vissza a főoldalra

 2015.05.15. 

Esztergomi háziorvos nyerte el az „év praxisát”

Remélem, hogy megnő a háziorvosok társadalmi megbecsültsége

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár és Balogh Sándor, a zsűri elnöke átadták „Az év praxisa a Kárpát-medencében” díjait a magyarországi és a határon túli háziorvosoknak és munkatársaiknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma Arany János utcai épületében. A közlemény szerint 192 háziorvosra adtak le ajánlást Magyarországról és a határon túlról, és mintegy 175 ezren szavaztak a jelöltekre. A magyarországi első helyezett Dr. Üveges Szilvia esztergomi háziorvos, belgyógyász-szakorvos lett.

 Gratulálunk a kitüntetéshez! Kik adhatták le a díjhoz a szavazatokat?

 Nagyon szépen köszönöm! Engedje meg, hogy elmondjam, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy részt vehettem ezen a nevezetes eseményen. És szeretném megköszönni az összes rám szavazó, kedves támogatómnak, és az Országos Alapellátási Intézetnek, valamint a szervezőknek, hogy létrehozták ezt a pályázatot. Az OALI immáron ötödik alkalommal hirdette meg pályázatát, hogy erősítse a hazai, illetve a határon túli háziorvosok és nővérek megbecsülését. Bárki írhatott ajánlást orvosáról, legyen az magánszemély, kórház, szakrendelő intézet, egyházi szervezet vagy önkormányzat. Ezeket kiváló szakemberekből és közéleti személyiségekből álló zsűri értékelte. Tíz határon inneni és tíz határon túli orvos története került a második fordulóba a szakmai zsűri döntése alapján. A végleges helyezést a szavazók döntötték el. Bárki leadhatta voksát.

 Mennyire érte meglepetésként az első helyezés?

 – Már az is nagy meglepetés volt számomra, hogy bekerültem az első tízbe – nem is akartam elhinni. A második fordulóban sokan, nagyon sokan álltak mellém, és támogattak. Véleményem szerint több tényező segített a cím elnyerésében. Nagy körzet az enyém, mintegy 3650 a kártyáim száma. Két település: Annavölgy és Esztergom egy része tartozik hozzám, emellett magam is esztergomi vagyok. Mindkét önkormányzat szívügyének tekintette a cím elnyerését, segítettek minden szinten. Így szórólap kiadásával, tévéinterjú készítésével, internetes oldalakon, valamint a megyei lap is sajátjaként foglalkozott velem. Rengetegen érdeklődtek, az emberek egymásnak adták át az információt. Talán mondhatom, hogy egy rég nem látott közösségi mozgalom szerveződött.

 Az ilyen díjak által jobban megnő a háziorvosok társadalmi megbecsültsége?

 – Igen, azt gondolom. Ez a pályázat ezért is jött létre, ennek érdekében.

 Gyakori a családjában az orvosi hivatás?

 – Egyáltalán nem volt a családban orvos. Én vagyok az első.

 Dolgozott a Pécsi Tudományegyetem Klinikáján, majd a Szent János Kórházban. Ezek után miért döntött úgy, hogy Esztergomban lesz háziorvos?

 – Mint említettem magam is esztergomi vagyok. Két nagyon kiváló intézményben volt szerencsém dolgozni, és nem mondom, hogy nem hiányzik a kórház. 2009-ben már lehetett tudni, hogy Édesanyámnak kiújult a súlyos betegsége. Emiatt jöttem vissza Esztergomba annak idején, hogy mellette lehessek. Közben megszületett nagyobbik kislányom, Hanna is. 2010 áprilisában nagyon fiatalon elhunyt édesanyám, és én eldöntöttem, hogy nem megyek vissza Budapestre, hanem családommal maradok, és az alapellátásban dolgozom.

 Hogyan sikerült beilleszkedni az esztergomi orvosi közösségbe?

 – A háziorvosi hivatás alapvetően egy eléggé magányos hivatás, nincs olyan közösségi jellege, mint a kórházi munkának. Magunk vagyunk, kis személyzetünkkel, és elsősorban magunkra vagyunk utalva. Az elmúlt négy év alatt sikerült beilleszkednem, és jól tudunk együtt dolgozni mind a helyi kórház, mind a többi praxis orvosaival.

 A kitüntetettek között csak egy férfi nevét olvasom. Elnőiesedett a háziorvosi pálya?

 – Nem gondolnám. Szerintem ezt így nem lehet kijelenteni. Ebben az évben így esett a díjazottak aránya.

 Siker- vagy kudarcélményeiről is szeretném kérdezni.

 – Kegyes volt hozzám a sors, mert eddig kudarcélményem nem volt. Természetesen nagyon nehezen dolgoztam fel szakmabeliként édesanyám elvesztését, akinek súlyos betegségén a tudomány akkori, és jelenlegi állása szerint nem lehet segíteni… Sikerélményem szerencsére több van. Az egyetem után a PTE I. Belklinikáján töltöttem a belgyógyászi rezidensi éveimet, és nagy sikerként éltem meg, mikor a rezidensként töltött 2 év lejárta után állást ajánlattok fel a klinikán. Ez nagyon nagy szó volt. De hasonló nagy sikerélményként éltem meg minden egyes sikeres újraélesztésemet, vagy a mai napig nagy boldogsággal tölt el minden bonyolult beteg-eset felderítése, betegeim sikeres gyógyulása.

 Ma megoszlanak arról a vélemények, hogy mikor szükséges antibiotikumokat vagy gyulladáscsökkentőket felírnia a háziorvosnak. Doktornő antibiotikumpárti?

 – Én gyógyuláspárti vagyok. Viccet félretéve azt gondolom, hogy az antibiotikumoknak, gyulladáscsökkentőknek megvan a helyük a gyógyításban. Ne feledjük, az antibiotikumok felfedezése előtt anyák vesztették el gyermekeiket, családok maradtak apa nélkül és sorolhatnám. Vannak olyan esetek, amikor nélkülözhetetlenek, de olyan eset is, amikor inkább ártalmasak. „Nil nocere!” a „Ne árts!” elvét szem előtt kell tartania minden orvosnak. Én is ezt teszem.

 A szokásos influenza elleni védőoltásokról is ellentétes véleményéket lehet hallani. Egyesek szerint a beadott legyengített vírusok inkább csak gyengítették az immunrendszert, mint védték volna a szervezetet bármilyen komolyabb fertőzés ellen. Mi erről a véleménye?

 – Az influenzaoltással kapcsolatban óriási tapasztalat áll rendelkezésre, mivel a világon több millió, ezen belül Magyarországon mintegy 1 millió ember kapja meg az oltásokat évente. Az oltás jól tolerálható, eltekintve az esetenkénti kisebb fájdalomtól és duzzanattól az oltás helyén. Az oltás okozta mellékhatások sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint az influenza lehetséges súlyos szövődményei. Nem beszélve arról, hogy szervezetünk nap mint nap különböző antigénekkel találkozik. A felső légúti vírusfertőzés legalább 10-15-féle antigén szervezetbe jutását jelenti. A szokványos fertőzések tükrében valószínűtlennek tűnik, hogy az oltóanyagban levő néhány antigén számottevően terhelné az immunrendszert, vagy immunhiányt okozna.

 Esztergomban előadást tartott a szenvedélybetegségekről. Kérem, röviden szóljon a drogok és a túlzott alkoholfogyasztás belgyógyászati vonatkozásairól.

 – Először is picit pontosítanék. Az Annavölgyi Önkormányzattal pályáztunk sikeresen nemrég egy egészségfejlesztő európai uniós életmód programra „Egészség-Völgy” Életmódprogram Annavölgy Községben címmel, melynek keretében egy éven át valósítottunk meg különböző témájú, prevenciós célú programokat, neves előadókat hívtunk meg, interaktív tanácsadásokat tartottam, kiállítást, rajzversenyt, komplex egészségnapokat, szűréseket szervezetünk. Ennek a rendezvénynek keretében került sor a szenvedélybetegségekre. Ami ezt illeti, nagyon összetett kérdés ez, és több oldalon keresztül tudnék erről mesélni. Vegyük talán az alkoholizmust előre, mivel ez a szenvedélybetegség nagyobb számú embert érint. Magyarországon 800 000-1 000 000 alkoholbeteg van hozzávetőlegesen. A férfi–nő arány 4 az 1-hez, de az alkoholizmus vészesen nő a hölgyek körében sajnos. Régóta ismert, hogy az alkoholizmus növeli a betegségek gyakoriságát és a halálozást. Az irodalmi adatok alapján az alkohol kis mennyiségben kedvező hatású a szív-és érrendszeri megbetegedésekben, míg mértéktelen fogyasztása károsítja a szervezetet. Az alkoholizmus testi és lelki tünetekkel jár. Lelki tünetek közé soroljuk a kontrollvesztést, a szociális élet zavarát. Testi tünetek a toleranciafokozódás, vagyis a hozzászokás, valamint a megvonási tünetek. Az alkohol tartós használata előbb-utóbb a szervezetben mindenhol kifejti káros hatását. Legérzékenyebben az idegsejtek reagálnak, és pusztulásuk nem visszafordítható. Az alkohol egészségkárosító hatásai közé tartoznak továbbá a szív, a máj és az emésztőrendszer megbetegedései, nő a rákos megbetegedések kockázata, főleg az emlő és az emésztőrendszeri rákoké, de magas vérnyomás, agyinfarktus, valamint vérképzőszervi és hormonális betegségekkel is számolni lehet. A betegség diagnosztizálása és kezelése a kezdetekkor a legnehezebb. Ezek a betegek testi panaszok miatt mennek orvoshoz, de szenvedélybetegségüket igyekeznek titkolni, még családtagjaik előtt is. Általában valamilyen kényszerítő helyzet, életkörülmény szokott előfordulni például: betegség, sérülés, családi-munkahelyi probléma, amely után belátják szenvedélybetegségüket és hajlandóak magukat kezelni. A családnak nagy türelemre, kitartásra van szüksége. Nagyon fontos, hogy mielőbb vegyék fel a kapcsolatot szakemberrel, aki segíteni tud. Egyébként biztató tény, hogy az alkoholizmus napjainkban jobban kezelhető, mint régen, 8-39%-ban teljes absztinencia érhető el.

 Civilizációs betegségünk a stressz. Helyes, ha a stresszben élők naponta recept nélkül kapható nyugtatókat szednek, valeriánát tartalmazó készítményeket?

 – A tartós stressz hatásának számos, a szervezetre kifejtett negatív hatása van. Ide tartozik az alvászavar, a feszültség, idegesség, szorongás is. A vény nélkül kapható altatók, nyugtatók, az alkalmanként előforduló álmatlanság, feszültség kezelésére szolgálnak. A krónikus alvászavar és szorongás kórképek kezelésére nem alkalmasak. Az ilyen szereket se javasolt 7-10 napnál tovább szedni. Ha nem szűnnek meg a tünetek, orvoshoz kell fordulni.

 Mint mindenkinek, önnek is szüksége van pihenésre. Mit csinál szabadidejében? Azt szokták mondani, az orvosok nagyon szeretik a zenét…

 – Nem sok szabadidőm van hétköznap. Ami van, azt a két kislányommal, a családommal töltöm. Szabadidőmben főállású anya vagyok, ami nagy örömmel tölt el. Ami a zene szeretetét illeti, én is ebbe a táborba tartozom. Szerintem még nem mentem sehova úgy, hogy vezetés közben ne hallgattam volna valamilyen zenét… A muzsika kikapcsol és feltölt engem.

Medveczky Attila