vissza a főoldalra

 2015.05.01. 

Kellemetlen vendég – az aszály

Kis Miklós Zsolttal, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélgetünk

Az aszály a katasztrófatípusok leggonoszabbika. Hazánk ebből a szempontból a világ egyik legsérülékenyebb országa. Több tudós szerint az évszázadokon keresztül visszatérő aszály miatt tűnhettek el például a maják. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges helyzetek a korábbiakhoz képest egyre zavaróbban hatnak életünkre.

 Mit tehetünk a globális klímaváltozás súlyos következményei ellen?

 –A klímaváltozásból adódó szélsőséges időjárási jelenségek már napjainkban is egyre fokozódó mértékben tapasztalhatóak Magyarországon. Több jelenséget is említenék: egyrészt, egyre gyakoribbá vált, hogy a téli csapadék hó helyett eső formájában jelentkezik, ezáltal jelentősen csökken a talaj vízmegtartó képessége. A belvízzel borított területek nagysága évről évre jelentősebb méreteket ölt. Az elfolyni képtelen, felszínen maradó víz nemcsak a mezőgazdaságban okoz károkat, hanem az állat- és növényvilágot is veszélyezteti, főként a pangó vizes területeket nem kedvelő fajok esetében. Ezenfelül legalább minden második év aszályos, amely az ország területének 80-90 százalékát sújtja. Az árvizek által veszélyeztetett terület meghaladja az ország területének 20 százalékát. Elmondható, hogy a csapadék időbeni eloszlása és intenzitásának mértéke is változott, egyre gyakoribbak a belvizes és az aszályos időszakok. A szélsőséges időjárás nyilvánvalóan nehezíti az élővilág életfeltételeit, és fokozza a mezőgazdasági művelés alá eső területek védtelenségét.

 Az évi középhőmérséklet növekedésével milyen károkkal kell számolnunk?

 – Némi hőmérséklet-emelkedés segíti ugyan a növények növekedését, de a gabonanövények esetében kimutatható, hogy akár már 2 Celsius-fokos emelkedés esetén is felére csökken a növekedési potenciál. A klímaváltozás egyre sérülékenyebbé teszi az élelmiszer-ellátás biztonságát, fenyegeti a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket. Az éghajlat globális átalakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokban is. Az utóbbi három évtizedben a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2- 3 Celsius fokkal emelkedett, mellyel párhuzamosan csökkent az éves csapadék-mennyiség is. Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió hektár aszályérzékeny, ebből jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e terület csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók. Magyarország az uniós tagállamok közül az öntözött terület nagyságát tekintetve az utolsó előtti helyen áll. Azon túl, hogy az öntözött területek nagysága jelentősen lecsökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő öntözőrendszerek többsége is elavult és erőforrás-hatékonysága elmarad a kívánalmaktól. A kormány kiemelt célja ezért az ország hatékony öntözési rendszerének kiépítése, s ezzel összefüggésben olyan támogatási rendszer létrehozása, amely hozzájárul a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának javításához és az öntözött területek növeléséhez, csökkentve ezzel a mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettségét. Éppen a klímaváltozásra, a szélsőséges időjárásra és az aszályokra történő felkészülés jegyében, a gazdák védelmében, kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében kívánjuk növelni az öntözött területek nagyságát.

 A mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatására fordított hatalmas összeg hogyan alakul 2015 és 2020 között?

 – Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatásokra négy körben összesen közel 20 milliárd forintot kötöttünk le. Emellett hat vízügyi igazgatóságnál történtek főművi fejlesztések további közel 17 milliárd Ft támogatási összegben (KEOP, ÉAOP, ÉMOP, DAOP, UMFT [Új Magyarország Fejlesztési Terv], HURO [Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program] programok keretében) 2007 és 2013 között. 2014 és 2020 között az előző időszakhoz képest is jelentősen nő a mezőgazdasági vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre fordítható források nagysága, hiszen a Vidékfejlesztési Programból 53 milliárd, a KEHOP-ból 324 milliárd forint, tehát összességében mintegy 380 milliárd forint jut a vízgazdálkodás feltételeinek javítására, öntözésfejlesztésre 2020-ig.

 A Vidékfejlesztési Programon (VP) belül milyen beruházásokat támogatnak a vízgazdálkodás tekintetében?

 – Az elavult infrastruktúra fejlesztésének beruházásait egyrészt a termelők saját on-farm infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül támogatjuk: ez a víz- és energiatakarékos öntözési technológiák kialakítását, hatékonyabb vízfelhasználású öntözőberendezéseket, valamint új öntözőrendszerek beszerzését jelenti. Ugyanakkor a közösségi működtetésben lévő öntözési infrastruktúra és vízi létesítmények fejlesztésére is lehet majd pályázni. A vízgazdálkodási műveletek alapvető célja tehát a felszíni és felszín alatti víztestek megfelelő, jó állapotba hozásához és/vagy jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása. Ezen belül a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása lesz hangsúlyos. Mindhárom művelet úgy szolgál ökológiai célokat, hogy közben hozzájárul a mezőgazdaság kiegyensúlyozottabb termeléséhez. A vízvisszatartást elősegítő beruházások támogatása a művelt területekről a tűrhetőnél nagyobb károkat okozó csapadékvizek és belvizek összegyűjtésének, tározásának megvalósítását és a megvalósításhoz szükséges műszaki megoldások elősegítését szolgálja, hozzájárulva a mezőgazdasági termelők kiegyensúlyozott hozamainak biztosítása érdekében történő vízkárelhárítás megvalósításához a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás biztosításával. Összefoglalva: a klímaváltozás hatásaihoz való sikeres alkalmazkodást a vízgazdálkodás különböző lehetőségeinek támogatásával segítjük elő. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére irányuló beruházások az öntözött területek növelését és a vízfelhasználás hatékonyságát egyaránt szolgálják.

 Mire számíthatnak a gazdálkodók?

 – A VP-ben rendelkezésre álló 53 milliárd forintos forrásra öntözésfejlesztési igényeiknek megfelelően a mezőgazdasági szereplők pályázhatnak majd. Hogy konkrét példával éljek, a kereten belül 4,6 milliárd forint vízgazdálkodási célú forrást különítettünk el, amelyre kizárólag a fiatal gazdálkodók pályázhatnak a ciklus folyamán. De említhetném az agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) részt vevő gazdálkodókat is, akik az önkéntes alapon működő rendszer vízgazdálkodási célú kifizetéseiből is részesülhetnek. Ehhez a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében az ötéves fenntartási időszak alatt bizonyos többlettevékenységet kell vállalniuk, mint például a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás vagy a vízbázisok védelme.

 A homokhátságon gazdálkodók sokkal roszszabb helyzetben vannak, mint a csapadékosabb területek növénytermesztői. Tesznek-e különbséget közöttük?

 – A pályázatokban nem alkalmazunk ilyen jellegű megkülönböztetést, ugyanakkor az elbírálásnál figyelembe veszünk minden olyan szempontot, amivel méltányosabban járhatunk el a szélsőséges időjárási körülményeknek fokozottabban kitett területeken gazdálkodók esetében. Ez a szárazabb, aszályosabb és a csapadékosabb, ár-, belvíz és viharkárok által érintett területekre egyaránt vonatkozik.

 Hogyan jut el hozzánk a pénz?

 – Minden tagállamnak teljesítenie kell a hatékony vízfelhasználásra, ösztönző vízárpolitikára vonatkozó előzetes feltételeket, hiszen azok hiányában a bizottság nem fizeti ki az operatív programban elfogadott forrásokat, illetve felfüggesztheti az időközi kifizetéseket. A Vidékfejlesztési Program érintett jogcímei elsősorban az öntözésfejlesztéshez, illetve a vízgazdálkodáshoz kapcsolódnak, de közvetve hátráltathatják pl. a kertészeti beruházásokat, hiszen egyes ültetvénytelepítések öntözés nélkül nem valósíthatók meg gazdaságosan.

Ennek eleget téve, hazánknak felül kellett vizsgálnia a korábban térítésmentesen biztosított öntözővíz-használatot és akciótervben kell vállalnia, hogy megteszi a szükséges lépéseket egy víztakarékosságra ösztönző vízárpolitika kialakításra, amely arányos a mezőgazdasági tevékenység során felhasznált vízmennyiséggel. A 2016. július 1-jéig teljesítendő feladatok megvalósításában a Belügyminisztérium az illetékes szervezet. Folyamatban van az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásában egy öntözési kataszter kialakítása, amelynek elsődleges célja, hogy az agrárszektor döntéshozói pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek többek között a mezőgazdasági vízhasználat mennyiségéről, az érintett területek nagyságáról, illetve a felhasználók és szolgáltatók számáról. A kialakítandó rendszer elősegítené az esetleges állami támogatások igényfelmérését, valamint az uniós támogatási kérelmek alátámasztását.

 Együttműködnek-e az agrárágazat szereplői?

 – Mint minden komoly kihívás, a klímaváltozásra történő felkészülés, a kockázatok csökkentése, a következmények hatásainak mérséklése, a vízgazdálkodás feltételeinek javítása is együttes fellépést igényel. A fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, a terület- és tájhasználat-váltás együttműködései sikeresebbek, mint az egyéni erőfeszítések. A kormány a több gazdálkodó összehangolt munkáján alapuló tájgazdálkodási projekteket kívánja ösztönözni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a komplex, térségi szintű akciók, mint a Vásárhelyi Terv, az Ős-Dráva Program vagy a Duna–Tisza közi homokhátság fejlesztései eredményesek az érintett területek vízellátási problémáinak megoldásában.

 Nem elég az aszály, gyakran árvíz és belvíz is pusztítja a termést.

 –Sajnos így van. A sok víz–kevés víz-kérdést együttesen kezeljük, olyan rendszerek létrehozásával, ahol a belvizeket (és az árvizeket) tározni és száraz, aszályos időszakban hasznosítani tudjuk. A területi vízgazdálkodás alapvető célkitűzése a kártételek csökkentése úgy, hogy a tározási lehetőségeket mind a sík, mind a hegy- és dombvidéken kiaknázva az egyenlőtlen területi vízhozzáférés átvezetésekkel kiegyenlítetté váljon. A VP, mint a KEHOP előirányoz olyan intézkedéseket, amelyekkel hatékonyan mérsékelhető a bel- és árvízkárok kockázata.

Medveczky Attila