|
 2015.07.26.
Barkai búcsú a Gömör vármegyei
Csermosnya-völgyben
Barka, a Mária-tisztelethez
kötődő búcsújáró hely, ahol 1758-ban Kármelhegyi
Boldogasszony társulást hoztak létre, amihez engedélyért a
budai kármelita priorhoz folyamodtak, és ezért XIII. Kelemen pápa
a társulat minden tagját búcsúkiváltságokban részesítette.
A barkai templom főoltárképe Stock Szent Simont ábrázolja,
amint a szent vállruhát – skapulárét átveszi a Szűzanyától.
Az oltárkép Rómából származik, aminek az a legendája, hogy
egy lucskai (szomszéd falusi) vallásos ember útra kelt, mert két
fia Rómában tanult teológiát, de a harmadik bénán otthon feküdt.
Útközben a Kármel-hegyi Szűz Mária képe előtt imádkozott,
találkozott egy festővel, aki egy képet festett neki. Barkára
érkezve a templom előtt hálát adott Istennek, megcsókolta a földet
és közben megszólaltak a harangok.
A képet a templomnak ajándékozta, az oltárkép felhelyezésekor
megérkezett a felesége is a meggyógyult fiával.
A búcsúra Barkán minden évben július 16 -a utáni vasárnapon
kerül sor, de már péntektől gyülekeznek a zarándokok nem
csupán Gömör és Torna térségéből, a Bódva völgyéből,
hanem az ideiglenes trianoni határon túlról is, valamint a
Bodrogközből, Kassáról és Rimaszombat térségéből, például
a péterfali katolikus hívek Sipos György atya vezetésével.
Vasárnap reggel már öt órától volt szentmise görög-katolikus
szertartású Mondok István királyhelmeci parókus jóvoltából.
A nagymise főcelebránsa Márfi Gyula veszprémi érsek
volt, és vele együtt misézett Bartal Károly Tamás nyug. jászóvári
apát, Gábor Bertalan szepsi esperes-plébános, Szalai László
nagyidai, Száraz János buzitai, Juhász Attila tornai, Aigel Gábor
borszéki (Székelyföld) származású barkai plébános és még
mások...
Márfy Gyula szentbeszédében arra tért ki, hogy mennyi
veszedelem fenyegeti Európában a keresztény értékeket, a
keresztény szellemiséget, a keresztény jelképeket és hagyományokat
is, mintha Európa nem ezen a pilléren nyugodna. Az a züllés,
értékválság, értéktagadás, ami a világban eluralkodott, az
nem újkeletű, nem modern, nem előremutató, hiszen már két-háromezer
éve is ilyen értékromboló, családromboló, emberidegen formában
nyilatkozott meg a gonosz szándékok útja.Ezért Jézus követése
lehet az a cselekedet és magatartás, ami megmentheti emberségünket,
családjainkat, magyar közösségeinket is itt a Kárpát-medencében.
Mihályi Molnár László,
Felvidék.ma
|
