vissza a főoldalra

 2015.07.26. 

Kiemelt figyelem a külhoni agrárszakképzés támogatására

Nemzetpolitikai cél a határon túli mezőgazdasági iskolák megerősítése

A magyarországi intézmények, tangazdaságok segíthetik-e a határon túliakat abban, hogy a szülőföldjükön megéljenek a mezőgazdaságból? Megbecsülik a földműveseket idehaza és Erdélyben? – faggattuk Tóth Katalin helyettes államtitkár asszonyt.

 Megerősíthetők az anyaországi és a külhoni magyar agrár szakképző iskolák közötti kapcsolatok?

 –A vidékfejlesztési és agrár-együttműködések keretében 2012 óta dolgozunk együtt a Kárpát-medence összmagyarságával. E munkának nagyon fontos része a középfokú oktatás, képzés szintjének vizsgálata, illetve – lehetőségeinkhez mérten – a képzés színvonalának emelése is. Jelenleg 12 határon túli intézményben folyik agrárprofilú, illetve vidékfejlesztéshez köthető magyar nyelvű oktatás. Sajnos Kárpátalján jelenleg nem működik mezőgazdasági szakképző intézmény. Ezért különösen fontos számunkra, hogy 2016-tól a nagydobronyi gyakorlati képzőközponttal újra indulhat mezőgazdasági profilú képzés, melyhez a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosítja az elméleti oktatási hátteret. Az általános gazdaképzés, mezőgazdasági gépész és kertész szakmák kerülnek az oktatás fókuszába. Mint köztudott, a 2015. esztendőt a kormány a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánította. Természetesen ez még nem jelenti önmagában azt, hogy azonnal kapcsolat alakul ki a Kárpát-medencei magyar intézményekkel, illetve szakmai tartalommal töltődnek meg a programok. A tárcánál 2014-ben kezdtük el a külhoni agrárszakképző iskolák felmérését, ami természetesen helyszíni tapasztalatszerzést jelent elsősorban. Felvettük az iskolákkal a közvetlen kapcsolatot, majd az egyes helyszíneken megvizsgáltuk az elméleti és gyakorlati képzés színvonalát. Felmértük továbbá, hogy mely szakokat oktatnak, s milyen egy-egy iskola profilja. Természetesen a tangazdaságok felszereltségéről is adekvát képet kaptunk, valamint átfogó kép alakult ki bennünk arról is, mit szeretnének az intézmények megvalósítani a jövőben, s milyen eszközfejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a megfelelő színvonalú képzés vonzóvá váljon a jövő generációja számára. 2014-ben az elméleti agrárképzés színvonalának javítását egy olyan programmal segítettük, melynek keretében szakkönyvállományt biztosítottunk az iskoláknak, főleg Erdélyben és a Délvidéken. A borsi és az érmihályfalvi iskolákat mintegy ezer, a topolyai és a magyarkanizsai intézményeket mintegy 3500 szakkönyvvel láttuk el. Ami a gyakorlati képzést illeti, 2014-ben három iskola eszközfejlesztését pénzügyi forrás biztosításával is támogattuk. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával 2013 decemberében együttműködési megállapodást írt alá tárcánk, ez különösen fontos számunkra, hiszen ennek keretében az agrártárca szakmai állásfoglalása alapján a tangazdaságok fejlesztésére tudtunk forrásokat csoportosítani. A 2015-ös év vonatkozásában elmondható, hogy ma már egy teljes, komplex képünk van a Kárpát-medencei agrárprofilú szakképző iskolák hálózatáról. Jelen projektünkkel 6 millió forint elosztásán és a támogatási szerződések megkötésén dolgozunk, mely forrás ismét a tangazdaságok fejlesztését célozza meg. Idén elsősorban Erdélyre koncentrálunk, ahol négy iskola fejlesztése az elsődleges cél. Ezen intézményekben élelmiszer-ipari, agroturisztikai, mezőgazdasági, állattenyésztési képzések folynak, tehát nagyon diverz profillal rendelkeznek. Úgy vélem, hogy az egyes intézményeknek maguknak kell meghatározniuk azt, hogy mire lenne elsősorban szükségük ahhoz, hogy magasabb színvonalon folyjon az oktatás. Az igények begyűjtése folyamatban van. Fontos szót ejteni egy másik, közelmúltban lezárult – elsősorban a kapcsolatépítést ösztönző – gyakornokprogramunkról, melynek keretében a topolyai és a magyarkanizsai iskolából tizenhat tanuló számára tettük lehetővé az anyaországi helyszíni tapasztalatok megszerzését. A diákok megismerhették a minisztérium, illetve háttérintézményeink működését, az itt folyó szakmai munkát, valamint három hazai agárszakképző intézményt is meglátogattak, s ott bekapcsolódtak a gyakorlati munkába, tapasztalatokat gyűjtöttek, kapcsolatokat építettek. A visszajelzések szerint a délvidéki tanulók hasznosan töltötték nálunk ezt az időszakot. Szeretnénk, hogy az iskolák között aktív, tartalmas szakmai kapcsolat épüljön ki a jövőben, s erre kiváló alkalmat teremtett ez a kezdeményezés. A magyar iskolákban sok esetben magasabb színvonalú a felszereltség, mint a határon túli tangazdaságokban, így a gyakorlati képzés bemutatására kiváló lehetőség nyílott. Köztudott, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem egész Európában rendkívül fontos tényező a fiatal generáció bevonása és megszólítása, az agrárpálya iránti elkötelezettség kialakítása. Csak egy jól átgondolt stratégia mentén lehet újra vonzóvá tenni a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést. Ez a Kárpát-medence vonatkozásában azért is lényeges, mert a határon túli magyarság mintegy 70%-a vidéken él. A külhoni agrár szakképző iskolák támogatása, s velük a szakmai kapcsolatok kiépítése tehát nemzetpolitikai célokat is szolgál egyben. Azt szeretnénk elérni, hogy a diákok megtalálják számításukat a szülőfalujukban, és biztos jövedelmet, hosszú távon is perspektívát jelentő szakmát választhassanak maguknak. Ennek érdekében lehetőséget kívánunk teremteni számukra, hogy az anyaországban megszerzett tudással is felvértezve, az itteni tangazdaságokban szerzett tapasztalatokkal gazdagodva térjenek haza, s az elsajátított tudást az oklevél megszerzését követően is kamatoztathassák. A hazai agrárszakképzés átalakulóban van, az agrártárcához került az agrárszakképző intézmények fenntartói joga. Mivel integrált rendszert szeretnénk felépíteni, így szakmapolitikai célkitűzések alapján folyik az oktatás átszervezése ezekben az intézményekben. Fontos szempont, hogy a nemzetgazdasági célkitűzésekkel, a munkaerő-piaci igényekkel összhangban legyenek az agrárképzésben elsajátítható szakmák, valamint, hogy a gyakorlati képzési szemléletet hosszú távon megerősíthessük.

 Korábban a magyarországi agráriskolák nem is működtek együtt határon túli intézményekkel?

 – Néhány hazai agrárszakképző iskola és hasonló profilú külhoni intézmény kapcsolata már igen régre, 30-40 éves múltra tekint vissza. Viszont – a forráshiány miatt – ezen együttműködések kizárólag közös pályázatokon történő szereplést vagy egymás intézményeiben zajló nyári gyakorlat lebonyolítását tették lehetővé. Reméljük, hogy a kapcsolatrendszerünkben lévő határon túli iskolák gyakorlati képzőhelye is fejlődhet a külhoni magyar szakképzés éve program keretein belül a Miniszterelnökségen rendelkezésre álló forrásból. A szakmai tapasztalatainkat mindenképp megosztjuk az érintettel, s az iskolák igényeit is közvetítjük remélve, hogy szakmai érveink nyitott fülekre találnak. Szűkös anyagi forrásunkból mi a velünk kapcsolatot kiépítő gazdaszervezetek működését, illetve szakmai programjaik támogatását tudjuk biztosítani, de lényegesnek tartjuk a jövő generációjának megszólítását is.

 Csak a középfokú határon túli oktatási intézményeket támogatják?

 – A külhoni egyetemeken folyó magyar nyelvű oktatást is pártfogoljuk. Két évvel ezelőtt indítottuk el a Darányi Ignác-ösztöndíjprogramot, melynek keretében anyagi forrás biztosításával ösztönözzük az agrárium iránt érdeklődő hallgatókat. Tavaly öt kiváló eredményt elért diákot támogattunk havi rendszerességgel, idén pedig tíz hallgató számára nyitott a lehetőség, hogy csatlakozzanak a programhoz. A programban a gazdaszervezetek ajánlásával kerül sor az ösztöndíjak kihelyezésére. Ez azért lényeges szempont, mert a felsőfokú egyetemi képzés ilyen formában összekapcsolódik a gyakorlattal. A gazdaszervezetek élő kapcsolatot ápolnak a hallgatókkal, feladatot is szabnak számukra remélve, hogy az egyetem elvégzését követően tovább folytatódhat a közös munka.

 A csonka hazában és a határon túli magyarság körében mennyire jelent perspektívát a fiatal generáció számára a mezőgazdaság?

 – Ahogy az élet minden területén, így itt is nagyon fontos a marketing. Tudatosítani kell a felnövő generációban, hogy aki a mezőgazdaságot választja, egyben küldetést is teljesít. A Föld egyre növekvő számú lakosságát el kell látni kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerrel, s egyben a fenntarthatósági szempontokat is szükséges szem előtt tartani. Magyarország, bár területéhez mérten jelentős agrárpotenciállal bír, mégis kis ország. Ezért a jó minőségű, magas beltartalmi értékekkel bíró, biztonságos élelmiszerekkel tudunk versenyképesek lenni Európában és a világ bármely pontján. Ebben az ágazatban van perspektíva, erre azonban a jövő generációjának figyelmét folyamatosan rá kell irányítani.