vissza a főoldalra

 2015.06.12. 

Halmy Kund két kötetének bemutatója

Halmy Kund, a Retörki történésze által készített „Beszéljenek az iratok – Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelődéspolitikai Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988)” című kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a „Cenzúra? – Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése, 1982” című kötetet pedig a Retörki.

A bemutatón Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója a korszakról szólva elmondta: Aczél György olyannyira élvezte Kádár megbecsülését, hogy akkor is a kultúrpolitika meghatározója maradhatott, amikor éppen alacsonyabb pozíciókba került, ezen a területen „mellette senki nem rúghatott labdába”.

Aczélnak volt egyfajta intelligenciája, minőségérzéke, a legnagyobb művészeket igyekezett maga mellé állítani, így Juhász Ferenc költőt, Varga Imre szobrászt, ám ha valakit nem tudott megnyerni, akkor kíméletlenül elhallgattatta – tette hozzá.

A cenzúra úgy működött, hogy ne nagyon lehessen jogi értelemben tetten érni. Az intézmények élére olyanok kerültek, akik rendelkeztek bizonyos fokú tekintéllyel, és biztos volt, hogy érvényt szereznek a párt utasításainak, érdekeinek – mondta Bíró Zoltán, aki elmesélte egy személyes élményét: történt, hogy megpróbált közben járni az emigrációban élő magyar író, Cs. Szabó László érdekében. Szerette volna elérni, hogy még a hazatérése előtt kiadják Magyarországon műveit, ám a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője nemet mondott.

Az Aczél-korszak kultúrpolitikájával, köztük a Nemzeti Színházban 1981-ben lezajlott pártvizsgálattal kapcsolatos dokumentumokból összeállított kiadványokat mutattak be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumban (Retörki) Budapesten 2015. május 27-én.

A Cenzúra? című kötet dokumentumok és magyarázó kommentárok segítségével mutatja be az osztály működését, vezetőit és munkatársait, és néhány korabeli témában készült iratot a cigánykérdéssel, az egyetemi hallgatók hangulatával vagy a párttaggá neveléssel kapcsolatban.

A kötetből megtudhatjuk, hogy a Nemzeti Színházban 1981-ben tartott pártvizsgálat során megállapítást nyert, hogy „a pártvezetőségnek mint testületnek nincs tekintélye, súlya. (...) A pártszervezet szervezeti élete gyenge. Két év alatt mindössze két taggyűlést tartottak.”

Az iratokból kitűnik a rendszer egyik jellemzője: 1982-ben Gobbi Hilda készülő könyvének azt a részletét, mely Kádár Jánosról szólt, be kellett mutatni a felsőbb szerveknek. A dokumentumok között szigorúan titkos minősítést kapott az a levelezés, melyből kiderül: 1980-ban Jürgen Habermas, a korszak NSZK-ban élő jelentős baloldali filozófusa visszautasította a Magyar Tudományos Akadémia díszdoktorrá való kinevezéséről szóló ajánlatát.

A Beszéljenek az iratok című kötet ismertetésekor Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa elmondta: a táncház mozgalom például a tűrt kategóriába lett sorolva az 1971-ben létrejött kultúrpolitikai munkaközösség által. Ez a szervezet foglalkozott a művészetkritika kérdéseivel, az amatőrművészeti mozgalmakkal.

A pártállam hivatalos ideológiájának, a marxizmus-leninizmusnak az oktatása kapcsán a kötetből kiderül, hogy 56 felsőoktatási intézmény 94 tanszékén 832 főállású, 196 félállású, 177 óraadó és 39 tudományos munkatárs foglalkozott a területtel – mondta a szakember.

Csatári Bence felhívta a figyelmet a dokumentumok nyelvezetére. Az 1980-as évek elejének romló gazdasági helyzetéről nem lehetett nyíltan írni, a pártzsargon „a politikai és kulturális viszonyok összetettebbek lettek” kifejezést tartotta megfelelőnek.

Végül a Kádár-rendszerben kitüntetettekről szólva M. Kiss Sándor történész, a Retörki főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett: egy ugyancsak hamis történelemkép megalkotásához segédkezik, aki elfeledkezik arról, hogy volt, aki abban a rendszerben valóban jól végezte a munkáját, a nemzetéért dolgozott, tehát nem a párthűségért kapta az elismerést.

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a bemutató alkalmával elhangzott Bíró Zoltán, rendkívül érdekes előadását teljes terjedelmében a Havi Magyar Fórum júniusi számában olvashatják.