vissza a főoldalra

 2015.06.26. 

Több segítség a civileknek

A határon túli magyarokkal közösséget építő civilek az egész nemzet számára hasznos tevékenységet végeznek

Már senkit sem tudnak megtéveszteni az 1%-os felajánlások és más adományok kamataiból ügyeskedni akarók. Amelyik civil szervezet nem tud elszámolni, annak vissza kell fizetnie az adófizetők pénzéből nyert támogatást – közölte lapunkkal Dr. Deák Imre helyettes államtitkár.

 „A civil szervezetek képesek összegyűjteni a társadalomban meglévő jó szándékú energiákat, és oda irányítani, ahol erre a legnagyobb szükség van” – mondta Nyíregyházán az Észak-Alföld régióban működő Civil Információs Centrumok találkozóján. Mit nevezünk jó szándékú energiának, és konkrétan azokat hová szükséges irányítaniuk a civileknek?

 – Jó szándékú energiák alatt azt értem, hogy Magyarországon számos ember és közösség tevékenykedik önzetlenül, az idejéből és sokszor a pénzéből is áldozva mások javára, egy-egy közösségi cél érdekében. Teszik mindezt úgy, hogy ez egyébként nem lenne a kötelességük. Azt tapasztaljuk, hogy a közösségeket építő, a családokat segítő, a szociális segítséget nyújtó, a rekreációt (sport, szabadidő) szervező és a határon túli magyarokkal közösséget építő civilek az egész társadalom, sőt az egész nemzet számára hasznos tevékenységet végeznek. A kormány ezért elsősorban őket szeretné támogatni. Azt, hogy egy településen vagy egy helyi közösségben mire van a legnagyobb szükség, mihez kell civil összefogás, azt sokszor az ott élő emberek, a civilek tudják a legjobban. Éppen ezért a helyi igényekre a civilek tevékenysége hatékony és spontán válasz.  

Ha már a civileket említettük; mára megerősödtek hazánkban a civil szervezetek?

 – Úgy gondolom, hogy igen, és ez a 2010 óta megtett intézkedéseknek köszönhető. A 2011-ben elfogadott, új szemléletű civil törvényen túlmenően két fontos pillért emelnék ki: a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázati alapját és a civileket segítő Civil Információs Centrumok (CIC) hálózatát. Ezeket azért működtetjük, mert az a szándékunk, hogy segítséget nyújtsunk minden jó szándékú, tenni akaró civil szervezetnek, amelyik értékteremtő tevékenységet folytat a helyi közösségben.

 Elmondható, hogy 2010-től sikerült olyan környezetet teremteni az EMMI-nek, mellyel segíti a civil szervezeteket társadalmi küldetésük kiteljesítésében?

 – A visszajelzések alapján egyértelműen igen, de természetesen folyamatosan azon vagyunk, hogy még kedvezőbbé, még inkább „civil-baráttá” alakítsuk a jogszabályi vagy intézményi hátteret. A Nemzeti Együttműködési Alap pályázati rendszere úgy került kialakításra, hogy a szűkös forrásból működő, jellemzően kisebb civil szervezetek is tudjanak pályázni, hiszen az így nyert támogatás számukra sokszor a működés vagy a fennmaradás garanciája. A Civil Információs Centrumokban pedig olyan szolgáltatásokat vehetnek igénybe térítésmentesen a civil szervezetek, melyeket piaci alapon nem engedhetnének meg maguknak.

 2013-ban kirobbant egy olyan botrány, mely nagyon komoly árnyékot vetett az egyébként tisztességes civil szektorra; néhány civil szervezet szándékosan megtévesztő nevet használva olyan társadalmi célokat hirdetett meg, amelyekre az emberek általában fogékonyak. Sikerült azóta jogilag megakadályozni azt, hogy ne fordulhassanak elő ilyen megtévesztések?  

– Ami az emberek megtévesztésére apelláló, reklámra sokat költeni tudó, valójában az 1%-os felajánlások és más adományok kamataiból ügyeskedni akaró szervezeteket illeti, már nincs módjuk arra, hogy jelentős összegeket parkoltassanak a számlájukon. A kormány korábbi döntésének köszönhetően ugyanis az adott évben kapott támogatást egy éven belül el kell költeniük. Törvénymódosítással maximáltuk, hogy mennyit költhetnek saját magukra, illetve reklámra.

 Ki ellenőrzi, hogy a civil szervezetek valóban arra költik-e az elnyert forrásokat, amit a pályázatokban megjelöltek?

 – Minden civil szervezettel egyedi támogatási szerződést köt a minisztérium háttérintézménye, amelynek részét képezi a költségterv és a szakmai program. Minden programra természetesen nem tudnak eljutni a munkatársak, de rendszeresen tartanak helyszíni ellenőrzéseket teljesen véletlenszerűen. A projekt végén pedig szigorúan ellenőrzik a benyújtott pénzügyi és szakmai beszámolót. Amelyik civil szervezet nem tud elszámolni – akár pénzügyileg, akár a megvalósult programmal –, annak bizony vissza kell fizetnie az adófizetők pénzéből nyert támogatást.

 A tárca 2012-ben kialakította a Civil Információs Centrumok hálózatát. Három év alatt ez a hálózat beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

 – Épp a közelmúltban fejeztem be a centrumok végiglátogatását. Jól látszik, hogy a civil szervezetek egyre jobban ismerik a mind a 19 megyében és a fővárosban működő civil centrumokat és egyre inkább igénylik a segítségüket. Több olyan megyénk is van már, ahol több irodával működnek. Ezek a centrumok az elmúlt években rengeteg hasznos segítséget nyújtottak az értékes munkát végző civileknek. Bár nem volt fenntartási kötelezettségünk, a kormány úgy döntött, hogy az EU-s projekt lezárulása után hazai költségvetési forrásból tovább működteti ezt a hálózatot. A Civil Információs Centrumokat felkereső civilek térítésmentesen kaphatnak segítséget jogi és pénzügyi kérdésekben, a megalakulás, működés vagy éppen a pályázatírás területén.

 Miként lehet a Civil Információs Centrumokat hosszú távon, hatékonyan támogatni és fejleszteni?  

– A lehetőség adott a civil szervezetek számára, csak élniük kell vele. Szeretnénk minél több civil szervezetet elérni és segíteni, ezért arra kértem a Civil Információs Centrumok vezetőit, hogy tartsanak minél több kihelyezett tanácsadó napot, illetve fejlesszék a centrumok internetes kommunikációját. Ami pedig rajtunk áll, azt megtesszük: az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja a centrumok finanszírozását és megadjuk számukra a működésükhöz szükséges szakmai segítséget.

 Jelenleg milyen pályázati lehetőségeket hirdetett a civil szervezetek támogatására a Nemzeti Együttműködési Alap?

 – A Nemzeti Együttműködési Alap kollégiumai az év elején írják ki pályázataikat, működésre és szakmai programok megvalósítására pályázhatnak a civil szervezetek. A pályázatokat témájuk szerint kell benyújtani az azokat elbíráló öt szakmai kollégiumhoz. A kollégiumok tagjai az országos, illetve területi hatáskörű civil szervezetek képviselői közül kerülnek ki, a szakszerűség biztosítása érdekében ők az adott kollégium tevékenységi körébe tartozó civil szervezetek delegáltjai.

 Mi bizonyítja a Nemzeti Együttműködési Alap sikerességét?

 – A számok. A 2012 óta működő NEA a civil szervezetek támogatásának legjelentősebb színtere. Az a célunk, hogy minél több civil szervezet tudjon pályázni. Ezért átláthatóbb és egyszerűbb pályázati rendszert hoztunk létre, minden korábbinál kevesebb adminisztrációval. Az idő minket látszik igazolni, hiszen emelkedik a pályázók száma. Míg 2014-ben több mint 12 ezer, 2015-ben már közel 16 ezer civil szervezet pályázott a NEA-ba. Az idei pályázatokkal kapcsolatos eredményhirdetés éppen ezekben a napokban zajlik. Nem mellesleg a NEA pályázati alapja a korábbi 3,38 milliárdról 5,408 milliárd Ft-ra emelkedett az idén, köszönhetően annak, hogy 2015-től a NEA kapja meg a civil szervezetek részére felajánlható és a kiutalt SZJA 1%-ok közötti különbségnek megfelelő összeget. Azt remélem, hogy a pályázati alap összegének emelkedése magával hozza a nyertes pályázatok számának emelkedését is. Mint az általam említettek is mutatják, a kormány partnernek tekinti az értékteremtő munkát végző civil szervezeteket, melyeknek legnagyobb részével kifejezetten jó a kapcsolata. Az ország különböző részein működő civil szervezetek visszajelzései megerősítik azt, hogy jó úton haladunk.

Medveczky Attila