|
 2015.05.08.
Ha
nem adósodott el, támogatást kap az önkormányzat
Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kötelező
önkormányzati feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre használhatják
fel a forrást
A kormány döntése
értelmében 9,6 milliárd forintot kapnak azok a kétezer lakosnál
nagyobb települések, amelyek kimaradtak az adósságkonszolidációból,
a pályázatok a nyár elején jelennek meg – tudatta szerkesztőségünkkel
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.
Eddig úgy tudtuk, hogy az összes település adósságát
átvállalta a kormány. Mennyi önkormányzat maradt ki az adósságkonszolidációból?
– A kormány az elmúlt években kétezer önkormányzat
1370 milliárd forint adósságát vállalta át. Volt azonban
1176 település, amely ebből kimaradt, mert nem halmazozott fel
adósságot. Tehát nem vett föl hitelt. Az adósságátvállalással
kapcsolatban a kormányzat úgy döntött, hogy nem vizsgálja
azt, hogy a hitelek felvételének volt-e egyáltalán valamilyen
társadalmi hasznossága. Az önkormányzatok abból indultak ki,
hogy a hiteleket a fejlesztésekhez és a működéshez vették föl,
s ezért adósodtak el. Ezenkívül 2014-ben arról is határozott
a kormány, hogy azok az önkormányzatok, akik nem vettek fel a
fejlesztéshez hiteleket, támogatást kapjanak. S ezt a pénzt
szabadon használhatják fel fejlesztésekre. Kiemelendő, hogy a
közel 3200 önkormányzatnak majdnem a kétharmada vett fel
hitelt. Azok az önkormányzatok, melyek nem adósodtak el, lakosságarányosan
támogatást kapnak. Négyéves programról van szó; a kétezer
és háromezer lakosú települések 44 millió forintot, a 3-5
ezer közötti települések 112 millió, az 5-10 ezer közöttiek
181 millió, a tízezer feletti települések 200 millió forintot
kapnak. Tavaly a kétezer lakosnál kisebb települések kaptak
12,1 milliárd forint támogatást és még jutott forrás 38 kétezer
lakos feletti településnek is. 2015-ben azok a kétezer lakos
feletti települések kapják meg támogatás első felét, akik még
eddig nem részesültek belőle. Jövőre ismét a kétezer lakos
alatti településekhez juttatjuk el a támogatás másik felét,
és 2017-ben a kétezer lakos felettiek kapják meg a támogatás
második részét.
Az önkormányzatoknak csak azt kell vállalniuk,
hogy ezt a pénzt fejlesztésre fordítják?
– Formálisan pályázatot nyújtanak be, amelyben az önkormányzatok
leírják, hogy a támogatást mire kívánják fordítani. Nagyon
tág a lehetőség: belterületi út-, híd-, járdaépítésre,
csapadékvíz-elvezetésre, településrendezési tervek kidolgozására,
temetők, ravatalozók, önkormányzati tulajdonban lévő épületek
felújítására, energetikai fejlesztésekre használhatják a támogatást.
Azért kell pályázniuk a településeknek, mert az alapján
tudjuk ellenőrizni, hogy valóban a megjelölt célra használták-e
föl a pénzt.
A formális jelző azt jelenti, hogy minden pályázó
település megkapja a pénzt?
– Az a település, aki pályázaton kéri a támogatást,
megkapja a forrást.
A szükséges forrást a Belügyminisztérium biztosítja?
– A támogatást a Belügyminisztérium 6 milliárd forint
értékben saját forrásból, valamint a költségvetés más
fejezeteiből átcsoportosított 3,6 milliárd forintból biztosítja.
A kormány döntött arról, hogy a költségvetési átcsoportosítást
májusban végrehajtja, a pályázatok május végén, június
elején jelennek meg, és várhatóan a nyár végén tudják folyósítani
a támogatásokat.
Maradjunk az önkormányzatoknál. Érdekes hír, hogy
csaknem 1,8 milliárd forint támogatást adnak a játszótérépítések
támogatásának visszafizetésére. Mi volt a probléma a játszóterek
építésével?
– Pontosítanék: 1 milliárd 789 millió forint értékű
működési támogatást adunk azért, mert ekkora összegű EU-s
támogatást, illetve annak a kamatait kell visszafizetnie 140 önkormányzatnak
és 2 alapítványnak 145 felépített játszótér után.
2008-ban írták ki játszótérépítésre a vidékfejlesztési támogatást,
és 2010-ig építették fel azokat. Az áfát visszatérítették
az önkormányzatoknak a kivitelezőkkel kapcsolatban állók, s
így megsértették a támogatás szabályait. Az EU csalás
elleni hivatala állapította meg az áfatrükközést. Ezért
kamatostul vissza kell fizetniük az önkormányzatoknak a támogatást.
Mivel kistelepüléseket érint a probléma, ahol a visszafizetendő
összeg akár a költségvetés kétharmadát is érintheti, a
kormány úgy döntött, hogy ezeket az önkormányzatokat –
hogy ne jussanak csődbe – rendkívüli működési támogatásban
részesíti. A szükséges forrást a Belügyminisztérium saját
fejezeti tartalékából biztosítja. A legkisebb visszafizetendő
összeg 4,2 millió forint, a legnagyobb 29,8 millió forint. Az
ügyészségen nyomoznak, hogy kiderítsék, ki követte el az áfacsalást.
Nem tart attól, hogy azt mondják majd: csalókat támogat
az államtitkárság?
– Egyelőre még nem tudni pontosan azt, hogy ki a hibás;
a pályázat kiírója – tehát a Vidékfejlesztési Hivatal
–, vagy az önkormányzatok. Az EU csalás elleni hivatala
szerint az önkormányzatok jóhiszeműen jártak el. Felvetődhet
a kérdés, hogy miért támogatunk olyan önkormányzatokat, akik
áfával trükköztek. Viszont 2010-ben és 2014-ben is voltak
helyhatósági választások, így az érintett önkormányzatok
jelentős részénél más a testület összetétele, mint
2008-ban. Ennél is lényegesebb, hogy a települések működésképtelenségének
a lakosság a kárvallottja. A minisztériumnak pedig kötelessége
forrást biztosítania, hogy az érintett falvak lakóit ne érje
hátrány azért, mert 7-8 évvel ezelőtt valaki szabálytalanságot
követett el.
Medveczky Attila
|
