vissza a főoldalra

 2015.07.03. 

Nem sértjük meg az egyetemi autonómiát

Miközben megújulnak a képzési követelmények

A képzések tartalmának összhangban kell lennie az új szakjegyzékkel, ezért felül kell vizsgálni a felsőoktatás kimeneti követelményeit – közölte kérdésünkre Dr. Maruzsa Zoltán.

 Miért most került sor a felsőoktatási követelmények megújítására?

 – Eddig egy-két évente továbbfejlesztettük, módosítottuk az ezt rögzítő 2006-os miniszteri rendeletet. Június 9-én azonban megjelent az új szakjegyzékről szóló kormányrendelet, ami a felsőoktatás területén a tavaszi időszak leglényegesebb munkájának tekinthető, és a miniszteri rendeletet nyilván ehhez kell igazítani.

 Mit tartalmaznak ezek a követelményeknek?

 – Minden képzési és kimeneti követelmény (kkk) a szak fontosabb adatait tartalmazza: a képzési idő hosszát, az egyes szakok gyakorlatigényességét és a hozzá kapcsolódó speciális nyelvtudással kapcsolatos előírásokat – amennyiben van ilyen. Emellett a tartalmi és kompetencialeírások is megtalálhatók benne, szakspecifikusan; tehát ebben megfogalmazásra kerül, hogy mit kell tudnia például egy gépészmérnöknek, villamosmérnöknek vagy egy történésznek. Ezeket a leírásokat foglalják össze a szakok képzési és kimeneteli követelményei. A miniszteri rendeletben megjelenő képzési és kimeneti követelményekben az akadémiai, a munkaerő-piaci, a gazdasági szempontoknak egyébként egyaránt érvényesülniük kell. Erre egy példa, hogy 2014-ben az Informatikai Vállalkozások Szövetsége észrevételeket fogalmazott meg az informatikai képzésekkel kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket egyeztettük a képzést folytató intézményekkel, és például hosszabb szakmai gyakorlati időt határoztunk meg.

 Ezáltal a preferált szakokon végzettek el tudnak helyezkedni?

 – A kkk-k esetén már nem az a kérdés, hogy milyen szakok lesznek, mert azt a június 9-én megjelent kormányrendelet már meghatározta. A szakjegyzék a megmaradt és az új szakokat rögzíti, s azokat a képesítéseket, melyek ezeken a szakokon megszerezhetők. Most már csak a belső, tartalmi ügyek vannak napirenden: mit kell tudni, milyen képességekkel kell rendelkeznie valakinek, aki egy adott szakot elvégez. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szakbizottságai tesznek arra javaslatot, hogy milyen tartalmi módosítások, pontosítások, kiegészítések szükségesek az egyes szakokon belül.

 Az MRK társelnöke, Sándorné Kriszt Éva szerint nem indokolt és nem célszerű teljesen elölről kezdeni a rendszer felépítését, inkább a korszerűsítésre kell összpontosítani.

 – Valóban nincs szükség a rendszer teljes újraépítésére, és a jogfolytonosság miatt is a meglévő tartalmakból kell kiindulni. Nagyon sok olyan szak létezik, melyekkel kapcsolatban semmiféle aggályt nem tapasztalhattunk a szakjegyzék kapcsán sem. A módosítás azonban már csak az európai képesítési keretrendszerbe való besorolásból fakadó változások miatt is szükséges. Mindez eléggé összetett feladat, de az MRK szakbizottságai megfelelő kompetenciával rendelkeznek az elvégzéséhez.

 Nem sérül ezzel az intézkedéssel egyetemi autonómia?

 – Miért is sértenénk meg ezzel az egyetemek autonómiáját? A felsőoktatási intézmények autonómiájához és az oktatás szabadságához tartozik, hogy az egyes kurzusok, tanórák tartalmát az érintett oktatók meghatározzák. Az azonban más kérdés, hogy a miniszteri rendelet egy képzési tartalom állami elismerését, egyúttal előírását jelenti. A miniszteri rendelet az MRK-val együttműködve születik meg, de nem egy intézményi belső dokumentumról van szó: az előírások országosak, nem értelmezhető tehát az intézményi autonómia. Abba tehát nem avatkozik bele az állam, hogy az egyes egyetemek miként oktatják például a jogászhallgatókat, ennél a példánál maradva azonban a jogászképzés általános és országosan, minden képzőhely számára kötelező követelményeit ebben a miniszteri rendeletben határozza meg.

 Mi lesz a megszüntetett alapszakokkal?

 – Ami nem szerepel a szakjegyzékben, arra semmilyen módon sem lehet jelentkezni, mert a magyar jogrendszerben az új szakjegyzék szerint olyan szak már nincs. Nem arról döntött tehát a kormány, hogy melyek az önköltséges formában elérhető szakok, hanem az volt a kérdés, hogy kell-e például a műszaki szakoktatónak tizenegyféle önálló szakképesítéssel rendelkeznie, vagy csak egyfélével. A kivezetett szakok szakmai tartalma azonban más szakokba integrálható, esetleg szakirányú továbbképzés formájában is megszervezhető.

 Mit értsünk az egyes tanárszakok párosításának feltételein?

 – Az ősszel kiadandó új képzési és kimeneti követelmények között az új, osztatlan tanárképzési szakok egyáltalán nem szerepelnek, ez nem is szükséges, hiszen ez egy-két éve került kiadásra miniszteri rendeletben. A szakjegyzékről szóló rendeletben egyébként pontosítottuk a tanárképzésről szóló kormányrendelet egyik mellékletét, de csupán néhány esetben került sor kisebb korrekcióra.

 Az alapszakok megszüntetésével elbocsátják az oktatókat?

 – Nem, mert csak olyan szakokat vezettünk ki, amelyek mellett léteznek azokkal párhuzamosan működő és hasonló tartalmú szakok. Tartalmak tehát nem szűnnek meg, így a szakjegyzék átalakítása nem érinti az oktatókat. A lényeg, hogy a kevesebb önálló kimenet és szakképesítés hatékonyságnövelést eredményez, ráadásul igazodik a csökkenő hallgatói létszámhoz is.

 Mikortól érvényesek az újítások?

 – Célunk, hogy az év végéig szülessen meg a miniszteri rendelet, amely alapján a változások a 2017-es felvételi eljárás után induló képzésekben érvényesülnek majd először.

Medveczky Attila