|
 2015.05.08.
Ötödször
is Vidék Kaland
Magyarországi és székelyföldi gazdák várják az érdeklődő
városi fiatalokat
Ötödik évébe lépett
az AGRYA nagy sikerű, EU díjnyertes programja, a Vidék Kaland.
Dr. Mikula Lajost, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége
– AGRYA ügyvezető elnökét a program céljáról és az elmúlt
évek tapasztalatairól faggattuk.
A Vidék Kaland Program alapvetően kommunikációs
jellegű, vagy oktatási projekt?
– A Vidék Kaland „Classic” Programot indítottuk el
elsőként, 2011-ben, amelynek az a célja, hogy a városi
fiataloknak bemutassuk a vidéki életet és a mezőgazdaság
mindennapjait. A résztvevők pedig osszák meg élményeiket az
interneten. Folyamatosan szembesülünk azzal, hogy a városi átlagemberben
nagyon furcsa kép él a mezőgazdaságról. Az egyik elképzelés
szerint a gazdák vidám, dalolós emberek, akik gondtalanul élik
az életüket. A másik jellemző kép kevéssé kedvező a gazdákra
nézve. E szerint a gazdák nagyon sok pénzt, támogatást
kapnak, amiből sok és haszontalan drága holmit vesznek. Szeretnénk,
ha a városiak pontos képpel rendelkeznének arról, hogy milyen
is a mai magyar mezőgazdaság. Tapasztalatunk szerint a személyes
élmények az igazán hatékonyak. A program keretében, pályázaton
keresztül kiválasztott városi fiatalok egy hetet tölthetnek el
magyarországi fiatal gazdáknál. Ez a program főleg kommunikációs
jellegű, és a későbbiekben hirdettük meg azt a két
programot, amely elsősorban oktatási projekt. A Vidék Kaland
Hivatásos Programot az agrár felsőoktatásban tanuló és valóban
mezőgazdásznak is készülő fiatalok számára szervezzük. A
programot 2012-től a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági
Karával együttműködésben fejlesztjük tovább. A résztvevők
ezzel a programunkkal kiválthatják az egyetemi kötelező
gyakorlatot. A pályázaton kiválasztottak egy éven át több
alkalommal, 1-2 napra ugyanahhoz a fiatal gazdához, egy családi
gazdaságba és nem egy nagy céghez, mennek gyakorlatra. Így,
ellentétben az egyetemi gyakorlatokkal, egy teljes gazdasági évet
ismerhetnek meg. Tehát a fiatal gazda tanítja is az egyetemistákat.
A technika és a gépek iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk
a Vidék Kaland Speciál Programot. Az AGRYA, partnerével az Axiál
Kft.-vel, Magyarország egyik vezető gépforgalmazójával közösen
a Vidék Kaland Programon belül lehetőséget biztosít arra,
hogy az érdeklődők megismerkedjenek a modern mezőgazdaság gépi
technológiáival. A jelentkezők eltölthetnek öt munkanapot az
Axiál Kft. profi szervizcsapatával és bekapcsolódhatnak a mezőgazdasági
gépek helyszíni javításába, szervizelésébe. Ennek ideje –
július második fele – egybeesik a Classic programéval.
Ki finanszírozza ezt az EU-díjnyertes programot?
– A Speciál programnál felvetődött költségeket az
Axiál Kft. állja. A Vidék Kaland lebonyolítását alapvetően
szövetségünk saját forrásaiból szervezi meg. 2015-ben ismét
utazhatnak Székelyföldre az érdeklődők. A programot, hasonlóan
a múlt esztendőhöz a Földművelésügyi Minisztérium 6 millió
forinttal támogatja. A FM támogatását az AGRYA a székelyföldi
programelem előkészítésére és lebonyolítására fordítja.
2011-ben mennyien jelentkeztek a programra, és azóta növekedett-e
a létszám?
– 2011-ben 93 jelentkező közül választottuk ki a
program résztvevőit. Évről évre növekedett a jelentkezők száma,
2014-ben elérte a 132 főt. Harmincan vettek részt a hazai, és
tízen a határon túli programban. Idén mintha lanyhult volna az
érdeklődés, de nem hiszem, hogy 90 fő alá esne a jelentkezők
száma.
Miként választják ki azt, hogy ki alkalmas a Vidék
Kalandban való részvételre?
– 18 és 35 év közötti városi fiatalokat várunk. S az
elbeszélgetés során az érdeklődésre és a motivációra esik
a fő hangsúly. Azt is megtudjuk, hogy az illető bírja-e majd
az adott munkát és megfelel-e a fizikai kihívásnak, és képes-e
beilleszkedni egy teljesen új környezetbe. Eddig ez a kiválasztási
metódus jól működött, mert egyetlenegy kalandorunk sem adta föl
az elmúlt négy esztendőben, illetve a befogadó gazdáktól is
csak pozitív visszajelzéseket kaptunk.
2013-ban a jelentkezők és így a kiválasztottak közel
kétharmada hölgy volt. Ez most is elmondható?
– Idén kiegyenlítődött a nemek aránya. Két éve azt
tapasztalhattuk, hogy a 20-30 éves hölgyek sokkal vagányabbak,
rugalmasabbak, nyitottabbak az újra, mint a velük egykorú férfiak.
A korábbi programok résztvevői élményeiket meg is
osztják másokkal? S vannak, akik azért jelentkeznek, mert barátjuk,
ismerősük részt vett már egy ilyen kalandon?
– Ilyen hatásmechanizmusról is beszélhetünk. A
jelentkezési lapra egyre többen írják be, hogy a programról
barátjától vagy ismerősétől hallott. Örülünk annak, hogy
a mindennapok beszédtémájává vált a programunk. Ez azt
bizonyítja, hogy van jogosultsága a Vidék Kalandnak.
Hogyan fogadták eddig a székely gazdák a magyarországi
városi fiatalokat?
– Az első évben kissé gyanakvóan, mert nem igazán
hitték el, hogy Magyarországról olyan fiatalok érkeznek hozzájuk,
akik tényleg dolgozni szeretnének. Nem kellett szégyenkeznünk,
mert akiket Székelyföldre küldtünk dolgozni, elvégezték a
munkát, és nem kényeskedtek. Ezért a második évben már bővült
a fogadó gazdák köre. Most pedig már el sem tudnák képzelni
az életüket anélkül, hogy néhány városi fiatalnak ne mutassák
be a székelyföldi gazdálkodás mindennapjait.
Vannak már olyan városi fiatalok, akik a program hatására
elkezdtek vidéken állattartással, vagy földműveléssel
foglalkozni?
– Öt olyan városi fiatalról tudunk, akik a programban részt
vettek, és azóta mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak.
Egyesek mogyorófákat ültettek, mások a szőlőbirtokukat
fejlesztik. Ennek nagyon örülünk, de nem az az alapvető célunk,
hogy a városi fiatalokat gazdává neveljük. A program célja,
hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését,
betekintést engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe,
a gazdálkodói életformába, és így közelebb hozza egymáshoz
a városi és a vidéken gazdálkodó fiatalokat. A középpontban
tehát a munka és a tapasztalatszerzés áll.
Medveczky Attila
|
