|
 2015.06.30.
MEGJELENT A HAVI MAGYAR FÓRUM JÚNIUSI
SZÁMA!
Tartalomból:
ÉVFORDULÓ
NAGY LÁSZLÓ
(Felsőiszkáz,
1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.)
Nagy László: ÉLETEM
Utazom anyámhoz,
zsebemben a szerkesztőség levele, kérnek, írjak önéletrajzot
a karácsonyi számba. Most éppen eredetemhöz érkezem. Ahogy
szoktam, körüljárom a rozoga házat, megszimatolok mindent.
Megrugdosom, forgatom a sok lomot, nézegetem a karmagerendán a
csorba és üres fecskefészket. Ilyen a ház is, anyám a faluban
él, már védettebben. Fölmegyek a padlásra is, vizsgálom a
korhadt koszorúgerendát, bírja-e még? Egyszer majd kifordulnak
a sárfalak a tető alól, s lerogyik minden. Már leselkedik a
természet a réseken át. Zöld huzat, az örökkévalóság
lelke dúdol halkan. De most nem fáj semmi. Bölcsebb lettem? Kívül
süt a szeptemberi szép nap. Irkával, tollal ülök a diófa alá.
Születésem napját nem tudom. Míg itthon éltem, július 14-ét
mondtam, így tudtam anyámtól. Később anyakönyvi kivonat
kellett, s ez ámulatomra 17-ét jegyezte. Papír szerint 1925. július
17-én születtem Felsőiszkázon, Veszprém megyében. Születésemkor
aratás volt, szent munka, éjszakák, nappalok egybeestek, az én
dátumom pedig elveszhetett a sok tennivaló közt. Mégis, ha a
Bastille-börtönt 14- én döntötték le, illett volna ezen a
napon születnem. Anyám a kamrát, padlást sározta-sikálta az
új gabonának. Hordta a magasba a nehéz agyagot, kínlódta magát
át a gerendákon. Úgy elfáradt, hogy szerinte, a szüléshez
nem maradt ereje. Vállam is igen széles volt, ezért jöttem
nehezen világra. Sok vért vesztett, s ha nincs a jó bába néni,
már akkor meghalunk. Kínjáért hálaképpen jó gyerek voltam,
míg lábra nem álltam.
Nagy László szerelme: Szécsi Margit
A
23 éves Szécsi Margit és a 26 éves Nagy László Dunapentelén,
az épülő Sztálinvárosban találkoztak először 1951-ben. A
bulgáriai tanulmányútjáról hazatért költő egy bolgár
csoportnak tolmácsolt éppen, a lány pedig fizikai munkásként
az építkezésen dolgozott. Nem sokkal később egy piacon
futottak össze. Keszeget ettek, nevettek a szálkák és a szélben
elrepülő szalvéták miatt. Szerelmespárként távoztak. Szegények
voltak mindketten, és lelkesek a változások iránt. Margit apja
a háború előtt asztalossegéd volt Pestszentlőrincen. A konyhában
volt a műhelye, és amikor eladósodott, a végrehajtók elvitték
a fiatal lány alól az ágyat is. Hamar vált önállóvá, utcai
vagányokkal barátkozott.
A KÖLTŐ NEM TÉVEDHET
Nagy
László most éppen 90 éves lenne, s negyven évvel ezelőtt
Kormos István készítette vele ezt az emlékezetes interjút 50.
születésnapja alkalmából
KORMOS
ISTVÁN: Azt, hogy költő vagy, ki tudod-e mondani?
NAGY
LÁSZLÓ: Nem szoktam kimondani. Hivatalos papírokra ráírom,
hogy író a foglalkozásom. Egyébként azt szoktam mondani, hogy
festő vagy műfordító.
K.
I.: Van egy másik emlegetett szava a pályádnak, és majdnem
nevetséges szava, az, hogy ihlet. Mi az ihlet?
N.
L.: Igen, szoktak bennünket csúfolni: most van ihletben a költő.
Én ritkán használom ezt a szót, az ihletet alkalmas lelki állapotnak
tartom versírásra. Az a tapasztalatom, hogy verset is csak jókedvvel
és erővel tudok írni. Olyankor is, amikor keserű, szomorú
verset kezdek.
K.
I.: A játékra van-e erőd, képességed, vagy úgy érzed, hogy
csak a sorskérdésekkel foglalkozhat a költő?
N.
L.: Az igazi költő nemcsak azzal foglalkozik, játékosan is
lehet egyébként sorskérdésekről írni. Örököltem játékosságot,
humorérzéket, sajnos, nem tudtam eléggé kihasználni. Most,
hogy bölcsebb lettem, tudok mulatni magamon is, másokon is, így
is tudok játszani. De magában a versben, a vers felépítésében
is alkalmazni tudom a játékot.
Csurka István:
INDULATOS IDENTITÁS
Nagy László korszerűsége kapcsán
A
korszerűség az egyik legbizonytalanabb fogalma az esztétikai ítélet-alkotásnak.
Nem csupán az a rengeteg tévedés, fel nem ismerés, cserbenhagyás
és elhallgatás int óvatosságra, ami a századok során
felhalmozódott az európai kultúrában; nemcsak az óriások
elhagyott, gondozatlan sírdombjai, hanem a korszerűség babérkoszorújával
felmagasztalt középszerűek márványtáblái, emlékművei is
óva intenek az elhamarkodott, a könnyelmű állásfoglalástól.
Főként veszélyes a korszerűség baseball-labdáját hajigálni
manapság, amikor maga a fogalom felértékelődött, amikor a
korszerűség billogának hatósági passzus jellege van a piacon:
amin nincsen rajta egy magát szinte mindentudónak képzelő jó
szellemekből, tudósokból, de sznobokból és akarnokokból is
álló kör pecsétje: modern, azt nem lehet legfeljebb csak az ócskapiacon
elkótyavetyélni.
MAGYAR SORS
Szabó Lőrinc: A stílus és szellem főirányai az újabb magyar
költészetben
Körülbelül
egy hónapja kaphattam meg a berlini Magyar Intézet Barátainak Társasága
felkérését, hogy tartsak előadást a mai magyar líráról. Azóta
sokszor próbáltam elképzelni, hogy tulajdonképpen mit is
mondok majd Önöknek erről a helyről. S mialatt a milliós
Budapesten, otthon és hivatalban, lopott magányban és robogó
autóbuszon, mindenütt az egyéni és közösségi kenyérkereső
üzem gondjai és parancsai ostromoltak, mialatt minden oldalról
az új nemzeti energia halmozás munkája gyúrta, tördelte köröttem,
keményen és szakadatlanul a történelmi jelent, s ráadásul
egy országgyűlési választás megindulása újból szinte testközelségbe
állította mindenki elé a sokat emlegetett magyar sorskérdéseket,
amelyek létükben vagy megoldásukban párhuzamosan futnak, sőt
részben a legszorosabb kapcsolatban vannak az európai feszültség
okaival: az erőknek szükségleteiknek és tényeknek ebben a súlyos
özönlésében elbátortalanodva minduntalan fel kellett vetnem
magamban a kérdést, hogy vajon van-e értelme a mai siketítő
világban a költészet finom szavára figyelni, s még inkább
azt, hogy lehet-e akárcsak a legkisebb reménye is valami
szellemi haszonnak abból, hogy egy magyar költő versekről és
irodalmi irányzatokról beszél egy olyan idegennyelvű körben,
amelynek hallgatósága számára semmit sem tud megeleveníteni e
költészet kincseiből.
KÖNYVEKRŐL
Halmy Kund két kötetének bemutatója
Halmy
Kund, a Retörki történésze által készített Beszéljenek az
iratok – Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelôdéspolitikai
Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988) című kötetet
a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a Cenzúra? – Az MSZMP
KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése,
1982 című kötetet pedig a Retörki.
Dr.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet
és Archívum főigazgatója:
Két
kis kötet jelent meg ugyanattól a szerzőtől, két különböző
intézet kiadásában, most pedig két kötet jelent meg a saját
intézetünk kiadásában. Két dokumentumkötetről van szó,
mind a kettő dokumentumokat használ úgy, hogy hozzá kommentárt
fűz. Ezek a kommentárok, és maguk a dokumentumok természetesen
azok, amik valójában izgalmassá teszik ennek a kornak a történetét
olyan módon, hogy két osztály vizsgálata zajlik tulajdonképpen
Halmy Kund munkásságában. És a pártközpontnak olyan osztályairól
van szó, amelyek annak a kulturális politikának a természetét
mutatják be, amely a Kádár-rendszerre, illetve ezen belül az
Aczél-korszakra érvényes. Ami érdekessége ennek a két kötetnek
az az, hogy az ún. tudományos és kulturális osztály, valamint
az agitprop osztály hogyan, milyen módon és milyen színvonalon
szolgálta ki a korabeli politikát.
MŰVÉSZET
Faragó Laura: MEGFEJTENI A TITKOT
Sokszor mondjuk
egy-egy zseniális produkció után, hogy ilyen soha nem lesz több;
megismételhetetlen; felülmúlhatatlan! És íme, eltelik
(mintegy) ötven esztendő, és beigazolódik, hogy a „teremtés”
ma is folytatódik, és a csoda – igenis – megismételhető! A
hetvenes évek elején a budapesti Irodalmi Színpadon (ma Radnóti
Színház) Földédesanyám címmel Jancsó Adrienne balladaestjét
hallgatta ilyen revelációként a közönség, és a dicsérő
kritikák úgy méltatták a produkciót, hogy utolérhetetlen!
Valóban szenzációként hatott a népballada dallam nélkül a
színpadon, hiszen több mint ezerszer hallhatta a Földédesanyámat
a „nagyérdemű” (ezt magam is igazolhatom; a balladaest énekes
közreműködőjeként beutaztam Jancsó Adrienne-nel az egész
országot – sőt, a fél világot)! Tudjuk, hogy eleink soha nem
szavalták, hanem mindig énekelték a népballadát, így
vigasztalták (vagy éppen borzongatták) magukat, és a műfaj is
így maradhatott fenn – az ének örök vivőerejével –
napjainkig.
KÖZÉLET
Dr. Horváth László: Néhány észrevétel Antall Józsefről
Több cikk jelent
meg Antall Józsefről az utóbbi hetekben. Fontos a megítéléséhez,
hogy milyen bel- és külpolitikai helyzetben kezdte el a működését.
Ma már tudjuk, hogy az egész nyugati világot a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) és a Világbank mögött álló globális pénzhatalmi
rendszer (USA, Tel- Aviv) irányítja. Az általa megnyert II. világháború
után ez a rendszer kidolgozta azt a pontos tervet, amely az évtizedek
során a Szovjetunió felbomlásához vezetett (Nixon, Reagan, id.
Bush). Az 1946-ban kialakult hidegháborút (lásd Churchill
fultoni beszédét) és a fegyverkezési versenyt a Szovjetunió
elvesztette. Ezt az 1989-es Máltai Kongresszus rögzítette. Ezen
a kongresszuson a Szovjetunió kötelezte magát, hogy domináló
politikai, gazdasági befolyását feladja, a szovjet csapatok
kivonulnak a kelet-közép-európai országokból és e térségben
parlamentáris demokráciákat hoznak létre. A Szovjetunió
befolyása e területekre megszűnt és ezzel egyidejűleg, a
Szovjetunió gigantikus II. világháborús kölcsönét az USA
felé elengedték. Tehát az 1990-ben, Magyarországon lezajlott
rendszerváltozást nem az MSZMP politikai bizottsága kezdeményezte,
ahogy ezt a hazai posztkommunista és liberális politikusok próbálják
beállítani, hanem a két szuperhatalom (USA, SZU) megegyezése
indította el. Hogyan?
TÁRCA, NOVELLA
Domokos Kázmér: Az emlékeimben kutattam I.
A Szent Keresztről
elnevezett Irgalmas Nővérek a szocialistának álcázott hatalom
látszólagos átadását követően – nevezzük rendszerváltásnak
– Pilisborosjenőn otthont teremtettek maguknak, újból felépítették
a magyarországi tartományi székházukat. A rendet Theodosius
Florentini (1808 – 1865) kapucinus szerzetes, és B. Maria
Teresia Scherer (1825– 1888) alapította Svájcban, a XIX. század
közepén. Magyarországon 1865-ben jelentek meg és Aranyosmaróton
telepedtek le. Válságos időszakban kezdett éledezni a kongregáció
( katolikus hitbuzgalmi egyesület), mert Svájcban a vallásos
konzervatívok és a vallásosnak aligha nevezhető liberálisok küzdöttek
a politikai hatalomért. Győztek a liberálisok és harcot indítottak
a katolikus egyház ellen. Theodosius Florentini is menekülni kényszerült.
Pósa Zoltán
FUTÁS ÉS LEBEGÉS
Kisregényrészlet három részben a SZÖKÉS ÉS VEZEKLÉS című
nagyregényből
Szűzvárban
helyezzük el magukat – kacsint ránk egy tarkaruhás kontyos nő.
Egyutcás városka, copf-gótikus elemek kavalkádja. A városháza
négy sárga tornyocskáját csipkézett ál-mellvéd hidalja össze,
a félvonalon egy-egy mini-bástya. Fehér, lila-hússzínű
mozaikkockák az úttesten, az aszfalton. Kockaalakú, vörös
oszloplábakon álló építmény, gigászi udvar veszi körül négy
oldalról, fehér kerítés.Amint belépsz az első ajtón, döbbenetes
látvány fogad. Belülről hagyományos reáltanoda és kollégium
jegyeit hordozza, folyosó helyett hatalmas csarnokból nyílnak a
lakások. Félignyitott ajtó résén emeletes faágyakat látunk
rendetlen – de nem otthontalan összevisszaságban, jobbra-balra
egy-egy „sparheltos”, hagyományos konyha. Palavesszők, palatáblák,
s hatalmas fekete, lábon álló táfli.
TANULMÁNY
Dr. Diószegi György Antal: Lyka Döme értékvilága
„úgy lettem nevelve, hogy bízzam a Magyarok Istenében”
A történelem a
megismerés, az átélés és a megemlékezés művészete, mely
korszakokon átívelő létében sorsközösségi üzenetté válik
a jövő nemzedékei számára. A történelem szeretete az út a
múlt érzékelésének művészetéhez: ennek legfőbb üzenete
napjaink számára, hogy egy nemzet sorsa a hétköznapok becsületében
rejlik. Ezen gondolatok és az alábbi történelmi összefüggések
jegyében érdemes a görög eredetű magyar hazafi, pázmándi
birtokos Lyka Döme (1854–1937) életútjának a magyar hazát
szolgáló értékvilágát
Dr. Sebestény Sándor ny. főiskolai docens, országgyűlési
szakfőtanácsos : Főhajtás Bartha Miklós életműve előtt
Bartha Miklós (1848-1905)
Bartha Miklós
országgyűlési képviselő, a neves író és publicista emléke
a késői utókor emlékezetébe már elhalványult. A Nemzeti
Pantheon Fiumei úti sírkertjében lévő sírhantjáról hiányoznak
az emlékezés friss virágai, budapesti szobra múzeumi raktárban
pihen. Közírói és politikusi munkássága pedig mélyreható
tanulságokat hagyott maga után, nem véletlen, hogy a trianoni békeszerződést
követően az anyaországba sodródott értelmiségi fiatalok
1925-ben, Társaságuk névadójának választották. A Bartha
Miklós Társaság szárnyain bontakozott ki a progresszív népi
írói mozgalom, amelyre Bajcsy-Zsilinszky Endre politikusként
oly előrelátóan támaszkodott. E szellemi körnek volt meghatározó
egyénisége József Attila, aki Zsilinszky lapjánál az Előörsnél
belső munkatárs volt 1929-30-ban. Itt közölte először a társadalmi
programalkotó Ákácokhoz című versét 1929. november 23-án,
az év szép Karácsonyának szent ünnepére pedig Betlehem címmel
írt költeményt. Bethlen István regnáló miniszterelnökről
szintén az Előörsben közölt 1930-ban verset.
Keresse a Havi
Magyar Fórumot az újságárusoknál, vagy június 30-án 17 és
19 óra; illetve július 1-jén 9-11; és 14 és 16 óra közt a
Magyar Fórum Kiadóhivatalában (IX. kerület, Ráday u. 32. I.
emelet. 3. Előfizetéssel kapcsolatos információk:
+36-30-7545-017.
|
