|
2015.05.15.
Táborok
Legutóbb éppen csak belekezdtem egy érdekes témába:
diplomáciai gondok támadtak Varsó és Washington között, az
utóbbi években szinte tökéletesnek tűnt lengyel–amerikai
kapcsolat megromlott. Április végén a lengyel külügyminisztérium
behívatta az Egyesült Államok varsói nagykövetét, tiltakozásképpen
az FBI igazgatójának nyilatkozata miatt. Ugyanis az történt,
hogy James Coley a holokauszt emléknapján előbb megtekintette a
náci haláltáborokat bemutató kiállítást, majd beszédet
mondott a washingtoni Holokauszt Múzeumban, és úgy fogalmazott:
„Nemcsak Németország, de Lengyelország, Magyarország és sok
más hely gyilkosainak és bűntársainak tudatában az él, hogy
nem tettek semmi gonoszat. Meggyőzték magukat arról, hogy a
gyilkolás helyes volt, ezt kellett tenniük.” Vagyis az FBI vezére
szerint a náci német hatalom mellett a lengyelek és a magyarok
is felelősek a holokausztért, méghozzá testületileg.
A vezető lengyel
politikusok persze kórusban tiltakoztak – Bronislaw Komorowski
államfővel és Ewa Kopacz miniszterelnökkel az élen. Utóbbi
egy sajtótájékoztatón kijelentette: „Lengyelország a második
világháborúban nem tettes volt, hanem áldozat. Elvárom, hogy
azok a vezetők, akik e kérdésről nyilatkoznak, valamiféle történelmi
tudással rendelkezzenek.” Nos, engem bizony nem lepett meg
Comey tudatlansága… Egy olyan országban, ahol a felmérések
szerint a huszonéves lakosság több mint fele még soha nem
ivott tejet; a teljes népesség elsöprő többsége azt hiszi,
hogy a pizza egy hagyományos amerikai étel, jelentős része
pedig képtelen megmondani, hogy Washington a keleti vagy a
nyugati partvidéken található-e, semmin sem csodálkozhatunk.
Egy olyan társadalomban, amelyben az általános műveltség helyébe
az általános naivitás lépett (tisztelet a kivételnek),
teljesen életszerű, hogy egy csúcsvezető tisztségviselőnek
halvány fogalma sincs a második világháborúról. A világhálón
megtekinthető, hogy a Legyen Ön is milliomos! című televíziós
vetélkedő egyesült államokbeli változatában sok ezer dolláros
kérdés volt: melyik ország fővárosa Budapest? A játékos a
Hungary választ eleve kizárta, mert „olyan ország nincs”, még
soha nem hallott róla. Franciaországra gyanakodott, de sokáig
habozott, mert úgy tudta, hogy „Franciaország (angolul:
France) nem önálló ország, hanem valamelyik európai állam
tartománya”. Ennek fényében simán hihető, hogy az FBI vezére
azt hiszi: az auschwitzi, a treblinkai vagy a sobibóri koncentrációs
tábor azért volt Lengyelországban, mert ezeket a poklokat a
lengyelek hozták létre és működtették.
Érdekesség, hogy
a lengyel tiltakozókhoz egy amerikai történész is
csatlakozott: Anne Applebaum. Igaz, ő félig-meddig lengyelnek
tekinthető, hiszen férje a varsói parlament elnöke, Radoslaw
Sikorski. Az asszony éles hangvételű cikket közölt a The
Washington Post napilapban, megállapítva: a történelmi leckét
először az FBI igazgatójának kellene megtanulnia. Applebaum úgy
fogalmaz: „A második világháború idején Németország
hivatalos célja volt a zsidók megsemmisítése. E feladat végrehajtásához
nem bűntársak kellettek, hanem kormánytisztviselők és sok tízezer
katona. A németek kollaboráns kormányok létrejöttét
szorgalmazták más országokban, például Franciaországban,
ahol megalakult a Vichy-kormány. A háború kezdetén a németek
megszállták Lengyelországot, de ott nem működött kollaboráns
kormány: ugyanis azokban az években megszűnt az önálló
lengyel állam. Ez tette lehetővé, hogy a nácik lengyel földön
borzalmas világot teremtettek, ahol bárkit megölhettek, bárkit
deportálhattak, és bármelyik keresztény lengyel családot
kiirthatták, ha csak egyetlen családtag is segítette az üldözött
zsidókat. Sok ilyen keresztény lengyel volt. A nácik milliókat
gyilkoltak meg, köztük sok lengyel értelmiségit. A háborúban
a teljes lengyel infrastruktúrát lerombolták. Ebben a világban
az emberek egy része közömbös volt a zsidók sorsát illetően
– de mindez nem jelentette azt, hogy az élt volna a tudatukban,
hogy semmi rosszat nem tettek.” Ez bizony világos és tisztességes
állásfoglalás, le a kalappal előtte.
Az FBI főnöke a
magyar lakosságot is Hitler bűntársai és a gyilkosok közé
sorolta, ezért Applebaum hazánk védelméről sem feledkezett
meg: „Németország vezető szerepe Magyarországon is meghatározó
volt, bár ott a körülmények mások voltak. A magyar zsidók
Auschwitzba szállítása csak a náci megszállással, 1944 márciusában
kezdődött, amikor Horthy Miklós ellehetetlenítésével a kormányt
feloszlatták. A függetlenség elveszítésével Magyarország is
a törvénytelen, erőszakos zónába került, ahol bármi megtörténhetett.”
Az amerikai történész azt tanácsolja az FBI igazgatójának,
hogy előbb próbálja megérteni, mit látott a Holokauszt Múzeum
kiállításán, és csak azután tartson róla nyilvános szónoklatot.
A teljesség kedvéért megjegyzendő: a varsói külügyminisztériumba
berendelt amerikai nagykövet sűrűn bocsánatot kért. Hivatalos
közleményében sértőnek és történelemhamisítónak nevezte
James Coley kifogásolt mondatait, és leszögezte, hogy a
hivatalos amerikai álláspont szerint a lengyel nép nem Hitler bűntársa.
(Eme álláspont remélhetőleg ránk, magyarokra is érvényes…)
A tudatlanság a
legmagasabb amerikai kormányzati körökben is tenyész, és ez
olykor a fene hivatalos diplomáciai megnyilvánulásokba is
belerondít. Például amikor ifjabb George Bush elnök Szlovéniába
látogatott, a ljubljanai repülőtéren jól fésülten, a
szokott tengerentúli bájmosollyal integetett a tömegnek, és közben
angolul azt kiáltozta: „Hello, Szlovákia! Hello, szlovákok!”
Te jó ég… Három évvel ezelőtt pedig Barack Obama elnök is
felsült, amikor a legmagasabb amerikai kitüntetés, a Szabadság
Érdemérem posztumusz változatával jutalmazta Jan Karskit. E
szavakat mondotta: „Jan Karski a lengyel ellenállás futára
volt a második világháború legsötétebb napjaiban. Egy
alkalommal arról tájékoztatták, hogy zsidók tömegét
gyilkolják. Hogy személyesen meggyőződhessen erről, bajtársai
becsempészték a varsói gettóba és a lengyel haláltáborokba.
Azután a tényekről beszámolt Franklin Roosevelt elnöknek.”
A lengyel állami vezetők erre hevesen tiltakoztak: mi az, hogy
lengyel haláltáborok? Hiszen Obamának német haláltáborokat
kellett volna mondania. Radoslaw Sikorski akkori külügyminiszter
kijelentette: „A méltóságteljes ünnepséget beárnyékolta a
tudatlanság és a hozzá nem értés.” A Fehér Ház szóvivője
még aznap tudatta: Obama bocsánatot kér, és természetesen
ismeri a világháború tényeit. Sajnos okkal kérdezhetjük: valóban?
Végül
megjegyzendő, hogy az FBI igazgatójának nyilatkozata miatt a
magyar külügyi tárca is diplomáciai tiltakozó jegyzéket
adott át az Egyesült Államok illetékesének.
Zsille Gábor
|
