|
 2015.07.03.
Új életpályamodell a büntetés-végrehatásban
A zsúfoltság csökkentése érdekében férőhely-bővítési
programot indítottunk az elmúlt években
A rezsicsökkentés
mellett talán az életpályamodell az, ami a kormányzati
kommunikációban a legtöbbször előfordul. Olvastunk pedagógusokat,
rendőröket, katonákat érintő életpályamodellről. Most a büntetés-végrehajtásra
vonatkoztatva vezetik be. Mit biztosít a büntetés-végrehajtásban
az új életpályamodell? – kérdeztük Zsinka Andrástól.
– Az új szolgálati törvény a közszolgálati életpálya
bevezetéséről szóló koncepció keretei alapján a hatékony
állami feladat-végrehajtás humán feltételeinek megteremtése
érdekében, hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával
kívánja stabilizálni a közigazgatás, a rendészet és a honvédelem
személyi állományát. Ennek eszközeként új előmeneteli- és
illetményrendszert határoz meg, továbbá rögzíti a teljesítményértékelés
jogkövetkezményeit. Az új illetményrendszer célja, hogy a
jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, jelentősen átláthatóbb
legyen, elismerje a munkakör értékét, a szolgálati
tapasztalatot és a teljesítményt. A teljesítmény elismerése
az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két
alkalommal kifizethető juttatás formájában történik, a
szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés
eredménye alapján a személyi előirányzaton belül biztosított
költségvetési keret terhére.
Mennyivel növekednek a jövedelmek?
– Július 1-jei hatállyal valamennyi hivatásos állománytagot
besorolunk az új hivatalos szolgálati törvény (Hszt) alapján
biztosított előmeneteli- és illetményrendszer kategóriáiba,
azzal, hogy az új besorolás alapján, illetve amennyiben szükséges,
egyéni korrekciós intézkedéssel biztosított lesz az átlagosan
30%-os mértékű illetményemelkedés a 2015. június 30-ai
rendszeres illetményhez viszonyítva. Az alapfeladatot ellátók
esetében garantált a 30%-os illetményemelkedés, a funkcionális
feladatokat ellátók esetében 25%, a vezetők esetében 15% a
garantált növekedés mértéke azzal, hogy esetükben sem
haladhatja meg a 30%-ot.
A jövedelem emelkedésén kívül mire számíthatnak még
a dolgozók?
–Az új Hszt alapján a lakhatási támogatási rendszert
év végéig dolgozzuk ki.
Az állomány tagjainak volt beleszólása a modell
kidolgozásában?
– Az új közszolgálati életpályamodellel kapcsolatos
elvárásokról egyeztetésre került sor a tárcák, a rendvédelmi
szervek, az érdek-képviseleti szervek, valamint a kamarák részvételével.
Emellett a Belügyminisztérium Személyügyi Főosztálya által
szervezett online kérdőíves felmérésbe is bekacsolódtunk,
melynek eredményei alapján fogalmazódtak meg az új életpálya
főbb irányai.
Mit jelent a teljesítményértékelés?
– A Szervezeti Teljesítményértékelési Rendszer 2014-óta
egységes eljárásrendi keretek között valósul meg a BM alárendelt
szerveinél. A teljesítményértékelés lényege, hogy objektív,
számszerűleg is mérhető indikátorokkal mutassa meg a
szervezetek tevékenységét, működésük eredményességét.
Ettől eltérően az egyéni teljesítményértékelésekre
figyelemmel, első alkalommal a 2016. évre vonatkozóan elvégzett
értékelések alapján 2017 márciusában fizethető teljesítményjuttatás
az érintett állománytagok részére, költségvetési fedezet
esetén.
Tehát ha egy büntetés-végrehajtásban dolgozó úgy
gondolja, hogy a rendőrséghez igazol át, azt megteheti?
– Az új Hszt-ben a szervezeten belüli, illetve a rendvédelmi
szervek közötti horizontális előmenetel mellett a vertikális
előmenetel is biztosított, amely a magasabb értékű pozíciókba
a kívülről történő beáramlást szükségképpen csökkenti,
másrészt elvi éllel rögzíti, hogy a jövőben nem egymás
mellett, elszigetelten futnak majd az életutak, hanem megteremti
a közös kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy a
karrier ne csak egyirányú előmenetelt jelentsen, hanem az életutak
közötti mozgást, váltást (átjárhatóságot) is lehetővé
tegye. Mindezt nagyban elősegítik a rendvédelmi szervek hivatásos
beosztásainak egységes elvek és szempontok alapján kialakított
besorolási kategóriái.
Másfél évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta a
bv-kódexet. Mi változott ezzel?
– Az új szabályozás egy 35 éves törvényerejű
rendeletet vált ki, számos új elemet tartalmaz: meghatározza
az alapelveket, a büntetés-végrehajtás munkájába beépít
egy kockázatkezelési és elemzési rendszert, amelyben egységes
sztenderd alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a
veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való
visszailleszkedési hajlandóságukat. A három végrehajtási
fokozat – fogház, börtön, fegyház – rendszerén belül
kialakít három úgynevezett rezsimet: a fogvatartott egy „általános
rezsimbe” osztva munkája, magatartása, valamint szakmai előírások
alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket
tartalmazó rezsimbe. A mozgásával, munkáltatásával
kapcsolatos feltételeket az határozza meg, milyen rezsimbe
tartozik. Valamennyi célkitűzés és feladat a visszailleszkedést
szolgálja, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre
ítéltek esetében pedig azt, hogy biztonságos és humánus körülményeket
teremtsenek számukra. Az új bv-kódexben foglaltak megerősítik
a gyógyító-nevelő, valamint a kábítószer-prevenciós részlegeket,
de hangsúlyt kell kapniuk az időskorú fogvatartottaknak is. Az
elítélteket eddig a bíróságok bv-csoportjai hívták be
szabadságvesztésük letöltésének megkezdésére, az új szabályozás
szerint a BvOP Felhívási Osztálya látja el ezt a feladatot. A
pártfogó felügyelői szakfeladat egy része is átkerült a
bv-hez, így gyorsabban, a rendszeren belülről szerezhetnek majd
információkat, amellyel könnyebbé és hatékonyabbá válik a
munkájuk. A reintegrációs őrizet jogintézményének bevezetése
azon fogvatartottak esetében alkalmazható, akik első bűntényesek,
öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztésüket fogház
vagy börtön fokozatban töltik, és a szabadulásukig legfeljebb
hat hónap van hátra (egyéb feltételek teljesülése esetén).
A reintegrációs őrizet jogintézménye 2015. április 1-jén lépett
hatályba.
Tény, hogy a börtönök túlzsúfoltak, korszerűtlenek.
Mit lehet ellene tenni?
– A zsúfoltság a büntetés-végrehajtás évtizedes
problémája. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a férőhelyek
száma 12 995, az utóbbi években folyamatosan nőtt a
fogvatartottak száma, mára pedig 17 685 fő az összlétszám,
ami 136%-os átlagtelítettséget jelent. A zsúfoltság csökkentése
érdekében férőhely-bővítési programot indítottunk az elmúlt
években, több korábban bezárt börtönt is újra
megnyitottunk, 2010 óta közel 1600 fővel nőtt az elhelyezhető
fogvatartottak száma. A napokban adjuk át a Szombathelyi Országos
Bv. – A Intézetben létesített újabb fogvatartotti körletet,
férőhelybővítés Szirmabesenyőn és Állampusztán folytatódik.
A települési önkormányzatok számára telek felajánlási pályázatot
írtunk ki, amely szerint egy ezer fogvatartott befogadására képes
fegyintézet, valamint nyolc új 500 fős börtön kialakítása
van tervben. Az új büntetés-végrehajtási intézetek
klasszikus, zárt rezsimű börtönök lesznek, mivel főképpen
ilyen típusú intézet vonatkozásában mutatkozik hiány. A
folyamat végén, 2019-ben 100%-os feltöltöttség mellett
valamennyi fogvatartott számára biztosított lehet az Európa
Tanács kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód ellenes
bizottsága (CPT) ajánlásának megfelelő elhelyezés. Jelentős
férőhely-bővítési folyamaton megy keresztül a magyar büntetés-végrehajtás,
mely folyamat végén a megújult intézményrendszer hosszú évtizedeken
keresztül állandó marad.
Mit várnak az új életpálya modell bevezetésétől?
– A szervezet feltöltöttségének szintje jelenleg is
stabil, a folyamatban lévő férőhelybővítések tükrében
azonban releváns szempont a megfelelő kompetenciákkal rendelkező
utánpótlás gyors és ütemezett biztosítása. Az életpályamodell
bevezetése növeli a szervezet vonzerejét, amely várhatóan az
új jelentkezők számában is tükröződik.
Medveczky Attila
|
