vissza a főoldalra

 2015.07.10. 

Bezárnák a felvidéki magyar kis iskolákat

A szlovák oktatási miniszter fütyül a magyarok petíciójára

Levélben tiltakozott a szlovák oktatásügyi miniszternél a magyar iskolákat érintő diszkriminatív intézkedések miatt Csáky Pál. A tervezet csökkentené a magyar nyelv oktatásának óraszámát, és minimális osztálylétszámot vezetne be, ami száz felvidéki magyar kis iskolát veszélyeztet.

 A washingtoni központú Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet június 23-án hozta nyilvánosságra „Nemzetek átalakulóban 2015” című éves jelentését. Eszerint Szlovákiában megszilárdult a demokrácia. Felvidéki politikusként nem érzi ezt abszurdnak? Hiszen az embertelen Benes-i dekrétumok még érvényben vannak, a kettős állampolgárság felvételét is ellenzi a kormány, a dunaszerdahelyi szurkolók törvénytelen megverettetésének kivizsgálása sem történt meg napjainkig. Fájó pont Malina Hedvig esete is, akiből mint áldozatból a szlovák állam vádlottat kreált. És a kis iskolák felett Damoklész kardjaként függ a bezáratás veszélye.

 – A Freedom House jelentése nem csak hogy abszurd, hanem pontatlan és felháborító. Ez a dokumentum azt bizonyítja, hogy ezek a szervezetek semmilyen helyismerettel nem rendelkeznek. És akkor még finoman fogalmaztam. Kétségtelen, hogy lobbizással nagyon sikeresen lehet pozitív, vagy negatív irányba befolyásolni a Freedom House jelentését. Szlovákiában a demokratikus berendezkedés vonatkozásában visszarendeződés tapasztalható. S ezt nem csak én állítom, hanem ezt jelentette ki a múlt héten a szlovák ombudsman, Jana Dubovcová, s ezt hangoztatják a szlovákiai civil szervezetek. Az egyik meghatározó szlovák szakmai grémium több mint két évtizede évente ad ki jelentést a demokrácia állapotáról, s az ő véleményük szerint is romlott a helyzet Szlovákiában. Ezért úgy gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek sokkal erőteljesebben kéne magukat képviseltetniük a nemzetközi politikában.

 Az említett lobbizás a szlovák kormányzathoz köthető?

 – Csak részben. Azzal, hogy polgári elnöke lett Szlovákiának, az Amerika-barát lobbival az elnöki hivatal foglalkozik. A lobbi fő irányítója Martin Bútora volt amerikai nagykövet, külpolitikai szakértő, aki a 2004-ben az elnökválasztás első fordulójában 6,5 százalékot szerzett, s most Andrej Kiska államfő tanácsadója. Bútora ízig-vérig liberális politikus és nagyon jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, s él is azokkal. Bizonyára az ő véleménye is befolyásolta ezt a jelentést. Azért engedjenek meg egy kritikát is: számos esetben hangoztattam elégedetlenségemet a szlovák kormányok magyarellenes megnyilvánulásaival kapcsolatban. Partnereim erre azt felelték: tudomásul veszik azt, amit én mondok, s egyet is értenek velem, ám a regnáló magyar kormány tagjai többször kijelentették, hogy nagyon jó a kapcsolatuk Szlovákiával. Azt kéne hozzátenni, hogy milyen téren. Gazdasági téren biztos jó az együttműködés, s a bevándorlásügyben is egyetértenek Ficóval. De azt a magyarországi politikusoknak erőteljesebben kéne hangoztatniuk, hogy Szlovákiában milyen sértések érik a magyar lakosokat.

 Hogyan lehet az, hogy Szlovákiáról sosem vitáztak az Európai Parlamentben?

 – Magyarország miniszterelnöke sokkal bátrabban mondja ki a véleményét, s hazája érdekét képviseli. Szlovákia viszont nem igazán meghatározó állam. A szlovákság úgy tünteti föl magát, mintha egy kis provinciális nemzet lenne. Holott a szlovák politikusok mindig ügyesen kihasználták a nagyhatalmak által biztosított lehetőségeket. Most sem tapasztaltam azt, hogy a szlovák miniszterelnök, vagy az államfő olyan kijelentéseket tenne, amire a vezető államok odafigyelnének. 2010 előtt azért felvetődtek az EU-ban komoly kifogások Szlovákiával szemben, sőt dokumentumok is születtek az Európai Parlamentben az első Fico-kormány idején.

 Arról sem lehet hallani, hogy a szlovák ellenzéki politikusok feljelentenék a kormányukat.

 – Ennek egyszerű az oka: Szlovákiában szinte csak papíron léteznek az ellenzéki pártok, hiszen szétdarabolt a szlovákiai jobboldal. Sajnálatos módon ebbe a felvidéki magyar politikumot is bele kell érteni. A jobboldal nálunk gyenge, és alig hallatják képviselőik a hangjukat. Magyarországon a baloldal esett szét darabjaira, ennek ellenére annak vezetői sokkal jobb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, mint a szlovákiai jobboldali pártok.

 Ön mint az EP Petíciós Bizottságának alelnöke június 17-én levélben fordult Juraj Draxler szlovák oktatási miniszterhez a kisebbségi iskolákban tervezett változtatásokkal kapcsolatban. Milyen változásokról van szó?

 – A Felvidéken működő magyar tanítási nyelvű iskolákban bizonyos óraszámban oktatják a magyar nyelvet és irodalmat és a szlovák nyelvet és irodalmat is. Így a magyar iskolákból kikerülő gyerekek megtanulják az állam nyelvét, emellett a magyar irodalom jelentős képviselőiről is elegendő tudást sajátítanak el. Egyértelmű, hogy így a magyar tannyelvű iskolákban magasabb az óraszám, mint a szlovákokban. A pedagógusok, a szülők azt mondják: ezt a terhet vállalni kell. Többet kell dolgozniuk a magyar iskolák oktatóinak, de ők ezt szívesen teszik, mert a cél, hogy a diákok megtanuljanak magyarul. Miután kevesebb a magyar nyelvre és irodalomra fordítható órák száma, mint a szlovákra, az iskolák igazgatói az úgynevezett szabadon felhasználható órákban is magyar nyelvet tanítanak. A szlovák oktatási miniszter éppen ezért a szabadon felhasználható órák számát akarja csökkenteni. Természetesen ezt a szakemberek, a pedagógusok nem akarják, s két hónappal ezelőtt petíciót kezdeményeztek, s magam is meglepődtem azon, hogy 2 hét alatt több mint 26 ezer aláírás gyűlt össze, ami a felvidéki magyarság immunrendszerének jó állapotát bizonyítja. Több kollégámmal együtt támogattuk ezt a petíciót az Európai Parlamentben. S a kialakult helyzetről levélben tájékoztattam az Európai Bizottság alelnökét, Frans Timmermans urat és Navracsis Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztost is, azzal, hogy hassanak oda, hogy a szlovák miniszter tárgyaljon a petíció megfogalmazóival. Ugyanerre kértem Hans Heinrich Hansen urat az Európai Nemzetiségek Föderalista Uniója (FUEN) elnökét, aki június 24-én küldte el levelét Draxler miniszternek. A FUEN elnöke arra kéri a szlovák minisztériumot, hogy „ismerje el, védelmezze és támogassa a nemzeti kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségét, amely gazdagítja a társadalmat”. Ez a levél számunkra azért lényeges, mert az oktatási minisztérium törvénytervezete csökkentené a magyar nyelv oktatásának óraszámát, és minimális osztálylétszámot vezetne be, ami száz felvidéki magyar kis iskolát veszélyeztet. Az igaz, hogy a petíció kezdeményezőit fogadta a miniszter, s azt ígérte nekik, hogy majd egy későbbi időpontban a minisztérium hivatalnokaival tárgyalhatnak. De erre nem került sor, s azt látjuk, a miniszter fütyül a magyarok petíciójára. Ezt bizonyítja, hogy a törvényjavaslatot beterjesztették a parlament elé. De már másodszorra halasztották el a tervezet megszavazását, de nem csupán a magyar iskolák miatt, hanem mert a dokumentum sok egyéb problémát is felvet.

 Fico azt hangoztatta, hogy a kis iskolákat azért kell bezárni, mert a tanítók alacsony színvonalon oktatnak.

 – Magam is kis iskolában tanultam, ahogy nagyon sok ismert szlovákiai személyiség. A kis iskolákban sokkal családiasabb légkörben tanítanak. Bizonyára vannak olyan kis iskolák, ahol nem folyik minőségi oktatás, de nem szabad általánosítani. Ott, ahol nem igazán jól működik a tanítás, meg kell teremteni a feltételt a magasabb színvonalú oktatáshoz. A bezárás nagyon könnyű és drasztikus megoldás, míg a feltételek megteremésének anyagi vonzatai vannak. S ezt a forrást nem akarják biztosítani. Ezért azt kérjük a kormányzattól, hogy a helyi önkormányzatoknak legyen joguk a kis iskolák anyagi helyzetén javítani, mert ezt a törvénytervezet meg akarja tiltani. Tehát ezentúl a szlovákiai iskolák csak állami költségvetésből működhetnek, s ha egy önkormányzat segíteni akar rajtuk, s megszavaz számukra egy bizonyos összeget, az törvényellenes cselekedetnek számítana.

 Mi a jelentősége annak, hogy a közelmúltban megszavazta az EP Petíciós Bizottsága az európai polgári kezdeményezés megreformálását támogató jelentést?

 – A Petíciós Bizottság (PETI) arról a véleményről szavazott, amely az európai polgári kezdeményezés első három évének tapasztalata alapján készült. A PETI-jelentés néppárti felelőseként kijelentem: megtettük az első konkrét lépést annak irányába, hogy az uniós polgári kezdeményezés szép és papíron létező elképzelése valós demokratikus eszközzé váljon, amely befolyással lesz az uniós intézmények munkájára. Az európai polgári kezdeményezés a közvetlen demokrácia első és egyben egyedi, nemzetek feletti, uniós szintű eszköze, amely lehetőséget nyújt az uniós polgároknak arra, hogy közvetlenül, a javaslataikkal – ha azok legalább 1 millió polgár támogatását élvezik, és megfelelnek a jogszabályi feltételeknek – meghatározzák az uniós agendát. A polgári kezdeményezés első évei kevesebb eredményt hoztak a vártnál, főként a polgárok várakozásait illetően igaz ez, hiszen az elindított több tucatnyi kezdeményezés közül csak néhány jutott el a végső eljárási szakaszig, és azok közül egyre sem válaszolt az Európai Bizottság új jogalkotási aktussal. Ezen, az uniós polgárok által kiábrándítónak nevezett helyzeten kíván most változtatni többek között az Európai Parlament. A Parlament három szakbizottsága foglalkozik a témával, az Alkotmányügyi Bizottság mint a téma fő felelőse, valamint a Petíciós és a Jogi Bizottság. Ősszel kerülhet a plénum elé a közösen megformált anyag, amely előkészíti és ösztönzi a polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatát, ez utóbbit az Európai Bizottság a jövő év elejére tervezi. A Petíciós Bizottság tagjai által egyhangúlag elfogadott jelentés olyan javító szándékú javaslatokat tartalmaz, amelyek megkönnyítik a polgári kezdeményezést indítani szándékozó polgárok feladatait.

Medveczky Attila