vissza a főoldalra

 2015.06.05. 

A Bihari lett az év múzeuma

Az információ és a tudás mellett élményt is kapnak a látogatók

A budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a berettyóújfalui Bihari Múzeum képviselői vehették át az „Év múzeuma 2014” elismerést a Múzeumok Majálisán, május 16-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kállai Irént a berettyóújfalui Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár igazgatóját az anyaggyűjtésről, a tudományos kutatásokról, a múzeumpedagógiai foglalkozásokról kérdeztük.

 Szerkesztőségünk nevében gratulálok a díjhoz! Pályázniuk kellett, hogy megkapják a múzeumok számára elérhető legnagyobb hazai elismerést?

 – Munkatársaim nevében is köszönöm! A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma támogatásával hirdette meg „Az év múzeuma 2014” pályázatot. A díj célja: „Az év múzeuma” kitüntető címet elnyert intézmény további munkájához szakmai rangot adni, országos nyilvánosságot biztosítani számára. Az intézményeknek januárban kellett beadni a pályázatot, amelyben be kell számolni a múzeum egész éves tevékenységétől, a 2014-ben megtartott eseményeket, programokat, tudományos üléseket pedig adatok, dokumentumok, fotók mellékelésével kellett alátámasztanunk. Emellett kiadványainkat, tudományos munkáinkat, plakátjainkat, szórólapjainkat és a múzeumi statisztikát is csatolni kellett a pályázathoz. Az elmúlt 10 évben a Bihari Múzeum háromszor indult el ezen a pályázaton, s 10 és 3 éve is megkapta a minisztérium különdíját. A folyamatos magas színvonalú munka elismeréseként idén végre megkaptuk ezt a rangos szakmai díjat.

 A bírálóbizottság a múzeumban őrzött tudás széles körű megosztását, az intézménynek az oktatásban, a nevelésben játszott szerepét emelte ki. Milyen módszerrel osztják meg az őrzött ismereteket?

 – Engedjen meg egy helyesbítést, az indoklásban az szerepelt: „az oktatásban, nevelésben játszott szerepéért a városban és a gyűjtőkörébe tartozó teljes területen.” A gyűjtőkör az egész járás területét jelenti, mert a Bihari Múzeum nem csak a város, hanem a berettyóújfalui járás, sőt az egész bihari tájegység múzeuma. Az őrzött ismeretek megosztásáról: 7 termes állandó kiállításunk mellett, évente legalább négy időszaki kiállítást, s az előadóteremben két-három hétig tartó kisebb kamara-kiállításokat is rendezünk. Ez is a tudás közvetítésének egyik módja. A másik: az állandó és az időszaki kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai tevékenységek sora. Múzeumi órákat tartunk az általános iskolák alsó és felső tagozatosainak, s érettségeire felkészítő programokkal várjuk a középiskolás tanulókat. Emellett EU-s projektből fejlesztettük, és azóta is fenntartjuk a legkisebbeknek szóló foglalkozásainkat; azok az óvodások, akik egy tíz alkalmas élménydús szakkörre járnak az intézménybe, iskolás korukban már biztosan örömmel jönnek vissza a múzeumba. Az iskoláskorú gyerekek élményeket szerezve, játszva tanulják meg a történelmet, az irodalmat, s a néphagyományokat, szokásokat. A pedagógusok testnevelés órán is jöhetnek a múzeumba, hiszen a mozgásos népi játékokkal akár tanórán, akár szakkör keretében is megismerkedhetnek a gyerekek. Nálunk megfoghatják a tárgyak egy részét, kipróbálhatják a műtárgymásolatokat, vagy felpróbálhatják az egyes viseleti darabokat, mivel így kerül hozzájuk igazán közel a téma, és így értik meg jobban a lényeget, a korszakot, az életmódot.

 A gyerekeket érdekli felmenőik életmódja?

 – Így van; s a pedagógusokon múlik, hogy elhozzák-e a múzeumba a diákokat. A fiúk is nagy lelkesedéssel törik a kendert, szőnek, vagy éppen csigatésztát készítenek. Havonta egy alkalommal családi programot szervezünk az állandó, az időszaki vagy éppen egy aktuális ünnephez kapcsolódva. Ilyenkor az egész család együtt dolgozik. Ezeket a foglalkozásokat intézményünk nemcsak bent a múzeumban szervezi meg, hanem „tájolunk” a járás iskoláiban, művelődési házaiban. Így ezeken a helyeken is fel lehet próbálni a szűrt, a gubát, vagy a derecskei kisbundát, s be lehet öltözni juhásznak vagy kondásnak. S így élményszerűen tanulnak a felnőttek és a gyerekek egyaránt.

 Honnan szerzik be az anyagokat?

 – Nem csak a berettyóújfalui járás (25 település) a gyűjtőterületünk, mert a püspökladányi járásban is fekszenek olyan bihari települések, melyekkel szoros kapcsolatot tartunk. Így pl. Sárrétudvariban irodalmi emlékeket kutatunk, a költő, Nagy Imre munkásságát segítjük megőrizni a településen és Biharban. A gyűjtési munka folyamatos. 1974 óta működik a múzeum, s már korábban is voltak anyagaink Sárrétudvariból, Nagyrábéból, Biharnagybajomból.

 A Bihari Múzeum működését a város finanszírozza?

 – Korábban a Bihari Múzeum a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága tagintézménye volt, viszont 2013. január 1-jétől az igazgatóság megszűnt és a vidéki egységek a települési önkormányzatokhoz kerültek fenntartásba. Berettyóújfalu képviselő-testülete úgy döntött, hogy összevonja a múzeumot és a könyvtárat, már csak azért is mert mindkettő közgyűjtemény, ráadásul egy épületben van. Így több mint két éve Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár az intézmény neve. A múzeum és a könyvtár egy intézményként, de külön szakfeladaton működött és működik a mai napig is. 2014. október 1-jén közművelődési funkcióval is felruházták az intézményt; két dolgozóval a létszám is növekedett; s most már a nemzeti ünnepek, az emléknapok megszervezését, a különböző civil és amatőr csoportokkal való foglalkozást is feladatul kaptuk. Emellett intézményükhöz tartozik a Bihar Vármegye Képgaléria, s megnyitottuk a Mozi Galéria kiállítóhelyet is. Fenntartónk a város, a közművelődési és könyvtári egység pedig állami normatívát is kap. A múzeum állami forrásokat kap, amiért állami vagyonnak a kezelője. Emellett nagyon sok forrásra pályázunk a szakmai tevékenységek elvégzésére.

 A Bihari Múzeumban kutatások is folynak?

 – Természetesen; három és fél státusban tudományos munkatársak, muzeológusok dolgoznak a gyűjtőkörnek megfelelően történelem, néprajz, irodalomtörténet, természetrajz tudományterületeken. Mindegyik szakágunkkal egy-egy adott kolléga foglalkozik. Annyiban speciális a helyzetünk, hogy muzeológusaink nem csak kutatnak és megjelentetik dolgozataikat, hanem mivel pedagógus végzettségűek is, ezért múzeumpedagógusok is egy személyben, s ők vezetik a foglalkozásokat.

 Egyetemisták is látogatják a múzeumot, hogy szakdolgozatukhoz anyagot keressenek?

 – Sok egyetemista látogatja e célból intézményünket, de felnőtt kutatóink is vannak, évente 20-30 fő keres föl minket kutatási célzattal. Használjak a könyvtárunkat, folyóirattárunkat, a saját kiadványainkat, és szinte valamennyi gyűjteményünket, de leginkább az adattárat és az általános történeti dokumentumokat. Több főiskolán, egyetemen születnek bihari vonatkozású szakdolgozatok, és azokhoz általában itt gyűjtenek anyagokat.

 A történelmi Bihar vármegye egy része a határ túloldalán fekszik. Milyen a kapcsolatuk a partiumi múzeumokkal?

 – Jelentős a kapcsolatunk a partiumi közgyűjteményekkel. A nagyváradi múzeummal éveken át nagyon jól együttműködtünk, sőt még közös táborokat is szerveztünk a Bihari Múzeum Baráti Körének bevonásával. Mára ez a hajdani remek kapcsolat veszített erejéből. De a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeummal is remek az együttműködésünk; a közeljövőben visszük ki hozzájuk Sinka-kiállításunkat, régebben pedig Arany-vetélkedőre vittük át a járás középiskolás tanulóit a szalontai múzeumba. Az érmelléki kis tájházakkal, kiállítóhelyekkel kiállításokat „cserélünk”, s több csoportot viszünk ki hozzájuk. A váradi Ady Líceum diákjai rendszeresen részt vesznek az általunk szervezett vetélkedőkön, s tavaly a Múzeumok Éjszakáján a határon túli tanulók is bemutatták nálunk kutatási eredményeiket.

 Azzal, hogy elnyerték az „Év múzeuma” kitüntetést, elképzelhető, hogy még többen keresik fel intézményüket?

 – Nagyon bízom benne; bár azt tudni kell, hogy Berettyóújfalu térségét kevés turista keresi fel. Megyénkben inkább Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, Hortobágyra látogatnak el. Azokat próbáljuk a múzeumba becsábítani, akik mégis eljutnak a járásba. A Bihari Múzeum látogatóinak 90%-a főleg a városból és a bihari tájegységből érkezik hozzánk, s zömmel diákcsoportok. A Múzeumok Éjszakájára is ebből a térségből és Nagyváradról jönnek el a Bihari Múzeumba. Célunk, hogy gyűjteményeinkkel, kiállításainkkal, a helyi identitást erősítsük, s fejlesszük a bihari öntudatot.