|
 2015.05.08.
Hogy az ifjúságpolitikát azok alakítsák,
akikről szól
A kormány egységes Kárpát-medencében gondolkodik
Az ellenzék
folyamatosan azzal vádolja a kormányt, hogy magára hagyja a
fiatalokat, nem törődik velük. Mindennek ellentmond az az új
konzultációs sorozat, amelynek márciusban Kolozsvár volt az
egyik állomása. Dr. Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások
Minisztériuma parlamenti államtitkárát arról kérdeztük,
hogy a fiatalokat foglalkoztató kérdések mennyire jelennek meg
fontos tényezőként a kormányzati döntésekben.
Milyen gondolat mentén indította el az Emberi Erőforrások
Minisztériuma a Rólad szól! – párbeszéd a fiatalokkal
elnevezésű konzultációsorozatát?
– Azért tartottuk fontosnak elindítani a párbeszédet,
mind személyes találkozások, mind internetes konzultációs felület
nyitása révén, hogy akkor, amikor meghozzuk a fiatalokkal
kapcsolatos fontos döntéseket, törvényjavaslatokat, kikérjük
azokról az érintettek véleményét. Ezenkívül a mostani uniós
fejlesztési ciklusban az ifjúság számára biztosított forrásmegosztás
megtervezését is megelőzi a fiatalok igényeinek felmérése.
Több helyen olvasni, hogy a fiatalok többsége
apolitikus. S egyik politikai oldalnak sem hisz, s elege van az ígérgetésekből.
Megerősíti, vagy cáfolja ezt a sztereotípiát?
– A fiatalok egy részét igenis érdekli a politika. Emlékezzünk
csak vissza a 2010-es választásra, mikor az egyik választókörzetben
hajnali kettőig álltak sorba a fiatalok, hogy az urnák elé
jussanak. Sokan mondják, hogy a fiatalok csak akkor kezdenek el
érdeklődni a közügyek iránt, amikor munkát vállalnak, vagy
családot alapítanak, s addig más dolgok foglalkoztatják őket.
A politikának az a feladata, hogy megtalálja azokat a kérdéseket,
melyekkel a fiatalok érdeklődését is felkelti, s bevonja őket
a döntéshozatalba.
Eddig főleg milyen felvetésekkel, kérdésekkel találkozott?
– Többféle témát érintettünk. Számos kérdést vetünk
fel, melyekre okostelefonok segítségével, egy alkalmazással válaszolnak
a fiatalok, s ennek kapcsán indul el a beszélgetés. Fontos kérdés
a szórakozóhelyek biztonsága – az állam készítsen listát
a biztonságos szórakozóhelyekről –, az internetes zaklatás
kivédése, a közösségi médiában tapasztalható visszaélések
megszüntetése és az érettségit megelőző kötelező 50 órás
közösségi szolgálat. Az utóbbi azért is lényeges, mert a
konzultáción részt vevők többsége középiskolás.
Miért döntöttek úgy, hogy a határon túl élő
magyar fiatalokat is megszólítják; hiszen nemcsak Kolozsvár,
hanem Szabadka, Révkomárom és Beregszász is szerepel a fórumok
helyszínei között.
– Fontosnak tartottuk, hogy a húsz anyaországi helyszín
mellett négy határon túli magyar közösséghez is ellátogassunk,
hiszen az ifjúságpolitika terén is egységes Kárpát-medencében
gondolkodunk. A magyar kormánynak felelősséget kell viselnie a
határon túli magyar fiatalokért is – s ezt az alaptörvényben
rögzítettük. A kormány kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei
ifjúsággal való párbeszédre, ez a program erre is kiváló
lehetőséget teremt.
Más jellegű problémákat vetettek fel a határon túliak,
mint az anyaországiak?
– A határon túl a Magyarországgal való kapcsolattartás,
a támogatások formája vetődött föl. Hazánk más országok
jogszabályain változtatni nem tud, de a magyar közösségi
programokhoz forrást biztosít. A kormány nagyon sok határon túli
oktatási, nevelési intézményt támogat. Ez azért jelentős,
mert vannak olyan országok – például Ukrajna –, amelyek nem
nyújtanak támogatást sem a nemzetiségi, sem az egyházi iskoláknak.
Kik elemzik a fiatalok javaslatait?
– A célunk, hogy négy hónap alatt 24 helyszínen 2000
fiatalt személyesen, majd több tízezer fiatalt pedig online szólítsunk
meg, aminek az erősítésére hashtag kampány is indult. Ezt követően
pedig háttérintézményünk, az Új Nemzedék Központ elemzi ki
és összegzi a fiatalok véleményét.
A következő
témánk is a határon túliakat érinti, hiszen csaknem 300 millió
forinttal támogatta a külhoni magyar szervezeteket tavaly a
Nemzeti Kulturális Alap (NKA). Mennyi pályázatot támogatott az
NKA, és főleg honnan érkeztek be pályaművek?
– A magyar kulturális örökség jó része a mai
trianoni határokon túl jött létre, ezért fontos, hogy
Magyarország anyagilag is támogassa a határon túli kultúrát.
Az NKA 2014-ben 396 külhoni magyar pályázatot támogatott 291
millió forintot meghaladó értékben, a pályaművek 65 százaléka
Erdélyből, 19 százaléka a Délvidékről, 13 százaléka a
Felvidékről és 3 százaléka Kárpátaljáról érkezett.
Fontos, hogy az NKA is felelősséget vállaljon a határon túli
kulturális programok támogatásában. A támogatott pályázatok
többsége a közművelődés, a népművészet, a könyvkiadás,
valamint a szépirodalom és az ismeretterjesztés területén
indult. Örvendetes, hogy az elmúlt négy évben nőtt a sikerrel
pályázó határon túli szervezetek száma; 2010-ben a pályázók
54 százaléka tudott nyerni, ez a szám 72 százalékra
emelkedett. Témájuk szerint tíz kollégium bírálta el a kérelmeket,
a kiemelt programokat pedig az emberi erőforrások miniszteri
keretén belül támogattuk.
Idén mekkora összeg áll rendelkezésre az NKA-nál a külhoni
magyar szervezetek céljainak megvalósítására?
– Az Alap fő bevételi forrása az ötöslottó
szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. Nincs rögzített
arány a határon túli szervezetek dotálására; pályázhatnak,
és az anyaországiakhoz hasonló elbírálás szerint részesülnek
támogatásban.
Medveczky Attila
|
