vissza a főoldalra

 2015.05.15. 

Előnyben a magyar vállalkozások

Az illegális fakereskedelem visszaszorult

Elsősorban a hazai vállalkozások megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyaggal való ellátását szolgálja az állami erdőgazdaságoknál a közelmúltban bevezetett faanyagforgalmi szabályozás. Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkárt arról faggattuk, hogy miként részesülhetnek előnyben az állami fafeldolgozó üzemek, és hogy a halászati tilalom nem veszélyezteti-e a piacot.

 Melyek az új faanyagforgalmi szabályozás lényeges elemei?

 – A legfontosabb, hogy sikerült rendezni a faáru-szállítással kapcsolatos jogszabályi hátteret, s így nyomon lehet követni minden fát szállító gépjárművet, illetve a rajtuk lévő rakományt. Mindez már most fehérítette a gazdaságot. Hiszen a szabályozással az illegális fakereskedelem jelentős részben visszaszorul. A törvénytelen kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag-kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetősége és – szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag-kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének a jogszabályban meghatározott kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie. Ehhez kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie. Ez azt jelenti, hogy az állami erődgazdálkodások bevezettek egy olyan rönkértékesítési protokollt, ami lehetővé teszi az eddigi protokollrendszerek továbbfejlesztését. Ennek az értékesítési protokollnak a célja, hogy minél magasabb áron és minél jobb értéken kerüljön a felvásárlóhoz a kitermelt fa. Ez teremti meg az erődgazdálkodások által biztosított közjóléti funkciók – például ökocentrumok, turistaházak, kiránduló utak, tűzrakó helyek – anyagi bázisát. A faértékesítési protokoll másik fontos szempontja, hogy előtérbe helyezi a magyarországi favásárlókat; azokat a vevőket, akik hazánkban dolgozzák föl az állami erdőgazdálkodásból vásárolt fa alapanyagot. Amennyiben az ő igényüket is sikerült kielégíteni, s még mindig tapasztalható a piacon érdeklődés, akkor lehet külföldre exportálni Magyarországról a rönkfajtákat. Elsősorban az új faanyagforgalmi szabályozás révén szeretnénk biztosítani, hogy a fa a magyar vállalkozásokhoz kerüljön, és előnyben részesüljenek az állami fafeldolgozó üzemek. Már most is nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett, bár amíg nem alakult ki az új értékesítési protokoll, addig nem történt faeladás, s ez kisebb zavart okozott a piacon. De ez már a múlté, s olyan fafeldolgozó üzemek is tudtak vásárolni, akik korábban nem, vagy csak sokkal kevesebb mennyiséget, mint évekkel ezelőtt. Annak is örülünk, hogy az állami erődgazdálkodások saját fafeldolgozó üzemeiket is megfelelő mennyiségű alapanyaggal tudják ellátni.

 Ez miért meglepő? Nem ez lenne a normális?

 – De igen, csakhogy eddig sokszor az értékesítési piacon adták el a rönkfajtákat, és kevesebb kapacitás jutott a saját fa feldolgozásra. Ez a trend megszűnt, és most már például a Franciavágási Fűrészüzemben folyamatos a rönkellátás. Az értékesítés irányát eleve meghatározó „exportrönk” fogalom nem létezik, csak piaci rönk van, és ezek Magyarországon is megtalálják a piacukat. A jó minőségű faanyag mellett a papírfarost és a tűzifa is komoly piaci értéket képvisel. Az éves magyarországi tűzifa-felhasználás 65 százaléka pedig állami erdőgazdaságokból származik.

 Honnan hoztak be illegálisan fát Magyarországra?

 – Több országból is. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a magyar erdőkből kitermelt famennyiség útját nem tudtuk eddig nyomon követni.

 Elég fát termelnek a hazai erdőgazdálkodások? Nem szorulunk importra?

 – Azt nem jelenthetjük ki, hogy nem szorulunk semmilyen faalapanyag importra. Viszont a Magyarországon termő őshonos fák kielégítik a hazai keresletet. Főként fenyőt importálnak különböző kereskedelmi egységek.

 Másik témánk a balatoni halászat és horgászat. Miért döntöttek úgy, hogy 2016-tól megszüntetik a kereskedelmi célú halászatot a Balatonon?

 – Az áprilisban elfogadott törvénymódosítás megszünteti a kereskedelmi célú halászatot a természetes vizeken, tehát nem csak a Balatonon. Azért döntöttünk így, mert nemzetgazdasági szempontból sokkal nagyobb nyereséget hoz ezeknél a vizeknél a horgászturizmus felélénkítése, mint a kereskedelmi célú halászat. Az ökológiai szemlélet terén pedig meg kell említeni, hogy a természetes vizek reprodukciós képessége nem olyan, mint száz évekkel ezelőtt. A Balatonon már régóta nem folyt kereskedelmi célú halászat. A 2013. év végén leállított ökológiai célú halászattal kapcsolatban jelenleg folynak arra irányuló kutatások, hogy szükséges-e annak újbóli beindítása. Amennyiben igen, akkor ismét elrendeljük, főként egyes halfajok eltávolítása érdekében. Ezért sem állíthatjuk azt, hogy nincs szükség a halászati kultúrára. A halászati tilalom nem érinti haltermelési egységeket, halastavakat. 2016. január elsejétől pedig a természetes vizeket a horgászok, illetve a hagyományos, úgynevezett kisszerszámos halászattal foglalkozók vehetik igénybe.

 A horgászturizmus megerősítése érdekében elegendő csupán ez a jogszabály?

 – Természetesen nem elegendő ez a jogszabály, hanem nagyon sok más feladat is vár ránk. Különféle marketingeszközökkel kell dolgoznunk annak érdekében, hogy a horgászsportot, és a halfogyasztást is népszerűsítsük, hiszen az Európai Unió országaiban az egy főre jutó átlagos halfogyasztás eléri a 19-20 kilogrammot, míg Magyarországon mindössze 5 kilogramm hal fogy el évente. Tudvalévő, hogy az európai tengerek halkészletei kimerülnek a túlhalászás miatt, ezért az unió a támogatásokkal az édesvízi haltermelést ösztönzi – ebben pedig Magyarországnak kiváló lehetőségei vannak.

 A halászati tilalom nem veszélyezteti a piacot?

 – A szabályozás nem veszélyezteti a piacot, hiszen a Magyarországon elfogyasztott halak meghatározó többsége a halgazdálkodási egységekből kerül ki, nem a természetes vizekből.

Medveczky Attila