|
 2015.06.19.
Nem elég fittek a magyar diákok
Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekekben ne lenne meg a mozgásigény
Közel hétszázötvenezer,
iskolában tanuló fiatalon végezték el az úgynevezett nemzeti
fittségi tesztet. A felmérésekkel nem akarják megbélyegezni a
gyerekeket.
Balogh Gábor:
tizennyolc éves korukig a fiúknak 37, míg a lányoknak csak 21
százaléka képes megőrizni fittségét.
Honnan az ötlet, hogy fölmérjék a magyar iskoláskorú
fiatalok fizikai, fittségi állapotát?
– Maga az ötlet nem új keletű, hiszen közel húsz éve
próbálnak Európában, s így Magyarországon is különböző
fittségi mérési rendszereket létrehozni. Örvendetes, hogy végre
idehaza megszületett erre a 20-25 éves kérdésre a mindenki által
elfogadható válasz: létrejött egy olyan rendszer, amely egységes
protokoll mentén méri az összes iskolában a tanulók fittségét.
Már jogszabály által előírtan, rendeletben szabályozzák,
hogy a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) kötelező
mérni – az 5. évfolyamtól felfelé – a tanulók egészségorientált
fittségi állapotát. Az idea onnan indult, hogy mind idehaza,
mind a kontinensen romlik a lakosság népegészségügyi állapota.
Sokkal mozgásszegényebb életmód jellemzi a mai generációt,
viszont nem volt konkrét adatunk a fittségi állapotról. Ezért
vezettük be ezt a rendszert. Az anonim, személyes adatokat nem
tartalmazó tanulói eredményeket egy külön erre a célra
fejlesztett szoftver segítségével dolgozzuk fel, melyeket egyéni
visszajelentő lapokon ismerhetnek meg a tanulók, a szülők és
a pedagógusok is.
A NETFIT fittségmérési rendszer milyen fittségi
profilokat különböztet meg?
– Fontosnak tartottuk a teljes körű vizsgálatot, így a
NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi
profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi
tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló
egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző
számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági
profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi)
profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet,
míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz.
Mit mutattak a 2013-as, s mit az idei Nemzeti Egységes
Tanulói Fittségi Teszt mérési számai?
– Helyesbítenem kell, mert az első mérésre idén került
sor, a rendelet szerint januártól májusig tartott a mérési időszak.
A 2013-as dátumot bizonyára azért említi, mert akkor egy országosan
reprezentatív, véletlenszerűen kiválasztott tanulói minta segítségével
határoztuk meg a magyar iskoláskorú fiatalok fizikai fittségét,
mely a rendszer zónabesorolásának alapjául is szolgált. Az
idei méréssel kapcsolatban elmondható, hogy a testzsírszázalék
a lányok körében elég erőteljes növekedést mutat. Az állóképességi
teszt eredménye szerint míg a tizenegy éves lányok és a fiúk
közel 75%-a az egészségzónába tartozik, addig ez 18 éves
korukra nem mondható el. A felnőtt kor küszöbén álló fiúk
47%-a, a lányok 58%-a már a fokozott fejlesztés szükséges zónába
került. Összességében – az állóképességet tekintve –
tizennyolc éves korukig a fiúknak a 37, míg a lányoknak csak a
21 százaléka képes megőrizni fittségét. Ha nem változtatnak
az életmódjukon, akkor félő, hogy később, felnőtt korukban
például szív- és érrendszeri betegségek, vagy anyagcsere
betegségek alakulhatnak ki náluk.
Mi garantálja, hogy a felmérést végzők valós
adatokat közöltek?
– Föl sem vetődik bennünk, hogy nem valós adatok érkeznek
be hozzánk, hiszen a pedagógusnak érdeke, hogy ne csapja be a
gyereket és a szülőt. Egyrészt egy kutatás-fejlesztési
projekt keretén belül valósult meg a NETFIT-program. A
legelismertebb szervezet a fittségi mérés területén a világban
az amerikai Cooper Intézet, melynek a minőségbiztosítása
alapján történt az a kutatás-fejlesztési projekt, amelyben
2700 gyereken végeztük el a megalapozó vizsgálatokat, méréseket.
Így tudtuk – amint említettem – meghatározni az átlag
magyar tanuló fittségi állapotát. Ez alapján határoztuk meg
a különböző zónákat; az egészségzónát, a fejlesztés szükséges
zónát és a fokozott fejlesztés szükséges zónát. Fontos,
hogy nem normatív alapon állítottuk be a méréseket, tehát
nem osztályozzuk a gyerekeket, különösen nem célunk a megszégyenítésük,
így nem is hasonlítjuk egymáshoz őket. A paramétereket, zónákat
a gyermekek nemi és életkori sajátosságához mérten állítottuk
be. Emellett 8000 pedagógus számára szerveztünk akkreditált
továbbképzéseket, mely során a résztvevők elsajátították
a NETFIT-tel való méréshez szükséges ismereteket. Azt, hogy
nem rögzítettek hamis adatokat, jól tükrözik a területi összesítők,
hiszen az egyes térségekben megfigyelhető eredmények reálisnak
mondhatók.
Mire figyelmeztetnek a régiós adatok?
– Az összesítés kimutatja, hogy Észak-Magyarországon
kevésbé fittek a tanulók, mint Nyugat-Dunántúlon. Hozzávetőlegesen
10%-os eltérésről beszélhetünk. Persze elképzelhető, hogy
bizonyos mértékben az iskolai mozgásprogramok, vagy helyi
tantervek közötti minőségi különbségek okozzák ezt, de
nyilvánvalóan a gazdasági és a szociokulturális tényezők állnak
leginkább a különbségek hátterében.
A teszt eredményéből következtethetünk-e arra, hogy
nem eléggé eredményes a mindennapos testnevelés óra?
– Éppen a mindennapos testnevelés az egyik eszköz arra,
hogy javuljanak a fittségi mutatók. A kormány szövetségünket
uniós forrásokkal támogatta abban, hogy tartalmilag is fejlesszük
a mindennapos testnevelést, és dolgozzuk ki az említett fittségi
mérési rendszert.
Milyen módszerekkel lehetne elérni a tornaórákon kívül
azt, hogy fittebbek legyenek a magyar diákok, amikor a szülők
– tisztelet a kivételnek – arra törekednek, hogy kielégítsék
gyermekük média által sugallt igényeit?
– Nagyon nehéz helyzetben vannak azok, akik a fiatalok egészségfejlesztéséért,
sportolásáért felelnek, mert az infokommunikáció fejlődése
miatt a gyerekek idejük nagy részét virtuális világban élik.
Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekekben nem lenne meg a mozgás iránti
igény. Ezért meg kell találnunk azokat a módszereket,
programokat, melyek által a gyerekek fittebbekké válnak. A mozgás
élmény és egyben szoros kapcsolat egy értékes közösség
tagjai között, ezért szeretne szövetségünk „A Sport Legyen
a Tied” programmal segíteni a választásban, hogy megtalálják
a gyerekek a kedvenc sportágukat. A Magyar Diáksport Szövetség
„TE IS” programja pedig a diáksport általi önkéntesség
kereteit teremtette meg Magyarországon a hátrányos vagy
halmozottan hátrányos helyzetű térségekben lakó iskolások
számára. Ezekkel a módszerekkel együttesen elérhető, hogy
javuljanak az egészségügyi és fittségi mutatók.
Medveczky Attila
|
