vissza a főoldalra

 2015.07.17. 

Stratégiánk célja az önfenntartó vidék

Az egészséges, biztonságos, jó minőségű hazai termékeket támogatjuk

A magyar élelmiszeripar mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és több százezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel. No de mennyire versenyképesek a magyar élelmiszerek a hazai és a külföldi piacon? Támogatják a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását? – kérdeztük Zsigó Róbert államtitkártól.

 Mekkora fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére?

 – A következő öt évre vonatkoztatva összesen 300 milliárd forint uniós összeggel segítjük a hazai élelmiszeripart. Ebből 200 milliárd forint a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, 100 milliárd forint pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) pályázható meg. A támogatások 10-15 százalékban hazai forrást tartalmaznak.

 Kik pályázhatnak erre a keretre?

 – A Vidékfejlesztési Programból elsősorban a hazai mezőgazdasági alapanyag-termeléssel szoros kapcsolatban álló, elsődleges feldolgozást végző mikro- és kisvállalkozásokat (például lisztet, malátát, glükózt, keményítőt, cukorszirupot előállítók) szeretnénk hozzásegíteni ahhoz, hogy növeljék versenyképességüket, hatékonyságukat. De igényelhetnek támogatást az élelmiszer-ipari profillal tevékenységi körüket bővítő vállalkozások is. Ugyanebből a forrásból juthatnak támogatáshoz – mérettől függetlenül – a mezőgazdasági termelő vállalkozások élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseikhez. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban rendelkezésre álló 100 milliárd forintból az elsődleges feldolgozást végző középvállalkozásokat lehet majd finanszírozni. Továbbá uniós jogforrás alapján hagyományosan a GINOP támogatja a nem elsődleges feldolgozás iparágainak fejlesztéseit is.

 Ez az összeg elegendő arra, hogy öt éven belül jelentősen emelkedjen az élelmiszeripar éves teljesítménye?

 – A kormány már 2010 óta kiemelt területként kezeli az élelmiszeripart. Ez az ágazat több százezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel, és mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát. A fejlesztési stratégiával a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben a belföldi értékesítés 7-10%-kal, míg az export 30-40%-kal bővüljön.

 Növelhető a magyar ellátásban a hazai előállítású termékek és szolgáltatások részaránya?

 – A stratégia átfogó társadalompolitikai célja a lakosság egészséges, biztonságos, jó minőségű hazai élelmiszerrel való ellátása. Kiemelten fontos, hogy az előállított élelmiszerekhez a lehető legtöbb belföldi alapanyagot használják fel, folyamatosan nőjön a hozzáadott érték, illetve az alapanyagok feldolgozottsága, valamint bővüljön az exportárualap is, miközben erősödik a vidék önfenntartó képessége, és új munkahelyek teremtődnek. Ehhez erősíteni kívánjuk a termékpálya szereplőinek együttműködését, támogatjuk a vállalatok korszerűsítését és az innovációt, valamint hosszú távú stratégiai gondolkodásra ösztönözzük a vállalkozások vezetőit.

 Mennyire versenyképesek a magyar élelmiszerek a hazai, és a külföldi piacon? Milyen módon támogatják a rövid ellátási láncok, a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását?

 – Tekintettel arra, hogy a magyar élelmiszer-ipari vállalatok – de különösen a kkv-k – a tömegtermékek gyártásában nem lehetnek versenyképesek a nemzetközi nagyvállalatokkal, törekedniük kell a magasabb hozzáadott értékű, különleges igényeket kielégítő készítmények előállítására, a réspiacok kihasználására, illetve a helyi, regionális ellátásban való jelentősebb szerepvállalásra. A stratégia épít a különleges minőségű, GMO-mentes, valamint a kézműves termékek iránti fokozódó érdeklődésre, valamint a rövid ellátási láncokban előállított minőségi élelmiszerekre. Az élelmiszer előállítóknak fel kell ismerniük a minőségi rendszerekben rejlő potenciális marketinglehetőséget. Törekedniük kell olyan termékek, termékcsoportok előállítására, amelyek egyediségük, előállításuk helyére jellemző tulajdonságuk, kiemelkedő minőségük vagy egyéb tulajdonságaik miatt védjegy oltalomban részesülhetnek, ami erősíti a fogyasztók bizalmát, és lehetővé teszi az igényesebb piaci szegmens elérését. Ennek megfelelően ösztönözni kell az uniós minőségrendszerekben (földrajzi árujelző oltalom a mezőgazdasági és élelmiszer-termékek, borok, szeszes italok területén, valamint a hagyományos, különleges termékek) való részvételt. Ki kell használni továbbá a nemzeti minőségrendszerekben (pl. Kiváló Magyar Élelmiszer – KMÉ), valamint a hungarikumrendszerben rejlő marketing lehetőségeket. Előre kell lépni a borok és egyéb erre alkalmas minőségi termékek (pl. sajt) vonatkozásában a „terroir” szemlélet kialakításában és népszerűsítésében.

 Kik vannak a fókuszban: a nagytermelők, vagy a kis- és közepes vállalkozások?

 – A mikro-, kis- és közepes vállalkozások, de keressük annak lehetőségét, hogy a nagyobb mennyiséget termelő nagyvállalkozások is forráshoz juthassanak technológiai fejlesztésükhöz. Minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni, hogy az alapvető élelmiszerek körében fennálló versenyben a jelenleg tőkehiányban és innovációs hátrányban lévő magyar élelmiszer-ipari nagyvállalatok helyt tudjanak állni, felzárkózva a Magyarországra beszállító cégekhez a hatékonyság, termelékenység, innováció, technológia, szervezés, menedzsment területén.

 A forrás biztosításával munkahelyeket is teremtenek?

 A fejlesztés eredményeképpen a mostani uniós költségvetési időszak, azaz 2020-végéig a magyar élelmiszeriparban várhatóan mintegy 10-15 ezer új munkahely jöhet létre. Ennek kapcsán a magyar mezőgazdaságban nőhet is a munkahelyek száma, és nem utolsó sorban növekszik majd az innovatív kis- és középvállalkozások részaránya.

 Ezzel a támogatással növelhető az ágazat jövedelmezősége?

 – Szeretnénk elérni, hogy az ágazat jövedelmezősége 2020-ra a mostani nulla százalék körüli értékről 4-5 százalékra nőjön, miközben a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export pedig 30-40 százalékkal bővülne.

 Mekkora Magyarországon az élelmiszeripar részesedése a GDP termelésből?

 – Az élelmiszeripar a feldolgozóipari ágazatok között a termelési értéket nézve évente változóan a második-harmadik helyen áll. Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét a pusztán a GDP termelésből való részesedéshez köthető számoknál tágabban kell értelmezni. Tekintettel az ágazat élelmezésbiztonságban betöltött szerepére, valamint arra a tényre, hogy az ágazat a mezőgazdasági alapanyag-termelés legnagyobb felvevőpiaca, az élelmiszer-feldolgozás önmagán túlmutatóan stratégiai jelentőségű ágazat. A GDP-ből való jövőbeni részesedése nagyban függ a többi ágazat teljesítményétől, reményeink szerint a stratégia végrehajtásával pozíciója megerősödik.

 Az élelmiszeripar beruházásainak értéke és volumene 2008–2009-ben drasztikusan visszaesett. Mit mutatnak a számok?

 – Míg az élelmiszeripar beruházásainak értéke és volumene 2008–2009-ben drasztikusan visszaesett, az ezt követő években jelentősebb növekedésnek indult. 2012-ben a beruházások közel kétharmadát adták a gépberuházások, és valamivel több, mint negyedét az épületberuházások. A járműberuházások értéke 5,0% volt. Az utóbbi öt évben a gépberuházások aránya nőtt, az épület és járműberuházásoké hullámzóan alakult.

 A kézműves élelmiszerek sokkal drágábbak azoknál, mint amelyeket a nagy bevásároló központokban kínálnak. Költenek a reklámra is?

 – A közösségi agrár- és bormarketing speciális feladat. Míg a marketing általában egy adott szakterületen működő egyetlen vállalatot népszerűsít, addig a közösségi marketing az egész ágazat népszerűsítését a területen tevékenykedő valamennyi szereplő közreműködésével, és közös érdekében végzi. Ennek értelmében a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum Vezérigazgatósága (továbbiakban MT Zrt. AMV) feladata, hogy a hazai agrártermékeket a hazai termelőkkel együttműködve népszerűsítse. A kézműves élelmiszerek speciális tulajdonságaiból adódóan (nagy hozzáadott érték és kis mennyiség v. darabszám), a marketingtevékenységre is csak speciális feltételek mellett adódik lehetőség. Ennek eszköze lehet az MT Zrt. AMV által kiemelt stratégiai feladatnak tekintett új marketingeszköz-rendszer bevezetése és alkalmazása, mely a Közösségi Agrármarketing Reform Alapprogram (KAMRA) keretében valósul meg. A KAMRA bolthálózat célcsoportja: városi, magas vagy közepes státusú középosztálybeli rétegek. Piaci vállalkozások, üzemeltetők pályázhatnak arra, hogy a KAMRA hálózat tagjai legyenek. A pályázónak vállalnia kell, hogy 30 km-es körzetéből származó, és a háztartások napi élelmiszer igényét kielégítő, jó minőségű helyi terméket forgalmaz. Az MT Zrt. AMV biztosítja az üzemeltetéshez szükséges know-how-t, a közös KAMRA BOLT arculatot és a közös promóciót. A vidéki „KAMRAPOLCOKRA” garantált minőségű, helyi agrár- és kézműves termékek kerülnek, amelyek az adott tájegységre jellemzőek (juhsajt, kecskesajt, kolbász, méz, lekvár, kürtős kalács, bor stb.) Célcsoportja a vidékre látogató hazai és külföldi turista.

 Hogyan növelhető a lakosság fogyasztói tudatossága?

 – A helyben előállított, ellenőrzött termékek iránt egyre növekszik a magyar vásárlók érdeklődése, ezt a pozitív folyamatot kívánja erősíteni a Földművelésügyi Minisztérium azzal, hogy a tárcavezető az idei évet a Helyi termék évének nyilvánította. A kormány 2010 után olyan intézkedéseket, jogszabály-módosításokat hozott, amelyekkel könnyítette a kistermelői tevékenység végzését, a helyi termelői piacok létrehozását. E piacok száma az elmúlt négy évben megduplázódott, mára kétszázhúsz fölött működnek országszerte.

A szaktárca, amellett, hogy szeretné növelni a fogyasztói tudatosságot, a tematikus év fontos programjának tartja azt is, hogy a kistermelők szakmai ismereteit bővítse. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen létrehozott a termelők számára egy on-line tudásbázist, valamint szakmai fórumokat szervez az ország számos pontján. A fogyasztóknak, a termelőknek, a helyi piacok üzemeltetőinek szóló honlap is megkezdte működését (http://www.helyboljobb.hu), valamint a kezdeményezés Facebook profilján is folyamatosan frissülő információkhoz juthatnak az érdeklődők.