|
2015.06.05.
Új elnök
Bizony, hétfő
estére megszületett a várva várt hivatalos végeredmény: a
lengyelországi elnökválasztást a negyvenhárom éves,
konzervatív Andrzej Duda nyerte. Ez kétségtelenül hatalmas
meglepetés. Az elmúlt hónapokban, a jelöltállítás és a választási
kampány idején szinte senki sem gondolta, hogy ez a fiatal
politikus leválthatja Bronislaw Komorowskit. Hiszen az eddigi elnök
az elmúlt öt esztendő alatt olyan stabil képet alakított ki
magáról, hogy egészen leválthatatlannak tűnt. Megvallom, jómagam
előzetesen semmi esélyt nem adtam Dudának, mert Komorowski az
évek során mindvégig rendkívül magabiztosnak, meggyőzőnek
mutatkozott, és az volt a benyomásom, hogy „társadalmi beágyazottsága”
szilárd. Emlékezetes: a kormányon lévő Polgári Platform (PO)
által jelölt Komorowski 2010 nyarán, Lech Kaczynski tragikus
szmolenszki halála után lett Lengyelország államfője.
Duda győzelme azért
is meglepő, mert a két forduló közötti tizennégy nap során
két televíziós vitát rendeztek, és a másodikat egyértelműen
Komorowski nyerte. (Az első vita eldöntetlenül végződött,
talán Duda árnyalatnyi fölényével.) Ráadásul a tapasztalat
és az életkorból adódó tekintély is Komorowski mellett szólt.
Ennek dacára már vasárnap este, a szavazókörök zárása után
sejthető volt, hogy az élet felülírja az előzetes elképzeléseket.
Az exit poll felmérések adatai szerint Dudát a választópolgárok
52,5 százaléka támogatta, Komorowskit pedig értelemszerűen
47,5 százalék. Az országos választási bizottság által hétfőn
este kihirdetett hivatalos eredmény még ennél is szorosabb
lett. Duda a voksok 51,5 százalékát, Komorowski pedig 48,5 százalékát
kapta.
Az első forduló
harmadik helyezettje, a függetlenként indult rockzenész, Pawel
Kukiz a második megmérettetéstől visszalépett. A részvételi
arány ezúttal 55,3 százalékos volt. A döntést szentesítő
okmányt május 29-én írják alá a Varsó melletti wilanówi
kastélyban, az új elnök augusztus 5-én foglalja el hivatalát.
Politikai
szempontból megállapíthatjuk, hogy a kormányon lévő, jobbközép
PO jelöltje alulmaradt a szintén jobboldali, de konzervatívabb
Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjével szemben – vagyis a választás
az ellenzék diadalát hozta. Néhány hónappal az őszi
parlamenti választások előtt ez fölöttébb tanulságos. Ám
nemzedéki szempontból is közelíthetjük a történéseket: a
vesztes 1952-ben született, a győztes 1972-ben, azaz a lengyel társadalom
generációváltást akart – a hatvanhárom éves elnököt egy
kereken két évtizeddel fiatalabbra cserélte. Valóban, mostantól
nem az irányít, aki harminc évvel ezelőtt a kommunizmus bukásáért
küzdött, hanem az, aki felnőtt életét a rendszerváltás után
kezdte, és a legújabb feladatokra összpontosít. Az emberek
olyan elnököt választottak, aki nem a múlttal, hanem a
jelennel és a jövővel foglalkozik; tetszik vagy sem, most ilyen
a társadalmi hangulat. Az embereknek egyszerűen elegük van a több
évtizede rágott gumicsontokból, az ügynöklistákból és a
privatizációs bűncselekmények kibogozhatatlan szövevényéből.
Továbbá azt is kijelenthetjük, hogy Krakkó legyőzte Varsót:
az új államfő Krakkóban született, és élete legfontosabb
eseményei is az ősi királyi fővároshoz kötik. Andrzej Duda
negyvenhárom éves, végzettségét tekintve jogász. Nem
tagadom, számomra furcsa erről írni, ugyanis alig két hónappal
fiatalabb nálam: az évfolyamtársam. Szülei mérnökök,
egyetemi tanulmányait a krakkói Jagelló Egyetemen végezte. Tanári
pályáját is a híres egyetemen kezdte, közigazgatási jogot
oktatott. Felesége, Agata a nyolcvanas évek egyik legendás
krakkói ellenzéki költőjének lánya. (Julian Kornhauserről
van szó.) Duda 2005-ben lépett a politika mezejére, a PiS színeiben.
Egy évvel később igazságügyminiszter-helyettes lett, 2014-ben
pedig beválasztották az Európai Parlamentbe, ahol az Európai
Konzervatívok és Reformerek Képviselőcsoportjának tagja lett.
Augusztustól pedig ő lesz a III. Lengyel Köztársaság hatodik
elnöke. Angela Merkel és Vlagyimir Putyin hétfőn este gratulált
a győztesnek – Komorowski roppant sportszerűen már vasárnap
este, az exit poll eredmények bejelentése után elismerte vereségét,
és sok sikert kívánt utódának.
Első elnöki
nyilatkozatában Duda megerősítette: az alkotmányosság szellemében
kilép a Jog és Igazságosság pártból. Kampánya során
rendszeresen hangoztatta, hogy elnökként szeretne hidat emelni a
két nagy jobbközép pártot elválasztó szakadék fölé. Amúgy
kiemelendő, hogy a kampány során Duda többször is hivatkozott
Orbán Viktorra, például a bankadó lengyelországi bevezetésének
kapcsán. Ugyanakkor a szíriai menekültek befogadása ügyében
mindkét elnökjelölt megengedő álláspontra helyezkedett. A
hivatalos végeredmény bejelentésekor a hívő katolikus Duda éppen
Czestochowában tartózkodott, a világhírű Jasna Góra-i pálos
kegyhelyen. Első elnöki nyilatkozatában úgy fogalmazott: van
miért hálát adni a Szűzanyának. Köztudott, hogy Jasna Góra
kegyhelyén látható a lengyel nép legfontosabb vallási-kulturális
kincse, a Fekete Madonna ikonja.
Múlt csütörtökön
reggel is fontos dolgok történtek: a lengyel parlament felsőháza
egész éjjel tartó, tízórás vita után elfogadta Komorowski
elnök népszavazási előterjesztését. Ez volt a leköszönő
elnök utolsó jelentősebb belpolitikai kezdeményezése. Az indítványt
a PO szenátorai támogatták, a PiS szenátorai viszont ellenezték.
Az előterjesztés értelmében három kérdésről lehet majd
szavazni: a választási rendszer megváltoztatásáról, a pártok
állami költségvetési támogatásának megszüntetéséről,
illetve egy olyan elv bevezetéséről, hogy vitás kérdésekben
az adóhivatalnak az adózó javára kell döntenie. Nem nagy merészség
megjósolni, hogy a harmadik kérdésre egyértelmű igen lesz a válasz…
Az első kérdés, a választási rendszer megváltoztatása azt célozza,
hogy az országgyűlési választásokon egyéni választókerületeket
alkalmazzanak. A jelenlegi lengyel gyakorlat szerint az egyéni választókerületekben
csak a szenátorokat választják. Az alsóházi választások során
többmandátumos rendszerben, az arányosság módszerével döntenek
a képviselők személyéről. A népszavazást szeptember 6-án
tartják, a parlamenti választásokat pedig októberben. A szenátus
most arról nem határozott, hogy a népszavazás ügydöntő vagy
csak véleménynyilvánító legyen-e. Nyilván az lenne jó, ha
ügydöntő lenne, hiszen akkor nagyobb részvételi arány várható…
Jelenleg nem valószínű, hogy ez a népszavazás érvényes
lesz. A Dziennik Gazeta Prawna (Jobboldali Napilap) által végzett
felmérés tanúsága szerint a felnőtt lakosság körülbelül
44 százaléka tervezi, hogy él szavazati jogával – az érvényesség
küszöbe viszont ötven százalék.
Zsille Gábor
|
