vissza a főoldalra

 2015.07.17. 

Görögország: LAST MINUTE

Janisz Varufakisz: „Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik.”

 Alekszisz Ciprasz: „Terheli-e az IMF-et, büntetőjogi felelősség az ország gazdasági helyzete miatt?”

 Egyensúly és a nemzeti szuverenitásról szőtt álom

 Neue Züricher Zeitung véleménye szerint a gazdag brüsszeli nagybácsi nélkül kell megtalálniuk az egyensúlyt a görögöknek, mert Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson. Így a Szirizának kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, gazdaságuk versenyképesebbé tétele. A versenyképesebbé tétel Görögország számára az NZZ szerint az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg. A regionális politikai és humanitárius segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország ne süllyedjen káoszba. De Athénnak most a saját, nehéz útját kell járnia – minél következetesebben teszi ezt, annál jobb. Európának ez nem fog kárt okozni.

 Thomas Piketty: Az Európában alkalmazott takarékossági politika teljesen téves – nyilatkozta Thomas Piketty a Die Zeitnak. A világhírű közgazdász, A tőke a 21. században c. könyv szerzője szerint a Németország által favorizált gazdasági intézkedések az egységes Európa eszméjét veszélyeztetik.

Görögországtól most olyan lépéseket kérnek, amilyenekkel a britek fizették viszsza az adósságukat a XIX. században. A törlesztés több mint száz évig tartott. A második világháborút követően viszont Németország tartozásának egy részét elengedték. Ez fontos szerepet játszott az állam gazdasági felemelkedésében, amit csodaként emlegetnek.

Németország most nemcsak hogy nem mutat hajlandóságot hasonló kegyelemre Görögország iránt, hanem még a tartozásra kommerciális kamatot számít. (Seebiz, Die Zeit)

 Nick Malkoutzis :a görögök többet érdemelnek annál, hogy további nehézségekkel fenyegessék őket – véli a Macropolis gazdasági elemző portál szerkesztője, a Financial Times brit politikai gazdasági napilap európai kiadásának közlése szerint. A közgazdász szerint az euróövezet görög elhagyása, a Gr-exit után is van élet, ha úgy alakul, bár pár éven át meglehetősen nehéz lesz. Malkoutzis úgy véli, sok görög letett a reményről, hogy javíthat életszínvonalán. A szerző szerint a nemmel szavazók között van, akinél bevált a nemzeti szuverenitásról szőtt „idealista álom”, másokat feldühített az, ahogyan hazájukat kezelték a hitelezők, és vannak, akik úgy érzik, kimerültek, saját vezetőik és az európai döntéshozók is magukra hagyták őket. A z elmúlt hat évben a görögöket rendszeresen fenyegették azzal, hogy ha nem megfelelően döntenek, nehézségekre számítanak, majd mikor megfogadták a tanácsot, ugyanúgy jöttek a megpróbáltatások. Nekik több reményre van szükségük további adóemelésnél és kiadáscsökkentésnél.

„A tény, hogy tízezrek csatlakoztak az elutasítás pártján álló tüntetésekhez, a Sziriza vezette kormány lobogója alatt, miközben az hivatalba lépése óta az amatörizmuson kívül semmi mást nem mutatott (…), azt bizonyítja, hogy fogytán a remény” – írja Malkoutzis. Amire Görögországban jelenleg kísérletet tesznek, az a társadalmi és politikai fenntarthatóság határát súrolja.

A kis jövedelműek adóterhei megnégyszereződtek 2008 és 2012 között, a tehetősebbekkéi eközben kilenc százalékkal emelkedtek, a háztartások felének fő bevételi forrása pedig a nyugdíj – mutat rá az elemző.

„Ők most félelemben élnek” – írja Malkoutzis, s ebben a légkörben már nem lehet azt folytatni, ami eddig volt.

  La Libre Belgique : Ciprasz téved, ha azt hiszi, totális győzelmet aratott. A lap szerint „brutális” lehet a hétfői ébredés. Görögország fityiszt mutatott a megszorításoknak – s ez arra figyelmeztet, hogy a görög válság teljesen ellenőrizhetetlenné válhat.

Ciprasznak engedményeket kell tennie, ha olyan megállapodást akar kötni, amelyet a német törvényhozás is elfogad, a „számláló pedig tovább pörög”, ha Athén július 20-án nem tud fizetni az Európai Központi Banknak, amely jelenleg felszínen tartja a görög bankrendszert, a helyzet minden eddiginél „robbanásveszélyesebbé” válhat.

A lap nem gondolja, hogy a frankfurti uniós jegybank leállítja a görög pénzügyi szektort életben tartó sürgősségi hitelezést. „A mostani állás szerint nem biztos, hogy Görögországnak fel kell hagynia az euró használatával”

Megszólaltatja az újság André Sapirt, a brüsszeli Université Libre de Bruxelles egyetem közgazdászprofesszorát, aki szerint „Görögország már fél lábbal kint van az euróövezetből”. Sapir nem látja okát, hogy miért lazítana az EKB, úgy véli, a Gr-exit nem javítana a helyzeten.”A nem hirtelen következményekkel jár majd. A helyzet továbbra is romlik” – fogalmaz Sapir, aki szerint így csak nehezebb lesz áthidalni az ellentéteket.

„Nem gondolom, hogy a „nem” segít a görögökön” – véli a professzor, aki szerint az elutasító szavazatok győzelme csak nagyobb zűrzavart teremt majd. A közgazdász úgy véli, hogy az eredmény az uniós vezetők világos elutasítását és teljes vereségét jelenti.

Ugyanakkor szerinte Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök nem vétett politikai hibát, azzal, hogy az „igen” pártjára állt.

Sapir arra is emlékeztet, hogy a német vezetés eddig elzárkózott a görög adósság átrendezésétől, inkább a görög kormányt rendezte volna át. Felhívja arra is a figyelmet, hogy ugyan a Nemzetközi Valutaalap valóban azt állítja, hogy a görög adósság fenntarthatatlan, és adósságátstrukturálásra van szükség, ugyanakkor a helyzet romlásáért a Ciprasz-kormány intézkedéseit teszi felelőssé.

 A belga Le Soire-t a balliberális szellemiségű, francia nyelvű lapot Athénból tudósította Maroun Labaki, aki szerint azzal, hogy a görögök nemet mondtak Angela Merkel Európájára, a megszorításokkal együtt elutasították az ország fölötti külföldi „gyámkodást” is. A lap helyzetértékelése szerint Ciprasz a Sziriza balszárnyának járt a kedvében a népszavazás megszervezésével, de ennek révén – bármilyen nagy győzelmet aratott is – minden eddiginél nagyobb mértékben vált e balszárny túszává.

A Le Soire athéni különtudósítója, feltette a kérdést: vajon valaha is hajlandóak lesznek-e beleegyezni a Sziriza szélsőségesei a hitelezőkkel kötendő megállapodásba A görög kormányfő vasárnap kétségtelenül újra feltöltötte az elemeit, de a Sziriza heterogén jellege továbbra is ezek tartóssága ellen hat.

czyla