vissza a főoldalra

 2015.05.08. 

Világszínvonalú új vonzerő

A megújult Városliget múzeumai idevonzhatják a turistákat

Dr. Baán Lászlót, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosát, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját a program fejlesztései, az Új Magyar Nemzeti Galéria feladatai, és a kritikusok vádjai kapcsán kerestük föl

 Milyen típusú kulturális-rekreációs városi teret hoznak létre a Liget Budapest fejlesztéssel?

 – A Liget Budapest Projekt a Városliget megújításával és fejlesztésével a Liget 150 éves hagyományait folytatja, ugyanis a park a XIX. század közepétől egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöld felülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem nagyszámúan kaptak itt otthont kulturális intézmények is. A millenniumi kiállítás idején alakult ki az a sajátos egyensúlya az intézményeknek, zöld felületeteknek, kikapcsolódásnak, mely a mai napig jellemző a Ligetre. Ki kell emelni az intézményeket; a több mint százéves Állatkertet, a Műjégpályát, a Széchenyi Fürdőt, a Vajdahunyad várát, a Közlekedési Múzeumot, a Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot. A kormány követi ezt a hagyományt; megújítja, felújítja a Liget számos intézményét és bővíti a meglévő intézményi hálózatot. Maga az Állatkert is bővül: a Pannon Park projekt keretein belül például egy óriási fedett trópusi csarnokot alakítanak ki. A projektnek köszönhetően a Közlekedési Múzeum pedig a háború előtti formáját kapja vissza az eredeti tervek alapján, a múzeum épülete ugyanis a háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, és csak részlegesen, erősen lecsupaszított formában állították helyre, ezért most csak egy igen csúnya dobozépület éktelenkedik a helyén. A Liget projekt ugyanakkor magán viseli majd a XXI. század kézjegyét is; a Városligetben találkozik a múlt és a jelen, hogy együtt hozza létre azt az Európában is különleges városi szövetet, amely a családi kikapcsolódás kiemelkedő színtere lesz, és Budapest számára is új turisztikai vonzerőt jelent majd. Az új épületek megvalósítása – az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a Fotómúzeum Budapest (Magyar Fotográfiai Múzeum), a Magyar Zene Háza – is ebbe a sorba illeszkedik. Ezeknek a gyűjteményeknek nem volt önálló, múzeumi céllal épült otthona, csak nagy kompromisszumokkal tudnak működni a mostani épületeikben. A világhírű magyar zeneművészet történetét átfogóan bemutató Magyar Zene Háza pedig eddig nem is létezett. Tehát nagyon fontos, jelentős, országos közgyűjtemények kapnak végső otthont a Városligetben. Szimbolikus jelentőségű, hogy a Néprajzi Múzeum anyaga első kiállításának a millenniumi kiállítás idején éppen a Városliget adott helyet. Azóta sokfelé vándorolt ez az anyag, és sosem találta meg végső otthonát, hiszen most az egykori Kúria épületében a gyűjteménynek csak 1%-a látható, és korántsem ideális múzeumi körülmények között. Tehát a megújításokkal, az új épületekkel és a zöld terület bővítésével és felújításával együtt – a mostani 60%-ról ugyanis 65%-ra nő majd a Városligetben a zöld felület aránya – világszínvonalú, új vonzerővel gazdagodik Budapest. Így egyfelől a közelben lakók, a Városliget mindennapos látogatói is egy sokkal szebb ligetben pihenhetnek sportolhatnak majd, emellett a hatástanulmányok alapján teljes megújítását követően olyan sok új turistát lesz képes vonzani a liget, hogy nemzetgazdasági szinten 10-12 éven belül megtérülnek a projektre fordított állami források.  

Az említett múzeumok egy nagy épületben, az Új Magyar Nemzeti Galériában kapnak majd helyet?

 – A múzeumok mind önálló intézményként, külön-külön, a park most lebetonozott területén, vagy az elbontandó épületek – volt Hungexpo épületek és a Petőfi Csarnok – helyén valósulnak majd meg a Városligetben. Fontos változás lesz, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria anyaga 60 év után újra egyesül majd. A két intézmény három éve, a kormány döntésének köszönhetően, az 1957-es szétválasztást megszüntetendő, intézményileg már újraegyesült, de az új épületekben fizikailag is ismét együtt lesz majd a magyar és a nemzetközi anyag. Célunk, hogy minden kerüljön a helyére: a galéria jelenlegi helyén, a Várban palotamúzeum működjön, és ott állítsák helyre az egykori történelmi tereket, a Városligetben pedig egyesüljön a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria gyűjteménye, melyet 1957-ben, a forradalom leverése után szovjet mintára szétválasztottak. Az Új Nemzeti Galériába az 1800-tól 1950-ig terjedő időszak magyar és nemzetközi anyaga kerül, a Szépművészetibe pedig hazatérnek az azt megelőző korszakok magyar műalkotásai, a középkori, a reneszánsz, a barokk művek, így szárnyas oltárok is. Az Új Nemzeti Galéria épületében kap helyet a Ludwig Múzeum is, így egészen a kortárs művekig képet kaphat majd a látogató a művészet történetéről.

 A Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum mellett lesz?

 – Az Új Nemzeti Galéria a szörnyű állapotban lévő Petőfi Csarnok helyére épül. A Fotómúzeum Budapest, az Építészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén épül fel; a Magyar Zene Háza pedig az egykori Hungexpo irodaházak helyén.

 Amíg tart a Közlekedési Múzeum jelenlegi épületének bontása, az új építése, addig hol láthatók a gyűjtemények?

 – Az eredeti, háborús pusztítás előtti múzeumépület műemlék-igényű rekonstrukciójáról beszélhetünk, ám az épületen belül természetesen XXI. századi technikai-technológiai megoldásokat fogunk alkalmazni, sőt a térszín alatt, mínusz két szinten, összesen 4000 négyzetméterrel bővítjük a kiállítóteret. Amíg az új épület fel nem épül, az anyag legfontosabb részeit számos helyen, pl. a Bálnában mutatjuk be, a nagy tömegű közlekedési járművek pedig a Vasúttörténeti Parkba kerülnek.

Nemrég azt nyilatkozta, hogy az év második felére világosan látható lesz, pontosan milyen elemek alkotják 2018-ra a megújuló Városligetet. Ez azt jelenti, hogy nem készültek el még a tervek?

 – Az új épületek győztes pályázatait már ismerjük, s tudjuk, hogy ezek hol állnak és milyenek lesznek. Rövidesen tájépítészeti pályázatot írunk ki, amely a Liget zöldfelületi rendezését célozza. Ennek a kiírásnak lesznek kötelező elemi is, de a pályázók munkájukban nagyon sok javaslattal élhetnek majd. A pályázat vonatkozik a pihenőkertek, a játszóterek, a sportpályák, a futókör, a nyilvános illemhelyiségek, a kisebb-nagyobb kiszolgáló egységek elhelyezésére és a park megújítására, a növényállomány rehabilitációjára is. A megújuló és az új épületekre is tekintettel szeretnénk egységes parkrendezést létrehozni, és erre fogjuk kiírni a pályázatot, melynek eredménye várhatóan még az ősszel megszületik.

 Az Állatkerttel szembeni bódésor megmarad?

 – Azt a bódésort lebontjuk, mert nem méltó sem a Ligethez, sem a városhoz. Helyettük színvonalas, a Liget hangulatához illő pavilonokat építünk majd, színvonalas árukínálattal. Vagyis a jelenlegi „bóvli bódé – bóvli kínálat” évtizedek óta ismerős kettőse végre megszűnik.

 A közelmúltban a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont szervezésében rendeztek konferenciát a Liget Budapest Projektről és a hozzászólók közt nem akadt egyetlen támogatója sem a projektnek. Önöket meg sem hívták erre az eseményre?

 – Egy olyan sajátos fórumot tartottak, amelyre a projektben immár több mint három év óta dolgozó szakemberek közül senkit sem hívtak meg. A konferencián egyébként újdonságok nem hangzottak el, önmaguk eddigi állításait ismételgették a Városliget megújítását ellenző előadók. Jellemző történet egyébként, hogy a szervező Urbanisztikai Tudásközpont Kft. – a rendezvény rangját emelendő – ezt a fórumot először úgy hirdette meg, mint a Magyar Tudományos Akadémia és az Urbanisztikai Tudásközpont közös rendezvényét, időközben azonban kiderült, hogy az MTA-nak semmi köze a rendezvényhez, annak nevét önkényesen használták, amitől el is tiltották őket.

Az egyik hozzászóló szerint a Városliget önálló identitás és az oda tervezett új múzeumi funkciókat máshol is el lehetne helyezni, de ehhez egy komplex Budapest-fejlesztési program kellene, mert most csak „szabásmintákat” mutogatunk egymásnak. Mi erről a véleménye?

 – Ezek az ötletelgetések nem újszerűek: az elmúlt három évben sok, egymásnak is ellentmondó javaslat érkeztek arról, hogy hol és miként lehet Budapesten múzeumokat elhelyezni. A Liget Projektet ellenzők azonban azt nem veszik figyelembe, hogy a városiak a Városligetet az itt lévő intézményekkel együtt kedvelik és használják. Tehát ezt a hagyományt – kultúra, szórakozás és a zöld környezetben való kikapcsolódás évszázados egyensúlyát – veszi figyelembe a kormány, mikor a Városliget fejlesztését tűzi ki célul, s ami nagyon lényeges, itt van egyedül lehetőség egy olyan városi szövet létrehozására a megújítással és a fejlesztéssel együtt, ami képes nemzetközi turisztikai vonzerővé, s ennek révén bevételt hozó befektetéssé is válni Budapest és az ország számára. Hangsúlyozom: nincs veszélyben az az elképzelés, hogy 2016 első felében elkezdődhessen az építkezés és a fejlesztés a Városligetben. Meggyőződésem, hogy idővel mindenki számára világossá válik, hogy a hagyományai mentén megújuló Városliget a széles körű fejlesztéseknek köszönhetően 2018-tól minden idelátogató számára, minden elemében többet és jobbat fog nyújtani, mint ma, s olyan rangú vonzerejévé válik hazánknak, amelyre minden magyar ember joggal lesz büszke.

Medveczky Attila