|
 2015.06.26.
Alapjövedelem-kísérlet
Feltétel Nélküli
Alapjövedelem rendszert vezetne be az új finn kormány, legalábbis
ezt ígéri a múlt hónapban nyilvánosságra hozott kormányprogramban.
A juttatást
promotáló belga oldal szerint még csak egyetlen mondat van erről
a kezdeményezésről a finn kormányprogramban, a vállalás címe:
Alapjövedelem-kísérlet megvalósítása. Részleteket nem közöltek,
illetve az ütemezést sem hozták nyilvánosságra.
Így még nem
tudni, ha a terv meg lesz valósítva, milyen összegben és
milyen körülmények között gondolják megvalósítani. A
legnagyobb kormánypárt, a finn miniszterelnök pártja támogatná,
a többi kormánypárt viszont nem nyilvánult még meg a kérdésben.
Európában több
országban is érdeklődnek az alapjövedelem iránt, például a
Podemos Spanyolországban és a D66 nevű párt Hollandiában. Ez
az első eset, hogy egy európai kormány ilyen vállalást tett,
és az első alapjövedelem-kísérlet lenne fejlett országban a
hetvenes évek óta. Más országokban a közelmúltban már indítottak
ilyen kísérleteket, például Indiában, Namíbiában és Brazíliában,
és eddig pozitívak a tapasztalatok (nőtt a gazdasági teljesítmény,
javultak az egészségügyi, lakhatási és más mutatók).
A független
Finnország 74. kormányának miniszterelnöke Juha Sipilä, akit
Finnország köztársasági elnöke május 29-én nevezett ki. A
kormánykoalícióban három párt vesz részt: a Centrumpárt (Suomen
Keskusta), a Finnek Pártja (Perussuomalaiset) és a Nemzeti Koalíciós
Párt (Kansallinen Kokoomus). Juha Sipilä kormányát 14
miniszter alkotja:
Juha Sipilä
(Centrumpárt) – miniszterelnök; Timo Soini (Finnek Pártja)
– külügyminiszter; Lenita Toivakka (Nemzeti Koalíciós
Párt) – külgazdasági és fejlesztési miniszter; Jari
Lindström (Finnek Pártja) – igazságügyi és munkaügyi
miniszter; Petteri Orpo (Nemzeti Koalíciós Párt) – belügyminiszter;
Jussi Niinistö (Finnek Pártja) – honvédelmi miniszter;
Alexander Stubb (Nemzeti Koalíciós Párt) – pénzügyminiszter;
Anu Vehviläinen (Centrumpárt) – önkormányzati és
reformminiszter; Sanni Grahn-Laasonen (Nemzeti Koalíciós
Párt) – oktatási és kulturális miniszter; Kimmo
Tiilikainen (Centrumpárt) – mezőgazdasági és környezetvédelmi
miniszter; Anne Berner (Centrumpárt) – közlekedési és
kommunikációs miniszter; Olli Rehn (Centrumpárt) –
gazdasági miniszter; Hanna Mäntylä (Finnek Pártja) –
szociális és egészségügyi miniszter, Juha Rehula
(Centrumpárt) – családügyi és alapellátási miniszter.
Mi áll a finn
csodának is nevezett rendszer hátterében? Szociális újítások,
problémamegoldás és a kihívásokra adott egyedi válaszok.
Finnország népessége
5,4 millió fő, a népsűrűség csupán 15,7 fő/km2. A lakosság
zöme – mintegy 1,3 millió ember – az ország déli részén,
a főváros környékén él. Az ország további nagyobb városai
Espoo, Tampere, Vantaa és Turku délen, Oulu pedig északon.
A várható élettartam
gyorsan növekszik, manapság a finnek tovább élnek, mint bármikor
korábban, ám Finnország népességének korösszetétele kihívások
elé állítja az országot. Az idősek száma az elmúlt negyven
évben megötszöröződött.
Finnországnak két
hivatalos nyelve van: a finnt a népesség 90 százaléka, a svédet
6 százaléka beszéli. 1923 óta teljes vallásszabadság van
Finnországban. A finnek többsége az evangélikus (lutheránus)
egyház tagja (mintegy 78%), míg 1,1% az ortodox egyház tagja.
Finnország kiváló oktatási rendszerének köszönhetően
2009-ben a PISA felmérés (Programme for International Student
Assessment) a finn tinédzserek matematikai, természettudományos
és olvasási készségeit a közel hatvan vizsgált ország közül
a legjobbnak, vagy ahhoz közelinek találta.
A finn iskolai
rendszer erőssége a kiválóan képzett pedagógusokon kívül
abban rejlik, hogy mindenkinek egyenlő tanulási lehetőséget
biztosít, társadalmi háttértől függetlenül. Finnország erőssége
a logisztikában, a nyelvtudásban és a kockázati tőke területén
felhalmozott tapasztalataiban rejlik. Az ország legfőbb külkereskedelmi
partnerei között találhatjuk Oroszországot, Németországot,
Nagy-Britanniát, Svédországot, Kínát és Hollandiát.
Finnországban
tervszerűen próbálják az innovációt támogatni olyan csatornák
és kezdeményezések által, mint a nemzeti innovációs stratégia,
a technológiai programok, valamint a területi tudományos és
technológiai parkok hálózata. Az ország az elsők között van
az egy főre jutó K+F kiadások terén. Finnország a társadalmi
újítások terén is vezető helyen áll.
A finn vállalkozások
az új technológiák alkalmazásának úttörői. A finn mérnökök
és tudósok nemzetközi rangot vívtak ki maguknak több területen
és számos termékkel. Ide tartozik sok erdőipari, mérnöki,
informatikai és kommunikációs termék. Finnország egyben
egyike a világ korrupció által legkevésbé megfertőzött országainak.
czyla
|
