vissza a főoldalra

 

 

 2015.07.17. 

340 milliárd eurós nem

A görög válság tulajdonképpen az amerikai bankrendszer, majd ezen keresztül a világ pénzügyi rendszerének anomáliája. A válság alapja, hogy a hitelminősítők a bankrendszerből induló pénzügyi válság eredményeként szakmányban minősítettek államokat bóvlinak 2010-től. 2011-ben az arab tavasznak nevezett akciósorozat lángba borította a Földközi-tenger afrikai és keleti partjait, miközben a pénzügyi rendszer térde kényszerítette az európai part országait. Hogy a két eseménysor között volt-e összefüggés, közös akarat, valamiféle terv? Nem állíthatjuk, hogy volt, de a gyanú mégis jogos.

Tény, hogy miközben Olaszország és Spanyolország rendes alattvaló módjára meghajolt és kemény pénzeket fizetett ki, aközben a görögök beintettek. A beintés következményeit Európa gazdag északi államai, főleg a németek 340 milliárd euró hitelezésével enyhítették. Nagyjából ennyibe került leválasztani a görög bankrendszert a globálisról.

Ezt a 340 milliárd eurót akarják most valahogy visszakapni, de a görögök a sok irgum-burgum ellenére most vasárnap újra nemet mondtak. Emögött a nem mögött felsejlik az orosz medve jóindulatú brummogása, hogy nem lesz itt semmi baj, ha nagyon kell, mi adunk pénzt.

Akárhogy is, a görögök kitartottak, bár feltehetőleg ezt a 340 milliárdot így vagy úgy, de kihúzzák belőlük. A költői kérdés, hogy vajon az egész folyamatot elindító Egyesült Államoknak miért nem nyújtják be a számlát?

 

Csorja Gergely