2015.07.26.
Kétféle határzár épül a
szerb-magyar határon
Kétféle határzár
építéséről döntött a kormány július 21-ei ülésén, a könnyen
átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a
Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca - közölte a
Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés szünetében
tartott sajtótájékoztatón. Lázár János közölte: a
horganyzott kerítés a föld alatt másfél, míg a föld felett
három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól
2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett
NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja
meg. A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható
szakaszon egyszerűbb kerítést építenek - tette hozzá.
A lehető leghamarabb létrehozandó, 175 kilométernyi
ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban
lévő területet vesznek igénybe, amiért egy egyszeri kártalanítást
fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160-170 forintnyi használati
díjat négyzetméterenként - fűzte hozzá. A kormányhivatal
erről szóló döntését a földtulajdonos bíróságon támadhatja
meg, ám az nem hátráltatja az építést. Az ideiglenes határzárral
összefüggésben kifejtette: az aljnövényzet irtása, a
talaj-előkészítés, az utak rendbetétele megkezdődött.
A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális
határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi
politikai menekültek azokon - a szabályok betartásával - belépjenek.
„Nem a falon, hanem az ajtón érdemes bejönni Magyarországra”
- fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: tudomásul kell venni,
hogy „régivágású emberek vagyunk, azt a szokást valljuk,
hogy ha valahova az ember be akar menni, akkor először kopogtat,
s lehetőség szerint nem a falat töri át”.
A miniszter elmondása szerint folyamatosan nő az illegális
határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is
elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a
Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba
belépve - ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb
ország lett.
Lázár János kérdésre
azt is leszögezte: az embercsempészet elleni fellépés csak
magyar-osztrák-német-macedón és balkáni együttműködéssel
valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek,
ott tizedére-hetedére esett vissza a próbálkozók száma - fűzte
hozzá.
A szegedi diáklány esetét firtató kérdésre, akit azért
bántalmaztak, mert barátját illegális bevándorlónak nézték,
azt mondta: a kormány elítéli az ilyen bűncselekményeket,
amelyeket meg kell torolni. Elmondása szerint ilyen dolgok ott
fordulnak elő, ahol megjelenik a bevándorlás, függetlenül attól,
hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással.
A kormány tárgyal annak ütemezéséről is, hogy lakott
területen kívül felállított sátrakban helyezze el átmenetileg
az ide érkezőket.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány elkötelezett
amellett, hogy a határsértés bűncselekménynek minősüljön.
Az igazságügyi miniszter konkrét javaslatáról még tárgyal a
kabinet.
A miniszter emlékeztetett, hogy augusztus elsején hatályba
lép az a jogszabálycsomag, amely megakadályozza, hogy bárki
visszaéljen a menekültjoggal.
A kormányülésen tájékoztatót hallgattak meg az Európai
Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfői tanácskozásáról.
A kormány sikeresnek ítélte a belügyminiszter és a külgazdasági
és külügyminiszter szerepét amiatt, hogy az Európai Bizottság
és annak illetékes biztosai már a testület tárgyalási
dokumentumaiba is bevették, hogy Magyarország kiemelten veszélyeztetett
hely, s nem képes ilyen volumenű nyomás mellett bárkit
befogadni - hangoztatta a tárcavezető.
Magyarország az ukrajnai magyar állampolgárokat is megvédi
A magyar kormánynak minden magyar állampolgárát minden
eszközzel meg kell védenie, Kárpátalján pedig joggal merül
fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-e
- mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a felvetésre,
hogy az ukrán külügyminiszter bekérette Magyarország kijevi
nagykövetét a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével
kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.
Lázár János kedden, a kormányülés szünetében tartott
sajtótájékoztatón leszögezte: ahol az utcán lövöldöznek,
joggal merül fel a kérdés, hogy biztonságban vannak-e az ott
élő magyarok. Közölte: Keskeny Ernő nagykövet jól tudja a
magyar érdekeket képviselni.
A magyar kormány a béke és a biztonság létrejöttében,
valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritásának
fenntartásában érdekelt - tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy
az elmúlt években 783 ezer új, határon túli magyar állampolgárság
született.
Arra a kérdésre, hogy a magyar fél folytatott-e
titkosszolgálati műveletet Ukrajnában az ország tudomása nélkül,
Lázár János azt felelte: a szomszédos országok barátkozzanak
meg azzal, hogy a magyar állam a világban minden magyar állampolgárt
megvéd, és minden szervezeti egységének ez a dolga.
A minisztert kérdezték a magyar-ukrán határon
folytatott, cigarettacsempészettel
kapcsolatos vizsgálatról is.
A vámosok esetleges részvételéről a NAV-nak és a belügyminiszternek
kell tájékoztatást adnia. Van olyan határátkelő, ahol egy
teljes határrendészeti egységet elbocsátottak, de ez nem
ugyanaz a felvetés, mint amit az ukrán állam képviselői
megfogalmaztak - jelentette ki. Kifejtette: vannak vámosok, akik
bűncselekményeket követtek el, de ebből nem következik az,
hogy a munkácsi lövöldözéshez bármelyiknek köze lenne.
A Miniszterelnökség vezetőjét kérdezték a NAV-elnök távozásáról
is. Elmondta, hogy Vida Ildikó tavaly ősz óta több alkalommal
felajánlotta lemondását.
A szakmai okokat a kormányfő soha nem fogadta el, és noha
a személyes indokokat akceptálta volna, arra kérte az elnököt,
hogy a hivatal átalakításáig ne hagyja el
állomáshelyét - tette hozzá.
A NAV új elnökének kinevezésére vonatkozóan azt
mondta: kapkodásra semmi ok, az új tartalomhoz - adóeljárási
rendhez, szervezeti struktúrához - keresnek új szereplőt.
A Quaestor ügyfeleinek kártalanítására vonatkozóan
pedig azt fejtette ki: az ismert játékszabályok szerint - 20
ezer euróig, levonva a 10 százalék önrészt - mindenkinek
biztosítják a kártalanítást, a szükséges eszközök
rendelkezésre állnak.
A 100 ezer eurós határ akkor valósulhat meg, amikor az
Alkotmánybíróság jóváhagyja azt - emelte ki a miniszter,
utalva arra, hogy az OTP megtámadta a döntést.
Giró-Szász András
kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
kérdésre arról számolt be, hogy a Tárki adatai szerint
350-370 ezerre becsülhető a külföldön munkát vállaló
magyarok száma, ami 60-80 ezerrel több a 2010-es adatnál.
Minden, az ellenzéktől vagy magukat szakértőnek nevezőktől
származó állítás, ami félmilliós számról szól, az a szakértelem
hiánya vagy szándékos csúsztatás - hangoztatta. Kitért arra
is: az érintettek nem családostól mennek el, és csak 2014-ben
4,5 milliárd eurót utaltak haza.
A miniszter és az államtitkár legközelebb augusztusban
tart sajtótájékoztatót a kormányzati döntésekről.
(MTI/kormany.hu)
|