vissza a főoldalra

 2015.07.03. 

A TÖOSZ elégedetlen a 2016-os költségvetési javaslattal

Pogácsás Tibor: pedig stabilabbá válik az önkormányzatok működése

Több mint 664 milliárd forintos központi támogatásban részesülnek az önkormányzatok 2016-ban. Ez 23 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amennyivel az állam az idén támogatja az önkormányzatok működését.

 A 2016-os költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzatok működését?

 – A 2016-os javaslat biztosítja a működési feltételeket. Hiszen több mint 664 milliárd forintos központi támogatásban részesülnek az önkormányzatok. Ez majdnem 23 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amennyivel az állam az idén támogatja az önkormányzatok működését. Mindez egyértelműen érdemi növekedés, hiszen már nem arról van szó, hogy növekvő feladatokra stagnáló, vagy csökkenő forrásból gazdálkodnak az önkormányzatok. Így meglesz a fedezete a pedagógus életpályamodellre szánt szükséges többletkiadásoknak, illetve minden olyan feladatot el tudnak látni az önkormányzatok, melyet az önkormányzati törvény számukra előír. Tehát már nem kell attól tartaniuk, hogy többletfeladatot kapnak, s finanszírozás-csökkenés sújtja őket, hiszen stabilabbá válik a működésük.

 A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége(TÖOSZ) nagyon sok kifogást emel: „nő a centralizáció, kiüresítik az önkormányzatiságot, és települési feladatok tömkelegével nem számolt a kormány a 2016-os költségvetés tervezetében.” Egyeztettek velük?

 – Nem csak a TÖOSZ-szal, hanem minden önkormányzati érdekszövetséggel egyeztettünk a költségvetéssel kapcsolatban, és tájékoztattuk őket a számsorokról. Én is olvastam azt az állásfoglalást, amelyből idézett. Ebből egyértelműen kiolvasható, hogy összességében a működés feltételeit az önkormányzati szövetségek is biztosítottnak látják. A megfogalmazott kifogások egy része azért nem időszerű, mert nem a jelenlegi változásokkal foglalkozik. Például a feladat átstrukturálása, amit ők koncentrációnak neveznek, már az előző években megtörtént. Ki kell emelnem, hogy alapvetően nem önkormányzati feladatok kerültek el a településektől. Hanem jegyzői, közigazgatási hatáskörök kerültek át a járásokhoz. A köznevelés az egyetlen olyan feladat, amely az államhoz került. A 2016-os költségvetésben, illetve a jelenleg tárgyalt törvényjavaslatokban nem szerepel olyan passzus, mely az önkormányzatoktól feladatokat csoportosítana át.

 Mi lesz azokkal a településekkel, ahol alacsonyabb a saját bevétel?

 – Az önkormányzati költségvetés már régóta több elemből tevődik össze. Az egyik elem a feladatalapú állami támogatás, a másik a saját bevétel. Ezen túlmenően pedig a Belügyminisztérium a saját keretéből támogatja azokat az önkormányzatokat, melyek olyan csekély forrással rendelkeznek, hogy az működésüket veszélyezteti. Maga az alapköltségvetés is kedvezőbb helyzetbe hozza a kisebb bevételű önkormányzatokat a beszámítás rendszerével, a nagyobb bevételű önkormányzatoktól pedig több hozzájárulást vár el a feladatok ellátásához. Mindez nem újdonság, mivel a kiegyenlítő rendszerek alkalmazása kezdetektől fontos eleme az önkormányzati finanszírozásnak. Egyértelmű, hogy a költségvetési számok mindig vitát generálnak, de összességében úgy tűnik, hogy ezeket minden településtípus elfogadja, hiszen így megmarad az iparűzési adó feletti helyi rendelkezés is, s ugyanakkor a kisebb, alacsony saját bevétellel rendelkező településeket sem hagyjuk magukra.

 Összességében csökken az ideihez képest a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra szánt keret az ellenzék szerint.

 – Egyértelműen növekszik az önkormányzatoknál maradó feladatokra a keret. A csökkenést matematikailag úgy lehet kimutatni, hogy 2015. első három hónapjában azokra a feladatokra is az önkormányzatoknál nevesítették a költségvetést a szociális kiadásokra, amelyek áprilistól átkerültek a járásokhoz. Így az a rész, ami a járásokhoz átkerült, számszakilag valóban kikerült az önkormányzati költségvetésből. Ennek ellenére a teljes önkormányzati költségvetés nemhogy csökken, hanem jelentősen növekszik. A szociális feladatok ellátására és a gyermekétkeztetésre is rendelkezésre áll a szükséges forrás, mert figyelembe vettük, hogy kiterjesztették az ingyenes gyermekétkeztetésre jogosultak körét. A növekedés 9,6 milliárd forint.

 Mi célból csoportosították át a feladatokat az önkormányzatok, a kormányhivatalok és járási hivatalok között?

 – A szociális segélyezés átalakításnál nem a pénzügyi szempontok voltak a meghatározók. Az volt a cél, hogy a helyben megállapítandó, a helyi ismereteket igénylő szociális juttatások a települési önkormányzatoknál maradjanak, amik pedig standardizálhatóak, automatizálhatóak kerüljenek át a járásokhoz. Tehát a munkamegosztás változott, aminek pedig nincs a költségvetésre kihatása.

 A TÖOSZ szerint az önkormányzati hivatalok alulfinanszírozottak.

 – Alapvetően nem változik a hivatalok finanszírozása. Meglátásunk szerint, főleg a feladatellátás területén még mindig megosztottan működnek a közös önkormányzati hivatalok. Formailag közös hivatalba vonták a működést, azonban ugyanazokat a feladatokat több helyen is ellátják. Jövőre ezeknek a mechanizmusoknak a tisztázása szükséges ahhoz, hogy választ kapjuk a kérdésre: valóban alulfinanszírozottak-e a polgármesteri hivatalok?

 Elegendőnek tartja a településeket érintő közművelődési és könyvtári támogatás összegét?

 – A 2016-os költségvetésben növekszik a közművelődésre szánt összeg, illetve a kistelepülések alapnormatívája 1 millió forinttal lesz több a 2015-ös büdzsében szereplő összegnél. Ezen a téren a legnagyobb a lemaradás. Ezért a közművelődésre, kultúrára szánt forrásokat a jövőben növelnünk kell.

 Még májusi hír, hogy települési feladatellátásra új fejlesztési források nyílnak az önkormányzatok számára 3,5 milliárd forintos keretösszegből. Mi a különbség a meghirdetett belügyminisztériumi és az uniós pályázatok között?

 – Az uniós pályázatok nagyobb volumenű, például kapacitásnövelő beruházásokat tesznek lehetővé. A BM által kiírt pályázat a kisebb fejlesztésekre, felújításokra vonatkozik. Esetünkben lényegesen egyszerűbb a pályázat rendszere, ahogy az elszámolás is.

 Június 9-éig lehetett az önkormányzatoknak pályázni erre a forrásra. Mely pályázatok kerülnek előtérbe az elbírálás során?

 – A pályázatot három csoportban hirdettük meg. Egyrészt az önkormányzati feladatokat ellátó épületekhez kapcsolódó fejlesztésekre, másrészt útépítésre, harmadrészt a sportlétesítmények fejlesztésére lehetett pályázni. Több mint 2500 önkormányzat nyújtott be pályázatot a határidőig, összességében több mint 57 milliárd forintra. Most dolgozzák föl a pályázatokat, s azután indul el az elbírálási folyamat, mely során figyelembe vesszük az adott település saját bevételeit, forrásait és a férőhely-kihasználtságot. Arra törekszünk, hogy a hatalmas túljelentkezés mellett igazságosan osszuk szét a keretösszegből a pénzt az önkormányzatok számára.