit diszkreditálása, a Mol teljes vezérkarának büntetőeljárásokba
bevonása a célja. Hozzátette: Horvátországban vannak olyan pártok,
politikai erők, amelyek magyarellenes jelszavakkal kampányolnak.
A miniszter szerint „szándékos és tudatos bojkott” áll
a hátterében annak, hogy nem készült el a román és a horvát
gázvezeték Magyarország irányába.
Lázár János hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le a
Kárpát-medencei magyarok érdekeinek folyamatos védelméről,
és ebben nagy szerepe van az Információs Hivatalnak.
A miniszter elmondta: a magyar hírszerzés három kiemelt
partnere a német, az izraeli és az amerikai, és „nem könnyítette
meg a hírszerzés tevékenységét” az, hogy az Egyesült Államok
és Magyarország közötti viszony az elmúlt évben - a magyar
belpolitikai helyzet megítélése miatt - jelentősen megromlott,
„jónak semmiféleképpen nem nevezhető”.
A miniszter beszélt arról is, hogy az IH feltérképezte
azokat az érdekcsoportokat, amelyek megpróbálták az országot
lejáratni. Ezzel kapcsolatban utalt a német külügyi intézet
tanulmányára, amely feltárta, hogy a német sajtó, amerikai összeköttetésekkel
hogyan torzította el a Magyarországról kialakult képet.
Jelezte: az IH kiemelten foglalkozik az országról alkotott vélemények
befolyásolásával.
Egyértelmű információink vannak arra, hogy mely
magyarországi gazdasági csoportok teszik a kormány által
okozott gazdasági sérelmeiket uniós kötelezettségszegési eljárások
tárgyává - jelentette ki. A Magyarországgal szembeni gazdasági
jellegű kötelezettségszegési eljárásokban megdöbbentő
lobbizás zajlik a magyar törvényhozással szemben enyhébb adótörvényekért,
előnyösebb gazdasági szabályokért - mondta.
Szólt arról is, komoly lehetőséget jelent, hogy a brüsszeli
állandó magyar képviselet és a hírszerzés egy szervezeti
egységben, a Miniszterelnökségnél van, mert a hírszerzés segítségével
az ország jobban fogja tudni érvényesíteni érdekeit a brüsszeli
döntéshozatalban.
A miniszter Molnár Zsoltnak (MSZP), a bizottság elnökének
a kérdésére válaszolva azt mondta: Brüsszel és Magyarország
vitái átstrukturálódnak. A jövőben jóval erősebbek lesznek
a gazdasági típusú viták - a versenyjogi, a tiltott állami támogatással
kapcsolatos viták, a diszkriminációmentesség kérdése -, mint
a szabadságjogi és demokráciaviták, mert azokat már megvívtuk.
Most pénzről, gazdasági érdekről lesz szó, és nem szabad alábecsülni
azokat az erőket, amelyek Magyarországon veszítenek és Brüsszelbe
mennek - fogalmazott.
A magyar politikai elit egy része súlyosan tévedett,
amikor a NATO- majd az EU-csatlakozás után úgy gondola, „el
van rendezve” az ország biztonsága - közölte. A határvédelem
például nemzeti hatáskör, és vagy a határzárral oldjuk meg,
vagy "élő erővel", de utóbbi sem kerülne kevesebbe
- tette hozzá.
Molnár Zsolt azt
is kérdezte a minisztertől, hogy miként kezeli a kormány az
illegális bevándorlás kérdését addig, amíg elkészül a déli
határzár. Lázár János azt felelte, hogy erről szerdán dönt
a kormány. Hangsúlyozta: az ország nem vállalhatja azt a
biztonsági kockázatot, amit az illegális határátlépők
jelentenek.
A miniszter Szél Bernadett (LMP) kérdésére válaszolva a
gázkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban kifejtette: az MVM
minden jogszabályt, tulajdonosi döntést betartott, amikor szerződött
a MET-tel. Felhívta a figyelmet arra, 2012 előtt kötött szerződéseknél
nem lehet számon kérni azt, hogy a tulajdonosi szerkezet átvilágítása
nélkül kötöttek szerződést. A miniszter azt mondta, nem lát
nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy az állam - üzletpolitikai
döntésének megfelelően - egy magáncéggel kötött szerződést.
A miniszter
ugyancsak az LMP-s képviselő kérdésére válaszolva elmondta:
komoly kételyei vannak az Egyesült Államok és az Európai Unió
közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötését illetően,
és modellezni kell, hogy az egyezmény milyen következményekkel
jár a gazdaságra és a társadalomra.
Mirkóczki Ádám
(Jobbik) kérdésére kifejtette, hogy az IH folyamatosan mérlegeli,
mennyiben rontja vagy javítja a helyzetet, ha az Egyesült Államok
révén nehézfegyverek jelennek meg Kelet-Európában.
Lázár János azt
mondta: a kormány minden technikai feltételt biztosít az IH működéséhez,
a technikai eszközök cseréjére, súlyosabb probléma azonban a
személyi állomány kérdése, mert sok száz ember pótlására
volna szükség, ami időbe telik.
(MTI)
|