|
 2015.07.31.
Verespatak: perelik Romániát a
kanadaiak
Beváltotta
fenyegetését a kanadai Gabriel Resources társaság, és nemzetközi
választott bíróság elé vitte a Verespatakra tervezett színesfémbánya
ügyét. Bár a cég nem közölte, mekkora kártérítést követel
Romániától, becslések szerint a kárigény több milliárd
dollárra rúghat.
A Világbank által
létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál
(ICSID) kezdeményezett eljárást Romániával szemben a
verespataki aranybányát megnyitni tervező kanadai Gabriel
Resources. A vállalat bejelentette, amiatt tett feljelentést a
román állam ellen a washingtoni székhelyű intézménynél,
hogy nem engedélyezte a ciántechnológiás bányaprojekt megvalósítását.
(Az országok és államok közötti beruházási viták megoldására
alakult, pártatlan nemzetközi fórumként működő ICSID
kiegyezés vagy bírósági eljárás útján biztosítja a felek
közötti jogi viták megoldását). A tengerentúli társaság
azzal vádolja a bukaresti hatóságokat, hogy az eljárási szabályokat
megsértve megakadályozták verespataki beruházási tervét, és
nem fizettek kártérítést sem, annak ellenére, hogy a cég
szerint a román állam megfosztotta őket a beruházás teljes értékétől.
A Gabriel Resources nyolcvan százalékos részesedést birtokol a
Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat
részvénypakettjében, a fennmaradó rész a román gazdasági
minisztériumé. Az RMGC tizenöt éve próbálja megszerezni a
kitermelési engedélyt az Erdélyi-érchegységben rejlő, 330
tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmazó lelőhely kiaknázása
érdekében. A terv Verespatak jelentős részének ledózerolását
vonná maga után, a kanadaiak pedig a helyi ingatlanok jelentős
részét már felvásárolták.
A Gabriel Resources szerint Románia olyan bánásmódban részesítette,
amelyek sértik a befektetésekre vonatkozó nemzetközi kétoldalú
szerződéseket, és jelentős veszteségeket okozott a cégnek.
Jonathan Henry, a Gabriel vezérigazgatója egyébként már
tavaly májusban jelezte: mivel nem remél előrelépést a bányaberuházás
engedélyezésében, a román állam ellen kártérítési perre készül.
Bár a társaság ezúttal nem nevezte meg, mekkora kártérítést
követel a román államtól, bukaresti kormányilletékesek korábban
arról beszéltek, hogy a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd
dollárra tehető. Mint ismert, a cég által javasolt ciántechnológia
megosztotta a hazai közvéleményt, a Román Tudományos Akadémia,
az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, számos
civil szervezet és Magyarország is tiltakozott a nagyszabású
terv megvalósítása ellen. A jelentős társadalmi nyomás hatására
a bukaresti parlament tavaly júniusban elutasította a beruházást
elősegítő törvénytervezetet, az engedélyezési folyamat
pedig teljesen megakadt. A Gabriel Resources ezért az év elején
levélben fordult Klaus Johannis államelnökhöz és a kormányhoz,
amelyben a tárgyalások újrakezdését sürgették a bányaprojekt
elindításáról. Azt kérték az illetékes román hatóságoktól,
hogy vegyenek részt a bányaprojekt megnyitásáról szóló
konzultációs sorozatban, ellenkező esetben nemzetközi
kereskedelmi bírósági eljárást és kártérítési követelést
helyeztek kilátásba.
Közleményében a kanadai vállalat azt állítja, hogy áprilisban
és májusban újabb megkeresést küldtek a bukaresti hatóságoknak,
de ezek is válasz nélkül maradtak, ezért fordultak a bírósághoz.
A társaság jelezte, hogy a pereskedés ellenére továbbra is
hajlandóak tárgyalni a beruházásról a román állami
szervekkel. A bányaprojektet ellenző verespataki Alburnus Maior
egyesület tegnap úgy értékelte, feljelentésükkel a kanadaiak
gyakorlatilag elismerték romániai projektjük meghiúsulását.
Eugen David, a szervezet elnöke a pofátlanság netovábbjának
nevezte, hogy a társaság kártérítést követel egy visszautasított,
ezáltal pedig meg sem valósult beruházás miatt.
kronika.ro
|
