vissza a főoldalra

 2015.06.05. 

Szemünk világa

Szeretnénk, ha a társadalombiztosítás jobban támogatná a szemészeti beavatkozásokat

A jövőben kétféle szemműtétet is elvégeznek egyszerre a budapesti Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján. Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, a klinika igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy néhány órás műtéttel a szürke hályogot és az éleslátás romlását okozó elváltozást is orvosolni lehet.

 Hogy lehet ezt a két műtétet egyszerre elvégezni?

 – A szemészetben az elmúlt 15-20 évben óriási technikai fejlődés következett be, amelynek során már nem 12 milliméteres sebet ej-tünk egy hályogműtét során, hanem közel 2 milliméteres seben át le-het a lencsét eltávolítani. Nemcsak a műtéttechnika, hanem a beülte-tett lencsetípusok is nagyon sokat fejlődtek, s ha nincs valakinek a szürke hályogon kívül más szemészeti betegsége, akkor az újfajta prémiumlencsékkel akár a 20 éves kori látás is visszaadható egy 70-80 éves páciens számára. Ehhez nagyon jó műtéti technika, biztos sebészi kéz kell, s a lézerek segítsége. Azonban 70-80 éves korban, vagy akár korábban is nemcsak a szemlencsének lehet betegsége, hanem a retinának, tehát a látóhártyának is. Ezek a műtétek régebben külön történtek; először megoperáltuk a szemlencsét, s két-három hónap múlva a szem hátsó részét. Tehát két alkalommal kellett a páciensnek befeküdni a kórházba, ami dupla költséget jelentett. A kombinált műtét a betegek számára kevésbé megterhelő, az egészségügy számára költséghatékonyabb. Nemrég a Magyar Katarakta és Refraktív Sebészeti Társaság kongresszusán mutattunk be élő sebészeti közvetítés során kombinált műtétet, ahol először a lencseműtétet, majd a retinaműtétet végeztük el. Olyan műtétet is bemutattunk, amikor egy már szürke hályoggal megoperált betegnél a szem hátsó részének meszesedése, a makula degeneráció miatt a látóképesség 100%-ról körülbelül 30%-ra csökkent, s egy speciális, úgynevezett nagyító műlencse beültetésével az olvasóképességet javítani tudjuk. A műlencsét egy korábban már a szürke hályog miatt beültetett lencsére helyezzük rá, így érjük el megfelelő nagyítást. Tehát egyre több kombinált szemműtétet tudunk alkalmazni a betegeken. Ha pedig a szemlencse elszürkülését és a szem hátsó pólusát érintő elváltozásokat egyetlen beavatkozással oldjuk meg, hamarabb javítható a páciensek látóélessége, az operációk összevonása ráadásul költséghatékonyabb is. A nagyobb szemészeti központokban végzik ezt a kombinált műtétet, de még nem terjedt el mindenhol, hiszen speciális műszerezettséget és szaktudást igényel, de nem is kell, hogy mindenhol végezzék, hiszen ott alacsony a műtéti szövődmények száma, ahol nagy számban végzik a beavatkozásokat. A kombinált műtétek végzését még az is elősegítette, hogy nemcsak a műtéti eszközök fejlődtek, hanem a diagnosztikai eljárás műszerezettsége is. Ma már olyan finom membránokat lehet kimutatni a diagnosztikai vizsgálatok során, amelyeket 5-10 évvel ezelőtt még nem láthattunk. Hiszen a finom membránok vastagsága mikrométer nagyságrendű, s úgy csillognak, mint a celofán. S ezek a celofán membránok szabad szemmel nem láthatók. A diagnosztikai műszerek fejlettségének köszönhetően megelőzhető például a szemfenéki elváltozás.

 Végeztek már Magyarországon ilyen műtétet?

 – Viszonylag kevés kombinált műtétre került eddig sor hazánkban, de ilyen műtétet élő közvetítéssel csak nemrég mutattunk be. Az újdonság az volt, hogy a klinika szakorvosai és a meghívott szemspecialisták olyan új eljárásokat is bemutattak, amelyekkel már mostantól segíthetnek a betegeken. Tudni kell, hogy a társadalombiztosítás megkülönbözteti az intézményeket, tehát nem mindenütt finanszírozza a kombinált műtétek elvégzését. Emellett a Szemészeti Szakmai Kollégium szakmai hozzájárulása és engedélye is kell ahhoz, hogy csak a megfelelő jártassággal rendelkező operatőrök végezhessék el a kijelölt intézményekben a kombinált műtéteket.

 A műtétek elvégzéséhez megfelelő az infrastruktúra?

 – Magyarország legnagyobb szemészeti intézménye rendelkezik a legkomplexebb felszereléssel. Ezért világszínvonalon tudunk végrehajtani minden olyan műtétet, amelyet Nyugaton, így az Egyesült Államokban is végeznek. Bízunk a finanszírozás javulásában, mert az új műszerek beszerzéséhez jelentős összegek szükségesek. Sajnos az egészségügy egyre romló finanszírozottsága mellett nagyon nehéz előteremteni a forrást az új és hatékony egészségügyi műszerek megvásárlására.

 Mi a teendőjük a műtétre jelentkezőknek?

 – A betegeknek műtét előtti vizsgálatokon kell részt venniük, s a diagnosztizálás után derül csak ki, hogy a kombinált műtétet elvégezhetjük-e rajtuk. Ha a páciensnél az előzetes vizsgálat során kivehető, hogy a látása hamarosan jelentősen megromlik, akkor a kombinált műtét mellett döntünk. Ennek a műtétnek az ára jóval magasabb más beavatkozásokéhoz képest, de alacsonyabb, ha két műtét árát összeadjuk. Ezt az OEP is elismeri. A kombinált műtétnek három dolog szab határt: az operatőrök száma, a műtő kapacitása és az intézet finanszírozása. Az egészségügyben a teljesítményvolumen-korlát (TVK) meghatározza az elvégezhető műtétek számát. A TVK alapján minden egyes sebészeti intézményben megszabják, hogy havonta hány műtétet végezhetnek. A szemészetben a kombinált műtéteknek a legmagasabb a pontszám értékük. Ezért havonta legfeljebb 30 ilyen műtétet tudunk végezni. Ezért is szeretnék, ha a társadalombiztosítás jobban támogatná a szemészeti beavatkozásokat, mert a kapacitásunk megvan a magasabb műtétszámra.

Milyen korosztályokat érint a szürkehályog-betegség?

 – Szürkehályog-betegség a 60 év felettiek 15-20%-ánál mutatható ki, de mostanra már egyre fiatalabb életkorban is jelentkezik. Ennek okai a környezetszennyezés, a hibás életmód, a nem megfelelő táplálkozás és az ultraibolya sugárzás, a túlzott napozás és szoláriumozás. Régen csak a teljesen elszürkült lencsét operáltuk, tehát meg kellett várni, míg teljesen megérett a hályog. Ma a műtéti technika, a műlencsék technológiai fejlődése következményeként sokkal hamarabb tudunk egy ilyen műtétet biztonsággal elvégezni, és jó látóélességet biztosítani a betegnek. Sokszor előfordul, hogy csak szemüveg kellene az olvasáshoz, de már jelentkeznek a páciensek, hogy nem szeretnének olvasószemüveget hordani. Ez a műtét kozmetikai beavatkozásnak minősül és a TB nem finanszírozza.

 Mitől alakul ki a rövidlátás?

 – Akik sokat olvasnak, és sokat ülnek a számítógép előtt, azoknál a rövidlátás előfordulási gyakorisága fokozottabb. Míg, akik sokat tartózkodnak a természetben, a szemüket inkább távol nézésre használják kevésbé hajlamosak a rövidlátás kialakulására. Azok a fiatalok, akik szabadidejükben számítógépen játszanak, általában hamarabb lesznek rövidlátóak. Ezt példázza, hogy az ázsiai országokban a lakosság 70%-a szemüveges, míg Európában ez a mutató 25-30%-os. Azt tanácsolom mindenkinek, hogy jó megvilágítás mellett olvasson, és egy óra számítógépezés, okostelefon-használat után tartson szünetet, és többet tartózkodjon a szabadban.

 Professzor úr, milyenek a klinika adottságai és személyi feltételei?

 – A világ első önálló szemészeti tanszéke 1801-ben Pest-Budán jött létre. Ezt követte a bécsi szemészeti klinika és tanszék megalakulása. A Mária utcai klinikát 1908-ban egy év alatt építették föl. A II. világháborút követően szinte semmit sem költöttek arra az épületre, amit 1956-ban is sok belövés ért. Miután a Semmelweis Egyetem a Szemészeti Klinika két részlegének összevonása mellett döntött, a Mária utcai épületet teljesen fel kellett újítani. S így 2013. márciustól a járó- és fekvőbeteg ellátás a VIII. kerület Mária u. 39. szám alatt folyik tovább. A betegforgalom nem csökkent; naponta több mint 500 beteget vizsgálunk meg az ambulancián és az éves műtétszám 6-7 ezerre tehető. A személyi állomány megfelelő: képzett operatőrök, asszisztensek, nővérek dolgoznak nálunk. S bízunk benne, hogy most újra nem kell nagy elbocsátási hullámmal számolnunk, mert már 2007-ben, az egészségügy akkori átszervezése során, meg kellett válnunk a dolgozók 47%-ától.

 Milyen eredményeket értek el az oktatásban és a kutatásban?

 –Oktatási és kutatási tevékenységünk rendkívül széles körű. A magyar orvostanhallgatók képzése mellett németül és angolul is oktatjuk a külföldi diákokat. A szakorvosképzésben és a szemészeti asszisztensi posztgraduális képzésben is jelentős feladatot vállalunk. A tudományos kutatás területén számos közlemény publikálásában vesznek részt munkatársaim, a klinika szakorvosai, tehetséges fiatal orvosai. 15-20 idegen nyelvű közleményt jelentetünk meg egy év alatt. A magyar nyelvűekkel együtt közleményeink száma évente 35-40-re tehető. Sok tudományos előadást tartunk, hazai és külföldi kongresszusokon veszünk részt. Kutatási tevékenységünk elsősorban a hályogsebészetre terjed ki; 2008-ban a Mária utcai klinikán alkalmaztuk a világon először a femtolézeres eljárást szürkehályog-műtét során. Ez az eljárás azóta elterjedt világszerte; a mai napig sok külföldi orvos és beteg jön hozzánk, hogy végignézzen egy műtétet, hogy a tanácsunkat kérje, vagy megoperáltassa magát. Szeretnénk megőrizni klinikánk jó hírét, a betegellátás, s az oktatás-kutatás magas színvonalát. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája Európa egyik vezető szemészeti intézménye, amelyet a nemzetközi visszajelzések is igazolnak.

  2015 A FÉNY NEMZETKÖZI ÉVE

  2015 a fény éve, ami ráirányítja a figyelmet a szemészeti problémákra is. Modern korunkban a látás jelentősége felértékelődött; az információszerzés közel 90%-a a látás útján történik, hiszen számítógép útján és könyvekből tanulunk. Az okostelefont is egyre többen használják, s ezen a technikai vívmányon üzeneteket is váltunk, képeket cserélünk, netes oldalakat böngészünk. S ez mind jó közeli látást igényel – mondja Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

***

Az Európai Fzikai Társulat kezdeményezésére nevezték el 2015-öt a fény évének. Ám nem sokat hallani a mintegy ezer évvel ezelőtt élt arab polihisztorról Ibn al-Haiszanról, akinek a teljes neve: Abu Ali Mohammed Ben el-Hasan Ibn el Heitham el Basri. A Kairóban tevékenykedő arab természettudós Basrában született. A polihisztor a matematikában, a csillagászatban és a filozófiában is otthon volt. Az optikai kutatások legnagyobb arab alakja 965-ben született 1039-ig élt. Ő kísérletileg igazolta, hogy a látást nem a szemből kiinduló sugarak hozzák létre (mint Arisztotelész gondolta), hanem a tárgyról a szembe jutó fény. Kísérleteit úgy értelmezte, hogy a fényforrás kicsiny mozgó testeket bocsát ki, amelyek különböző közegekben terjednek: a fénynek terjedési sebessége van. Kidolgozta a „tüzes” gömb elméletét (a gömb, mint egy lencse, égést okozhat). Azt állította, hogy a szivárvány azért keletkezik, mivel a nedves és sűrű levegő, mintegy konkáv gömb alakú tükör, visszaveri a napsugarakat. Feltételezte továbbá, hogy a színek ugyanúgy verődnek vissza, mint a fény, s nemcsak a fény forrásának színétől, hanem a felhő, illetve a nedves és sűrű levegő színétől is függnek.

1015-ben megalkotta legfőbb művét, amely latin fordításban csak 550 évvel később jelent meg: Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII cím alatt, mely tartalmazza: a fénysugár haladásának törvényszerűségeit, a tükrözés törvényeit, sík-, gömb- és egyéb alakú tükrökre alkalmazva, az Ibn al-Haiszan-féle optikai probléma megoldását, az első színrebontási kísérleteket, az emberi szem és a látás mechanizmusát, a szivárványt és az árnyékot mint jelenséget.

Apropó árnyék. Műszakilag káprázatos megoldások születnek azóta, hogy az arab tudós Arisztotelészt cáfolva kísérletileg igazolta, hogy valójában a tárgyról a szembe visszaverődő fénynek köszönhető a látásunk, aminek kutatásában óriási haladás fedezhető fel, tisztán látjuk, hogy mitől látunk, ennek ellenére társadalmilag vakságban szenved a XXI. század embere.