vissza a főoldalra

 2015.07.31. 

Ferenc pápa beszéde a környezetvédelemről szóló vatikáni tanácskozáson

Két találkozót szerveztek július 21–22-én a vatikáni szinódusi aulában. Nagyvárosok polgármesterei, kormányzók és ENSZ-képviselők osztották meg tapasztalataikat egymással a bevált gyakorlatról a klímaváltozás és a modern rabszolgaság elleni küzdelem terén – tájékoztat a Vatikáni Rádió. A Pápai Tudományos és Társadalomtudományi Akadémiák által szervezett nemzetközi konferenciát a következő témában tartották: Modern rabszolgaság és a klímaváltozás: a nagyvárosok kötelezettségvállalása. Emellett és egyben szimpóziumon folytattak véleménycserét a „Jólét, népek és a bolygó: a fenntartható fejlődés megvalósítása a nagyvárosokban” témáról.

 A Szentatya spanyol nyelven szólt a jelenlevőkhöz. Először a környezetvédelem fogalmát határozta meg, amely nem merül ki az úgynevezett „zöld” hozzáállásban, hanem annyit jelent, hogy meg kell valósítani a humánökológiát. Rámutatott: az ember nem választható külön a környezettől, az ökológia átfogó, teljes fogalom. A Laudato si’ kezdetű enciklika is ezt hangsúlyozza, a kapcsolat kölcsönös az ember és a teremtett világ között. A környezetvédelem társadalmi viselkedés, szocializál bennünket.

 Amikor a teremtett világról nem gondoskodunk, mértéktelenül növekednek a városok – emelte ki Ferenc pápa a nagyvárosok polgármestereinek mondott beszédében. – Ez világjelenség. Ezzel párhuzamosan a szegénység, a nyomor is növekszik bennük. Miért vándorol a lakosság a nyomornegyedekbe? Mert a vidék nem ad számukra lehetőséget a megélhetésre.

 A pápa utalt enciklikájára, amelyben kiemeli a technokrácia bálványozását: a technokrácia elrabolja a munkát, és munkanélküliséget teremt. Emiatt az emberek elvándorlásra kényszerülnek, hogy új távlatokat keressenek. A munkanélküliség hatalmas aránya aggasztó.

 A Szentatya itt statisztikákat idézett az ifjúság körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliségről, és feltette a kérdést: mi marad ezeknek a fiataloknak? A függőség, az unalom, az, hogy nem tudják, mit kezdjenek életükkel, az értelmetlen élet, az öngyilkosság, a gerillaharc mint életideál.

 Ferenc pápa a környezetvédelem elhanyagolásának következményeiről beszélve megemlített különböző betegségeket, szólt a levegő és a víz szennyezéséről, a nagy területeket érintő elsivatagosodásról, az erdőirtásról, kiemelve az Amazonast és Kongót, mint a világ nagy tüdejét.

 Mi történik, amikor a túlzásba vitt technika e jelenségei a környezet védelme hiányában és a természeti következményeken túl hatnak a migrációra is? – tette fel a kérdést a pápa, majd így válaszolt: megjelenik a munkanélküliség és az emberkereskedelem. Egyre gyakoribb a feketemunka, a szerződés nélküli munka, ami annyit jelent, hogy az emberek nem keresnek eleget a megélhetéshez. Ez bűnözéshez vezet a nagyvárosokban. Itt Ferenc pápa a mezőgazdaság és a bányászat területén tapasztalható emberkereskedelemre is utalt.

   A nagyvárosokat sújtó jelenségek számbavételét követően a Szentatya rámutatott, ezekkel a kérdésekkel az ENSZ-nek kell foglalkoznia, és elmondta, nagy reménnyel tekint a novemberi párizsi ENSZ-ülésre, bízik egy alapvető egyezmény elfogadásában.

 Ferenc pápa ezután felidézte, hogy néhány hónappal ezelőtt egy női ENSZ-küldöttséget fogadott, amelynek tagjai a háborús országokban a gyermekek szexuális kihasználásának problémájával foglalkoznak. A Szentatya szerint a háborúk is a környezeti egyensúly felborulásának jelei.

 Ezután a pápa az olasz Romano Guardini teológus és filozófus gondolataira utalt, aki a kulturálatlanság (incultura) két formáját fogalmazta meg. Az egyik a kulturálatlanság, amelyet Isten hagyott ránk, hogy azt kultúrává alakítsuk át. Ránk bízta a feladatot, hogy gondozzuk, hagyjuk növekedni a földet, és uralkodjunk rajta. A másik kulturálatlanság az, amikor az ember nem tiszteli a földdel való kapcsolatát, és nem gondozza azt. Ennek a drámája, hogy az ember a kulturálatlanság és nem a kultúra megteremtőjévé válik, mert nem védelmezi a környezetet.

 Végül Ferenc pápa azt tanácsolta a nagyvárosok polgármestereinek, hogy a komoly és alapos munkát a perifériától kezdjék, és onnan haladjanak a központ felé.

 A Szentszék vagy bármely más ország szép beszédeket mondhat az ENSZ-ben, de ha a munka nem a perifériáktól indul a központ felé, nem lesz hatékony. Ebben áll a polgármesterek felelőssége – figyelmeztetett a Szentatya.

 Majd azt kérte az Úrtól, adja meg a kegyelmet, hogy tudatára ébredjünk ennek a pusztításnak, amelyet mi okozunk azzal, hogy nem gondoskodunk a humánökológiáról, és nem rendelkezünk környezettudatossággal. Pedig a környezettudatosságot az idők kezdetén kaptuk, hogy az első kulturálatlanságot kultúrává alakítsuk át, és ennél megálljunk, nem pedig azért, hogy ezt a kultúrát kulturálatlansággá formáljuk át.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

(Magyar Kurír)