|
 2015.07.10.
A jó intézkedés árnyoldalai
Félő, hogy a vizsgálatért járó pluszdíj miatt vetélkednek
egymással a kórházak
Megjelent az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a június 1-jétől
bevezetett, tizennégy napos szabályról, amely szerint
daganatgyanú esetén az érintett betegnél két héten belül el
kell készíteni a képalkotó diagnosztikát. Vajon elegendő-e
az országban CT- és az MRI-készülékek, illetve azoknak a
szakembereknek a száma, akik az ilyen jellegű vizsgálatokat el
tudják végezni? Kérdéseinkre Dr. Rácz Jenő kórházigazgató
válaszolt.
Főigazgató úr egyetért az intézkedés céljával?
– Szakmailag és emberileg is indokolható és támogatható
a cél, hiszen egy daganatgyanú esetében az idő nagyon fontos tényező.
Általánosságban, orvosi körökben úgy mondjuk: minél hamarább
felismerünk egy rosszindulatú daganatos betegséget, annál
nagyobb az esély annak a gyógyítására. S valóban emberi
sorsokat dönt el az, hogy időben megtudja az illető, hogy
mennyire megalapozott a daganatgyanú. Tehát a cél nemes.
Mit gondol, ez a folyamat mennyire lesz zökkenőmentes?
Képesek-e a kórházak teljesíteni ezt a feladatot?
– Nem kerülöm meg a kérdésre a választ, de előbb
beszélnem kell a jogszabályi és az anyagi háttérről. A
124/2015. (V. 26) kormányrendelet pontosan szabályozza ezt a kérdést,
hiszen leírja azt, hogy a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó
szolgáltató az első beutaló kiállításának napjától számított
14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat
köteles elvégezni. Sőt még olyan szempontból is pontosan járt
el a jogalkotó, hogy azon kívül, hogy meghozta a jogszabályt,
még értelmező rendelkezésként az Egészségbiztosítási Pénztár
honlapján megjelentette azt a tájékoztatót, amely hétköznapi
nyelvre lefordítja az eljárásrendet, sőt még egy algoritmust
is közöl, hogy a különböző variációs lehetőségeket miként
kell értelmezni. Gyakran előfordul, hogy a jogszabályhoz nem
megfelelő pénzügyi keretet rendelnek. Ez a jogszabály viszont,
amely a 43/1999. (III. 3.) kormányrendeletet módosítja, többletfinanszírozást
rendel a pozitív leletekhez. A gyakorlati kivitelezéssel
kapcsolatban három tényezőt kell mindenképpen megvizsgálni.
Az egyik, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő CT és MRI
berendezés, a másik a kapacitás, hogy az eszköz megfelelő időben
áll-e rendelkezésre a vizsgálatokhoz, a harmadik pedig a
finanszírozás. A finanszírozás pozitív oldaláról már beszéltem;
tehát, ha a daganatgyanú pozitív lesz, akkor egy megfelelő kódszám
hozzárendelésével a vizsgálatot elvégző szolgáltató többletforráshoz
jut. A negatív vizsgálat esetében viszont ez a többletfinanszírozás
nem jár. Holott a döntéshozóknak tudniuk kell, hogy az
orvostudományban a negatív vizsgálat nem felesleges, hanem egy
jelzés, hogy a betegeket más metódussal kell vizsgálni. Ebből
a szempontból a szolgáltatók ennek a többletvizsgálatnak a
terhét nem biztos, hogy vállalni tudják. Mert mindez az általános
teljesítményvolumen-korlát (TVK) terhére történik. (A TVK
azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények a járóbeteg-
és aktív fekvőbeteg-szakellátás területén éves kvótát,
volumen korlátot kapnak, amiből meg kellett oldaniuk a betegellátást.)
Amennyiben egy kórháznak elfogy az éves kvótája, az súlyos
problémát jelent. Az eszközök számáráról: a CT és az MRI
vonatkozásában az európai átlaghoz képest kevesebb berendezéssel
rendelkezünk. Ugyanakkor az elmúlt időszakban jelentős előrelépések
történtek ezen a területen, hiszen a folyamatban levő Társadalmi
Infrastruktúra Operatív Program keretében a TIOP-2.2.4-es,
illetve a Pólus-pályázatokban jelentős mennyiségű CT és MRI
berendezés került beszerzésre. Sőt jelenleg a TIOP-2.2.6-os és
-2.2.8-as pályázatokban új CT és MRI-eszközök beszerzésére
nyílik lehetőség. Dicséret illeti a kiírókat, hogy éltek
azzal a lehetőséggel, hogy a KEOP (energia megtakarítási)-pályázatok
is megnyíltak, mivel az új CT és MRI berendezések nemcsak
nagyobb tudásúak, és jobb felbontóképességűek, hanem
energiatakarékosabbak is, így lehetőség adódik a régi,
kisebb teljesítményű, de nagyobb energiafelhasználást igénylő
eszközök cseréjére. Ezek a gyorsabb gépek is segítik a
tizennégy napos szabály gördülékenységét. Végezetül arról
kell szólni, hogy ezzel a jogszabállyal nyitottak-e kiskapukat.
Három ilyen kiskaput látok. Az egyik, amit már most is
tapasztalunk, hogy több lett a tumorgyanúval beküldött esetek
száma. Azaz a beküldő orvos – tisztelet a kivételnek – már
könnyebben utal be tumorgyanúval a kórházakba betegeket, elsősorban
azért, hogy a pácienst hamarabb vizsgálathoz juttassa. Ez nem
szerencsés, mert ha a tendencia megerősödik, akkor a többi
beteget hátrányos helyzetbe hozzuk. A másik, hogy több lehet a
pozitív lelet radiológiai vonatkozásban. Ennek oka, hogy a
pozitív lelet juttatja többletfinanszírozáshoz az intézményt.
A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a jelentős finanszírozási
változások a leletekben vagy a diagnózisokban is
megmutatkoznak. A többletfinanszírozás tehát a pozitív
leletekre vonatkozik, ugyanakkor azt, hogy daganatról van-e szó,
s az jó- vagy rosszindulatú, azt nem a radiológiai kép határozza
meg, hanem a szövettani, és a citológiai diagnózis. Így előfordulhat,
hogy bár a radiológiai lelet pozitív, a szövettani vizsgálat
eredménye mégis azt mutatja ki, hogy hála Istennek a betegnél
nem fejlődött ki rosszindulatú daganat. Ilyenkor felvetődik a
kérdés, hogy a többletfinanszírozást visszavonják-e, vagy
sem.
Kedvez a kórházaknak, hogy aki határidőn belül elvégzi
a vizsgálatot, pluszpénzt kap?
– Az OEP az említett tájékoztatóban pontosan leírja
azt, hogy milyen algoritmus szerint kell nyomon követni a
folyamatot. Az egyik lehetőség, hogy a területi ellátási kötelezettséggel
tartozó szolgáltató 14 napon belül képes elvégezni a vizsgálatot.
Ha ez megtörténik, a szolgáltató megkapja a TVK szerinti
finanszírozást. Hely- vagy kapacitáshiány esetén az OEP átirányítja
a beteget másik kórházba, annak érdekében, hogy valóban két
héten belül elkészüljön a lelet. A vizsgálatért járó
pluszdíj ebben az esetben is jár az intézménynek. Tehát vetélkednek
egymással a szolgáltatók. Amennyiben máshová küldenek
egy-egy beteget, az a vizsgálatot elvégezni nem tudó kórháznak
a TVK csökkenését jelenti. Erre pedig oda kell figyelni.
Medveczky Attila
|
