vissza a főoldalra

 2015.07.10. 

Nem csak a pénz beszél

Sokszoros a túljelentkezés a katonai pályára

Hende Csaba miniszter: a honvédség tagjainak folyamatosan meg kell felelniük a katonai szolgálattal járó, sajátos fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek. A katonai életpálya egyszerre szolgálja a szolgálati érdeket és teszi tervezhetővé a honvédek számára a jövőt.

 Mi indokolta az új honvédelmi életpálya bevezetését?

 – A Magyar Honvédség katonái minden évben erőn felül teljesítenek. Magyarország határain belül és azon kívül elkötelezetten szolgálják a nemzetet. Kötelességünk, hogy megbecsüljük honvédeinket, jól felkészített, elkötelezett katonáinkat pedig megtartsuk a haza szolgálatában. A kormányának az a célja, hogy a honvédeknek az új, hosszú távon jól tervezhető életpálya méltó megélhetést nyújtson. Az utolsó nagyarányú illetményemelésre 2002-ben, azaz 12 éve, éppen az első Orbán-kormány időszakában került sor. Ezért időszerű volt már, hogy egy vonzó, lényegesen magasabb bérszínvonalat eredményező életpályát biztosítsunk katonáinknak.

 Az életpályamodell bevezetése előtt konzultáltak Czövek Jánossal, a Honvédszakszervezet elnökével is?

 – Természetesen, ahogyan más honvédelmi érdek-képviseleti szervezetek vezetőivel is rendszeresen egyeztetek. A párbeszéd közöttünk folyamatos, nemrégiben írtam alá a honvédségi dolgozók cafeteria juttatásairól szóló megállapodást, amely korrekt kereteket teremt az érintetteknek. Személyesen is rendkívül fontosnak tartom, és figyelemmel kísérem a katonák és a honvédségi dolgozók életkörülményeinek javítását.

 Mekkora bérelemelés jár a katonáknak?

 – Átlagosan 30 százalékos illetményfejlesztésre kerül sor. Ez az összeg minden év január 1-jén – egészen 2019. január 1-ig – a jelenlegihez képest újabb 5-5 százalékkal nő. Így négy és fél év alatt a katonák jelenlegi illetménye átlagosan 50 százalékkal emelkedik.

 A magasabb rendfokozatú katonák magasabb béremelésben részesülnek?

 – Az egyik legfontosabb célja az új illetményrendszernek, hogy megerősítsük a honvédség gerincét alkotó altiszti kart. Ennek értelmében egy tapasztalt altiszt illetménye elérheti vagy meg is haladhatja egy pályája elején járó tiszt illetményét. Ez az illetményemelés mértékében is látszik majd: a haderő gerincét adó altiszti állomány illetménye az átlagot meghaladó mértékben, átlagosan 38 százalékkal lesz magasabb július 1-től. A tiszti állomány illetménye átlagosan 15 százalékkal emelkedik, de ezen belül az alacsonyabb rendfokozatú tiszteké nő nagyobb mértékben. A legénységi állomány pénze az átlagos 30 százalékhoz közeli mértékben nő, és mostantól a legalacsonyabb kezdő nettó illetmény is eléri a 100 ezer Ft-ot.  

Mit jelent az „oldalirányú” karrierút megteremtése?

 – Nagyon fontos, hogy kiszámítható karrierút álljon a katonáink előtt. A karrierút a honvédségen belül kétirányú: az első út, hogy a katonák magasabb beosztásba kerülhetnek. A másik, ami a katonai életpálya új eleme, az oldalirányú karrier, ami ugyanabban a beosztásban, vagy rendfokozati szinten és egyúttal az adott szakterületen jelent mélyebb tapasztalatszerzési lehetőséget. Az oldalirányú karrier „fokozatok” megszerzésével valósulhat meg, az életpályamodell pedig mindkét említett utat anyagilag is honorálja.

 Mennyiben változik meg a honvédelmi dolgozók pótlékrendszere?  

– Az a célunk, hogy a katonai szolgálatot elsősorban az alapilletmény, és ne a keresetpótló juttatások ismerjék el. A pótlékrendszer átalakítása annak egyszerűsítését, egységesítését, könnyebb átláthatóságát célozza. A megmaradó pótlékok jellemzően az eseti jellegű, fokozott igénybevételhez és veszélyhez, illetve sajátos felkészültséghez, idegennyelv-használathoz kötődő pótlékok lehetnek. Sajátos pótlék lesz a munkaerő-piaci pótlék. A közszolgálati illetményrendszerek jellegüknél fogva viszonylag merevek, ezért ennek a pótléknak a célja a területi és szerkezeti munkaerő-piaci hatásokhoz való rugalmas alkalmazkodás, valamint a Magyar Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, a magasabb szakmai követelmények elismerése lesz.

 Mi a célja a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóságnak?

 – A hadseregekre jellemző sajátos, piramis jellegű szervezeti hierarchia miatt nem mindenkinek van lehetősége előmenetelre. A katonai szolgálatra jellemző fokozott igénybevétel következtében is előfordulhat, hogy a katona már nem felel meg a magas szintű egészségügyi, pszichikai követelményeknek, és így önhibáján kívül el kell hagynia a hadsereget. De ezeknek a katonáknak sem engedjük el a kezét. A közszolgálati átjárhatóság megteremtésével mintegy „második karrier”-ként nyílhat meg annak lehetősége, hogy a katonák a közszolgálat más területén dolgozhassanak tovább, kamatoztatva azt a tudást, tapasztalatot és a katonai szolgálatra jellemző sajátos szakértelmet, amire szolgálatuk során tettek szert. Ezt megfelelő átképzésekkel és továbbképzéssel is támogatni fogjuk.

 Hogyan zajlanak a rendszeres megmérettetések a katonai pályán?

 – A honvédség tagjainak folyamatosan meg kell felelniük a katonai szolgálattal járó fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek. Minden katonának évente át kell esni egy egészségügyi és fizikai felmérésen, ami alapfeltétele annak, hogy az illető a Magyar Honvédség kötelékében maradhasson. Aki feljebb szeretne lépni a ranglétrán, annak a kiváló teljesítmény mellett további vizsgákon kell túljutnia. A vizsgáztatás feladatát az erre a célra felállított Katonai Vizsgaközpont végzi.

 Az illetményfejlesztéssel elérhető, hogy többen jelentkezzenek a katonai pályára, s egyre inkább növekedjen a honvédség presztízse?

 – Természetesen. Az illetményemelés nem titkolt célja, hogy még vonzóbbá tegyük a katonai pályát. Azt viszont hangsúlyozni szeretném: elégedett vagyok a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, illetve az Altiszti Akadémiára jelentkezők számával. A sokszoros túljelentkezés jelzi, hogy a honvédelem mint hivatás újra komoly presztízsnek örvend.

Medveczky Attila