|
 2015.07.26.
Megújul a Heim Pál Gyermekkórház
A legmagasabb szintű onkológiai ellátást szeretnénk biztosítani
A Közép-Magyarországi
Gyermekgyógyászati Centrumként működő kórház egész
Magyarországról fogadja a betegeket, hiszen több speciális
szakmai területen itt vannak meg a feltételek az ellátásukra.
Dr. Mészáros János helyettes államtitkárt a gyermekkórház
megújulásán kívül a hazai egészségügyi intézmények átalakításáról
és az onkológiai eszközfejlesztésekről is faggattuk.
2010-ben milyen állapotban voltak a magyar kórházak,
és azóta történtek-e jelentős változások?
–Öt évvel ezelőtt a fenntartó-, tulajdonosi jogkör
gyakorlása az egészségügyi ágazaton belül nagyon szerteágazó
volt. Működtek országos intézetek, egyetemi klinikák, melyek
állami fenntartásúak voltak, illetve megyei és városi kórházak,
melyek önkormányzati tulajdonban működtek. Emellett a Honvéd
Kórház a Magyar Honvédség jogkörébe tartozik, emellett működnek
egyházi intézmények is. 2012. január 1-jével ez a nagyon
polarizált fenntartó tulajdonosi kör jelentősen változott, mégpedig
úgy, hogy akkor a megyei kórházak állami fenntartásba kerültek,
majd 2012. május 1-jétől a városi kórházak is. Azért, hogy
az állam azokat a feladatokat, melyeket magára vállalt,
megfelelő módon legyen képes ellátni, és jogait gyakorolni
tudja, középirányító szerv jött létre, a Gyógyszerészeti
és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet
(GYEMSZI). 2015-ben az Államreform Bizottság által lefektetett
elveknek megfelelően átalakult a háttérintézményi rendszer,
s létrejött az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, ami az
állami kézbe került aktív fekvőbeteg ellátással bíró és
integrált járóbeteg szakellátást is végző egészségügyi közszolgáltatást
nyújtó intézmények fenntartó tulajdonosi jogait gyakorolja.
Ez az egyik nagyon lényeges változás, ami az intézményrendszer
működését jelentősen befolyásolta. Ami a kórházak életében
szintén nagyon fontos változás volt, hogy a 2007–2013-as költségvetési
ciklusban az ágazat több mint 450 milliárd forintos fejlesztési
lehetőséget kapott az EU-s forrásokból. Ezáltal a fejlesztési
forrás felhasználása, illetve 2010-től a tervszerű beruházások
elindulása gyorsult föl. Ennek keretében számos intézményben
megtörtént a sürgősségi betegellátás fejlesztése mind az
építkezés vonatkozásában, mind eszközrendszerében. A struktúraváltó
intézmények beruházásaira is jelentős összeget különítettünk
el. Ezek jellemzően azok a központi magyarországi régión kívüli
megyei és városi kórházak voltak, melyek jelentős
infrastrukturális beruházást igényeltek. A kórházaknak a kor
ellátási igényihez alkalmazkodó különböző szárnyai épültek
fel, telephely- és intézmény-összevonások történtek,
melyekkel párhuzamosan működési racionalizálás valósult
meg. Ugyanakkor a jelentős gépműszer-beruházásokkal sikerült
modernizálni a gyógyításhoz szükséges eszközparkot. Ez a
XXI. századi orvosi technika megújítását és az igények kielégítését
tette lehetővé. Fontos az úgynevezett „pólus-projektek”-ről
szólni. Ezen a téren az egyetemeket és azokat a megyei kórházakat
kell megemlíteni, ahol igen jelentős szakmai fejlesztések történtek
meg, melyeket a kormányzat is kiemelt projektként kezelt. Ezek
jellemzően 10 milliárd forintot meghaladó összegek voltak. Az
volt a cél, hogy a telephelyeket összevonják, új szervezeti
egységek alakuljanak ki, s azok koncentrált működése megvalósuljon.
A gyógyító tevékenység folyamatainak és a munkaszervezés
optimalizálásának igényével sikerült e helyeken komoly előrelépést
tenni, hogy olyan eszközrendszer beszerzése valósuljon meg,
amellyel a kollégák és a szakdolgozók modern körülmények között
dolgozhatnak.
Komoly probléma
hazánkban népegészségügyi szempontból az onkológiai esetek
megbetegedési és halálozási számának növekedése. Példaként
kiemelendő kórkép a nemzetközi statisztikák ismeretében
Magyarországon a tüdőrák előfordulása. Ezen negatív
tendencia megállítása érdekében indult el az onkológiai
programok fejlesztésének támogatása. A központi magyarországi
régió egészségügyi fejlesztéseinek igénye jelentősen
meghaladja a lehetőségeket, az európai uniós fejlesztéspolitika
irányelveit és keretrendszerét ismerve.
Ezek közül
megemlítendő a Korányi Projekt a SOTE-n, valamint fontos szólni
a hazai forrásból megvalósuló három szakmailag is kiemelkedő
fejlesztésről, melyeknek támogatási szerződését már aláírták.
A beruházások folyamatban vannak; közel 2 milliárdos összértékű
fejlesztés valósul meg három helyszínen. Az egyik az Onkológiai
Intézet bázisán a tüdőtranszplantáció magyarországi létrehozásának
feltételrendszerére vonatkozik, a másik a Városmajori Szív-
és Érgyógyászati Klinika, ahol hibrid műtő kialakítására
kapnak forrást, valamint az Egyesített Szent István és Szent László
Kórház onkológiai betegellátásának korszerűsítése is e
forrásból tud megvalósulni.
Pontosan tíz évvel ezelőtt lehetett olvasni egy hírt,
miszerint megújul a Heim Pál Gyermekkórház. Akkor azt írták,
hogy „a megújulás első szakaszában a gyermekkórház egyik,
üresen álló épülete helyén egy új, háromszintes tömb épül.
A három éven belül megvalósuló beruházás a főváros 225
millió forintos és a Heim Pál Gyermekkórház Alapítványának
750 millió forintos hozzájárulásával jön létre.” Megtörtént-e
akkor ez a beruházás, s miben különbözik céljában a mostani
megújulás a 2005-östől?
– A Heim Pál Gyermekkórház a magyar gyermekellátásban
és több szakmai terület progresszivitási szintjében is a
legmagasabb szinten áll. A korábbi fejlesztések más forrásokból
valósultak meg, s jellemzően az A épületben történő sürgősségi
ellátásra fókuszáltak. Jelenleg egy KEOP-os beruházás keretében
463 millió forint összeg felhasználásával képes az A épület
energetikailag megújulni. A fejlesztés által a nyílászárók
cseréje korszerű műanyag ablakokra, a bejárati portálok esetében
alumínium nyílászárókra, a nyári hővédelem érdekében az
árnyékoló szerkezet kialakítása, a homlokzat és lapos tető
hőszigetelése, a központi fűtés-hűtés rendszerének korszerűsítése,
világítótestek LED-csoportokból álló fénycsövekre történő
cseréje valósul meg. A konstrukció tehát hozzájárul az épületek
energiatakarékossága, energiahatékonysága és megújuló
energiafelhasználása fokozására irányuló beruházásainak
megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában.
A felújítás az épület épületenergetikailag hatékonyabb jövőbeni
üzemeltetését, ezáltal a fenntartási költségek jelentős csökkentését
eredményezi, az így felszabaduló működési források betegellátásban
történő hasznosulását szolgálva.
Medveczky Attila
|
