|
 2015.05.15.
Fókuszban a munkahelyteremtés
Sümegen a turizmusfejlesztés a húzóágazat
Sümeg képviselő-testülete
április közepén rendkívüli ülésen tárgyalta meg és
fogadta el a város 2015-től 2020-ig tartó gazdasági programját,
amely rögzíti a fő gazdaságfejlesztési irányokat és a
megteendő lépéseket. Végh László, Sümeg polgármestere
úgy vélekedik, hogy nagy lehetőséget rejt magában a
konferenciaturizmus, a vallási turizmus, valamint rendezvények,
szabadtéri színházi előadások és koncertek tartása a püspöki
palota udvarán.
2010 és 2014 között Sümeg és térsége úgy
szerepelt, mint hátrányos helyzetű kistérség, kevés ipari vállalkozással,
jelentős munkanélküliséggel. Mi volt ennek az oka? Hiszen a
kelet-magyarországi települések polgármesterei kissé
irigykedve tekintenek a dunántúli kisvárosokra.
– A kérdés megválaszolásához vissza kell térni a XX.
század közepének történéseihez. Sümeg 1945 előtt Zala megyéhez
tartozott, majd a megyehatárok újrarajzolásával városunkat
Veszprém megyéhez csatolták. Sümeg igazi fénykora a XIX. századra
datálható. Az ipari vállalkozások már az I. világháborút követően
sajnos viszonylag kis számban voltak jelen városunkban. A sümegiek
elsősorban a mezőgazdaságból éltek, bérmunkában dolgoztak a
nagygazdák földjén. Emellett működött a cementgyár és a kőbánya
is. 1945 után, s főleg mikor elindult a bányászat felfelé ívelése,
a ’60-as évektől a rendszerváltásig az volt a jellemző,
hogy a férfiak többsége eljárt dolgozni a megye bauxit- és szénbányáiba.
Emellett a téeszben is sokan dolgoztak, a nők számára pedig a
textilipari üzem és a kórház biztosított munkalehetőséget.
1990 után bezárt a bauxitbánya, a téesz és még számos üzem,
ami azt eredményezte, hogy 1993-ban 20%-os volt Sümegen a munkanélküliek
aránya. A ’90-es évek végén az akkori polgármester, Tóth
Tamás és a városvezetés ipari terület kialakításáról döntött,
hogy Sümegre csábítsák a vállalkozásokat. Az ipari területtel
az volt a gond, hogy a betelepült vállalkozások nagyon kevés
embert foglalkoztattak. 2006 és 2010 között, mikor a város
alpolgármestere voltam, tíz és fél hektárral bővítettük az
ipari területet, s ezt a részt 2010 után az új vezetés eladta
egy nagyvállalkozásnak. S most, 2015-ben újfent az az állapot
állt elő, hogy nincs az igényeknek megfelelő méretű ipari
területünk. Ettől függetlenül 2014 novemberében elindítottuk
a terület ipari parkká minősítését. Tettük ezt azért is,
hogy ezáltal előnyt élvezzenek a vállalkozások a pályázatok
elbírálásánál, s bekerüljünk egy olyan információs vérkeringésbe,
mely által könnyebben megtalálnak bennünket a befektetők. Már
júniusban megkezdi a városban egy 25-30 főt foglalkoztató összeszerelő
üzem a tevékenységét, és minden valószínűség szerint egy
habüveg gyártó cég egysége telepedik meg nálunk. Jövőre már
elkezdik az építkezéseket, és hozzávetőlegesen 40 főnek adnának
majd munkát. Éppen ezért tavaly megalkotott gazdasági
programunk – melyet idén áprilisban fogadtunk el – fő
prioritása a mezőgazdaság, az ipar, az ipari és kereskedelmi
szolgáltatások, fejlesztése.
A gazdasági program megszövegezése előtt
egyeztettek a város vállalkozóival?
– Természetesen. 2014-ben a Fidesz–KDNP jelöltjeként
indultam a polgármester választáson, és még a kampány
megkezdése előtt szövetséget kötöttem a város vállalkozói
szférájának meghatározó szereplőivel, többek között Papp
Imrével, a Sümegi Vár kapitányával és Kovács László úrral,
egy könyvelő cég vezetőjével, aki jelenleg az alpolgármesteri
funkciót tölti be. Már tavaly májusban megírtuk a
programunkat, amelyben konkrétan megfogalmaztuk, hogy mit szeretnénk
elérni a városban. Elsődleges a munkahelyteremtés és az ipar
fejlesztése. Ez azért is lényeges, mert sajnos elég sok elhibázott
lépés volt a múltban. 1966-ig Sümeg járási központ volt. A
’60-as években Sümeg számára felajánlották, hogy a
bauxittermelés központja legyen, de az akkori vezetés nem használta
ki ezt a lehetőséget. A rendszerváltás után pedig a
„halogatás politikája” jellemezte a várost, féltek a kockázatvállalástól.
Ezen a metóduson az önkormányzati gazdálkodás és az ésszerűség
határain belül változtatni kell. 2006 és 2010 között ezért
500 millió forintos kötvénykibocsátással sok beruházást
vittünk véghez, mert akkor úgy láttuk, hogy a turizmus az az
ágazat, amelynek fejlesztésével gazdaságilag megerősödhetünk.
Valóban, Sümeg turizmusáról híres nem csak idehaza,
hanem egész Európában. Gondolok a várra, és a Mária-kegyhelyre
is. Ezt az adottságot megfelelően kihasználják?
– A turizmusfejlesztés lehet a húzóágazat. Sümeget több
mint 6300-an lakják. A várost a mérete és adottságai is arra
predesztinálják, hogy kihasználja a turizmusban rejlő lehetőségeket.
Ezért lényeges a vár és a történelmi belváros rehabilitációja,
mert Sümeg történelmi magja, a ferences templom és környéke,
olyan nemzeti értéket képvisel, amely évek múlva akár a világörökség
része is lehet. Ehhez elengedhetetlen, hogy szakszerűen feltárják,
kiépítsék és falai közzé megfelelő funkciókat telepítsenek.
A várban Papp Imréék felépítettek egy igazi vállalkozás-birodalmat,
melyet professzionálisan működtetnek. Nekik köszönhető, hogy
az országban egyre többen ismerik városunkat, a várat és a
wellness-szállónkat. Így már most is jelentős adóbevételhez
jut a város a turizmusnak köszönhetően. Amennyiben megtörténik
a belváros rehabilitációja, és azt követően élettel telik
meg, akkor Sümeg jelentős mértékben felfejlődik. A
turisztikai szektor fejlesztése munkahelyeket teremt, és kihat a
kereskedelem és a vendéglátás területére is. A helyi
turizmus három fő pillére a vár, a püspöki palota és a főtér.
A püspöki palota kezelője a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi
és Vagyongazdálkodási Központ. A kastélyprogram kiemelt nyolc
projektje közé tartozik a sümegi püspöki palota. Sághi
Attila, a Forster Központ elnökétől a kormány azt várja el,
hogy miután 1,5 milliárd forintot költenek egy műemlék
turisztikai fejlesztésére, azután az adott objektum önellátóvá
váljék. A sümegi palota szerencsés helyzetben van, mert olyan
városban áll, ahol a turizmust nem kell a nulláról
felfejleszteni. A mi feladatunk, hogy a turistákat különböző
attrakciókkal a püspöki palotába csábítsuk. A folyamat már
elindult, március végén átadtuk az üzemeltetési tervet a
Forster Központnak. Reméljük, hogy jövőre már el is
indulhatnak a beruházások. Számításaink szerint a palota üzemeltetése
minimum 50-60 millió forintba kerül évente, ezért a kiállítások
szervezése mellett többcsillagos szállodát szeretnénk építeni.
Nagy lehetőséget rejt magában a konferenciaturizmus, valamint a
fesztiválok, szabadtéri színházi előadások és koncertek
tartása a püspöki palota udvarán. Szinte mindenki tudja, hogy
Sümeg közelében vannak olyan kiemelt turisztikai célpontok,
mint a Balaton vagy Hévíz, ahol hatalmas a vendégforgalom, és
az ottani turistáknak a városunkba csábítása nem
megoldhatatlan feladat. Annál is inkább, mert Sümeg sokkal barátságosabb
és kevésbé zsúfolt, mint a balatoni nagyvárosok vagy Hévíz.
A már említett püspöki palota felújításához szervesen
kapcsolódik a főtér rehabilitációja, ami 2 milliárd forintos
beruházás, mert a hajdani kisnemesi kúriák felújítását is
magában foglalja. Sümeg érdekessége, gyönyörű terei
jelentik a turisztikai tengely központjait. Említette kérdésében
az egyházi turizmust. Sümeg egyik terén áll a ferences rendház
és a templom. Barsi Balázs ferences atya prédikációira,
lelkigyakorlataira több száz hívő érkezik a megye különböző
településeiről. Sümeg jelentékeny Mária-kegyhely is; minden
ősszel megrendezik a ferences kegyhely főbúcsúját, ilyenkor
sok zarándok érkezik a városba a határon túlról is. Tovább
bővíti a lehetőségeket, hogy Sümeg a Kisfaludy-család ősi fészke,
Kisfaludy Sándor, a költő, feleségével Szegedy Rózával
1805-ben költözött ide, és haláláig itt élt. A vár felújítását
pedig folytatni szeretnénk. A már említett kötvénykibocsátásból
több mint 140 millió forintot a vár felújítására vonatkozó
pályázat önrészére fordítottuk. A folytatás azért is szükséges,
mert a várat nem az eredeti állapotában újították föl, a műemlékesek
a romokat konzerválták. Mi azt szeretnénk, hogy aki fellátogat
a várba, úgy érezze, mintha időgéppel a XVII. századba került
volna. A kormány a kastélyprogram mellett elindította a nemzeti
várprogramot is, s ebbe a sümegi vár is bekerült. A városhoz
tartozó Mogyorósdombon pedig a fő célunk az ősemberbánya területének
turisztikai fejlesztése. Sikerült megállapodnunk a
Nyugat-Magyarországi Egyetemmel. Kétlépcsős megoldás keretében
Sümeg kezelésébe kerül a mogyorósdombi természetvédelmi terület.
Első lépésben az önkormányzat bérleti szerződést kötött
a soproni felsőoktatási intézménnyel, így még az
idegenforgalmi szezon kezdete előtt birtokon belülre került a
Mogyorósdombon. Felvettem a kapcsolatot az állam nevében
tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. területi igazgatójával.
Tisztázódott, hogy a második lépésben Sümeg kérelmet nyújt
be a vagyonkezelő szervezethez, és ennek kedvező elbírálása
után turisztikai célra hasznosíthatja a területet. A tervek között
erdei iskola megvalósítása, és szálláshelyek kialakítása
szerepel. Tudjuk, hogy a lakosság egy része iskolázatlan, nem
beszél idegen nyelvet, így a turizmusban nem tud elhelyezkedni.
Az ő problémájukat is kezelni kell, ezért lényeges a gazdaság
fejlesztése. Remélem, hogy néhány éven belül a jelenlegi
9,6%-os munkanélküliségi ráta 5% alá esik.
Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én közel kétórás
tárgyalást folytatott önnel a város, illetve a vár jövőjéről.
Miben állapodtak meg?
– Miniszterelnök úrral közöltem a programunkat,
fejlesztési terveinket. Közölte, hogy ő is azt támogatja,
hogy a sümegi vár visszanyerje teljes, eredeti pompáját. A
kormányfőnek felvetettem az új tanuszoda és a sportcsarnok megépítésének
kérdését is. Erre a városnak azért is van szüksége, mert általános
iskolánk sporttagozatos, ahol már most nagy gondot jelent a
testnevelés órák megtartása. Orbán Viktor a tárgyaláson
elmondta, hogy Sümeg fejlesztési koncepciójáról tárgyal a
kormány, s én bízom benne, hogy elfogadják a 12 milliárd
forintos „Sümeg-csomagot”, mert akkor a város az új beruházások
révén ismét a régió igazi gyöngyszeme lehet.
Medveczky Attila
|
