vissza a főoldalra

 2015.06.26. 

Mentőöv az eladósodottaknak

Hogy a család ne maradjon fedél nélkül

Június 10- én kezdődött el az általános vita a parlamentben a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatról. Milyen adósoknak segíthet a magáncsődvédelem, és mi lesz a vagyonfelügyelő szerepe? – kérdeztük Szászfalvi Lászlótól, a javaslat egyik benyújtójától.

 Mi vezérelte a KDNP-t, hogy megalkossa a magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslatot?

 – Európában ez nem egyedi dolog; számos EU-s tagállamban évek, évtizedek óta be van vezetve a magánszemélyek csődvédelméről szóló, illetve a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos jogszabály. Magyarországon eddig nem volt olyan jogi intézmény, amelynek a tárgyalt törvényjavaslat teremtené meg az alapjait, szabályzórendszerét. Előzményként mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy 2010-re Magyarország végzetesen eladósodott állapotba került. 2002 és 2010 között az államadósság GDP-arányosan 53%-ról 81%-ra nőtt, egekbe szökött az önkormányzatok adóssága: 1400 milliárd forintra nőtt. Ekkora összeget vont ki a szocialista kormányzat az önkormányzatok finanszírozásából, s a családok eladósodottsága az említett nyolc év alatt megötszöröződött. Többek között azért, mert a szocialisták megszüntették a kedvezményes lakásépítési és lakásvásárlási hitelezést. A baloldali kormányok semmit sem tettek az állami, az önkormányzati, és a családokat érintő eladósodási folyamat megfékezése érdekében. 2010-ben a polgári kormány feladatául tűzte ki, hogy különböző jogszabályokkal kivezesse az országot abból az eladósodottsági szakadékból, amibe a szocialisták taszították bele. Az államadósság mértékét 4%-kal csökkentettük, konszolidáltuk az eladósodott önkormányzatokat. Az árfolyamgát, a végtörlesztés, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása, a forintosítás, a bankok elszámoltatása mind-mind a családok érdekében meghozott intézkedések. 1500-1600 milliárd forintos átcsoportosítást valósítottunk meg a bankoktól a családok irányába. De ezekkel az intézkedésekkel nem tudtunk mindenkin segíteni, s ezért döntöttünk a törvényjavaslat benyújtása mellett, ami legalább 50 ezer családot érinthet. A csődvédelem ideje alatt nem lesznek kitéve a családok végrehajtásnak, kényszer-értékesítésnek. Sőt felfüggesztésre kerülnek a már elindított végrehajtások is. El szeretnénk érni, hogy azokon, akik önként csatlakoznak ebbe a programba, bírósági eljáráson kívül, szerződés alapján tudjunk segíteni. A részvétel tehát önkéntes, de együttműködést kíván az adós és a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársai között. Amennyiben a programban részt vevő betartja a megállapodásban foglaltakat, megszabadul az adósságától, ezáltal új életet képes kezdeni. Nemcsak anyagi segítségről van szó, hanem mentális és lelki értelemben is nagyon fontos változás következhet be az adósságuktól megszabaduló családok életében.

 Milyen adósoknak segíthet a magáncsődvédelem?

 – Az összes adós problémáját ez a törvényjavaslat nem tudja orvosolni. Olyan családokon tudunk segíteni, akiknek még megmaradt az ingatlanjuk, ugyanakkor adósságcsapdába kerültek. Azokon, akiknek van bizonyos vagyonuk, jövedelmük, de azt meghaladja az adósság mértéke. Az adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha a tartozás minimum kétmillió forintos, legfeljebb pedig hatvan. További feltétel, hogy a tartozásoknak legalább 80%-át az adós elismerje. Ahogy az is, hogy a tartozások összege nem haladhatja meg az adós hozzáférhető vagyonának 200%-át. Az Igazságügyi Hivatalon belül felállításra kerül a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely kijelöli azt a családi vagyonfelügyelőt, aki segít a bírósági döntéshozatal előkészítésében, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának felügyeletében, a tárgyalások lebonyolításában, és a vagyontárgyak jogszabályban szabályozott értékesítésében. Öt éven belül kell lebonyolítani az adósságrendezést, s ez kivételes esetben két évre meghosszabbítható. A hitelező számára ez azért kedvező, mert kiszámítható határidőn belül jut a pénzéhez. A hitelező tehát örülhet, hogy visszakapja a pénzét, a család meg boldog lehet, hogy nem marad fedél nélkül.

 Több médiumban a vagyonfelügyelő szerepét tartják problémásnak. Egyesek szerint ez a személy minden nap vizsgálja az adós pénztárcájának tartalmát. Tehát milyen jogosítványai lesznek a vagyonfelügyelőknek?

 – Állami szerepvállalás, tehát vagyonfelügyelő nélkül a családi csődvédelem intézményét nem lehet működtetni. A családi vagyonfelügyelőnek koordináló szerepe van. Az a család, amely belép a csődvédelmi rendszerbe, vállalja, hogy öt évig a vagyonát átlátható és ellenőrizhető módon az adósságainak törlesztésére fordítja majd. A vagyonfelügyelő nem az adós ellenfele, hanem segítő szándékú szakember. Közvetítőszerepet tölt be a család és a hitelező között. Nyilvánvalóan nem szól bele, hogy hány deka párizsit ehetnek meg a családtagok. Ez viccesen hangzik, de sajnos ilyen ostobaságok is megjelentek a sajtóban.

 Mi a véleménye arról a jobbikos vádról, miszerint „mindössze 25 ezren élhetnek ezzel a lehetőséggel, ám az ő számukra sem tud kormány olyan hosszú távú segítséget nyújtani, ami kihúzná őket a hitelcsapdából”?

 – A Jobbik az elmúlt öt esztendőben nagyon sok olyan intézkedést nem szavazott meg, melyek a polgárok százezrein tudtak segíteni. A mi kalkulációink szerint nem 25 ezer, hanem annál jóval több családon tud segíteni a magáncsőd intézménye az adósságcsapdából való kikerülésből. Tehát a Jobbik ezzel az állításával félrevezeti az embereket. Azt tudjuk, hogy ez a javaslat nem jelent mindenki számára megoldást, mert sokan olyan helyzetbe kerültek, hogy elveszítették ingatlanjaikat, és jövedelmüket. A kormány ezért döntött úgy, hogy a Nemzeti Eszközkezelőre vonatkozó szabályok módosításával segít azokon, akiken a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslat már nem tud.