|
 2015.05.22.
Az innováció és a kreativitás közvetett
módon segíti a gazdasági növekedést
A versenyjogi törvények
módosításáról és a Visegrádi Szabadalmi Intézetről tájékoztatta
a képviselőket Berke Barna az Igazságügyi Minisztérium európai
uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős
államtitkára a Parlamentben.
Berke Barna, az
Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi
együttműködésért felelős államtitkára 2015. május 13-án
az Országgyűlésben a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló
megállapodás kihirdetéséről elmondta, februárban írták alá
az egyezményt Pozsonyban, az intézet kormányközi szervezetként
jön létre, annak székhelye Budapest. Létrehozásának célja
az is, hogy koordináltabban lehessen igénybe venni a Szellemi
Tulajdon Világszervezete által igazgatott, a világ 148 országára
kiterjedő szabadalmi együttműködési szerződés (angol rövidítéssel:
PCT) rendszerét – részletezte.
Hozzátette, az
intézettől azt várják, hogy mint a közép-európai régió
nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerve előmozdítja és
serkenti az innovációt, a kreativitást, közvetett módon elősegíti
a gazdasági növekedést, javíthatja a versenyképességet.
Berke Barna
szerint az egyezménnyel a jelenleginél kedvezőbb „nyelvhasználati
rezsimet vezetnek be”, azaz a szabadalmakkal kapcsolatos nemzetközi
kutatást és elővizsgálatot az angol mellett az intézetben résztvevő
minden egyes ország hivatalos nyelvén is el lehet végezni.
Elmondta, hogy ez a költségek tekintetében is előnyt jelent a
szabadalmi bejelentők számára. Az államtitkár közölte: a
megállapodás magyarországi végrehajtásáról a Szellemi
Tulajdon Nemzeti Hivatala gondoskodik.
Az államtitkár képviselői kérdésre válaszolva
elmondta: az egységes hatályú bíráskodás regionális divíziója
szintén Budapestre kerül. A visegrádi négyek keretében folyó
együttműködést az államtitkár kiválónak ítélte. Közölte
azt is: cél, hogy a jövőben is megfelelő szintűek legyenek az
eljárási díjak és az ügyintézési határidő.
A versenyjogi törvények módosításával kapcsolatban
elmondta: a jövőben a kis- és közepes vállalkozásokat
(kkv-k) nem kell szükségszerűen bírságolnia a Gazdasági
Versenyhivatalnak (GVH) az első versenyjogi jogsértéskor, a hatóság
élhet a figyelmeztetés lehetőségével is. Berke Barna hangsúlyozta:
ezzel a hazai kkv-szektort kívánják segíteni, a könnyítés
azonban nem vonatkozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekre.
Ha az uniós források
felhasználásáért felelős miniszter az egyes szerződések
ellenőrzése, módosítása során a hazai vagy a közösségi
versenyjogi előírások megsértését észleli, az azzal
kapcsolatos adatokat átadhatja a hatóságnak – mutatott rá
egy másik, az eljárások gyorsítását célzó változtatásra
az államtitkár. Mint elmondta, ez erősítheti az uniós források
felhasználásának ellenőrzését. Az államtitkár felszólalásában
előrevetítette a versenyjogi szabályok átfogó vizsgálatát,
és hangsúlyozta: a javaslat célja a hatóság működésének
hatékonyabbá tétele, az ügyfelek érdekinek szem előtt tartásával.
Hangsúlyosan szólt a gazdasági versenyt korlátozó piaci
magatartás, az erőfölénnyel való visszaélés és a versenyre
hátrányos összefonódások elleni fellépés szükségességéről
is.
Berke Barna zárszavában jelezte, hogy az igazságügyi tárca
megfontolja az elhangzott felvetéseket. Megjegyezte, hogy számos
kérdést a maga helyén meg lehet vitatni, például az új közbeszerzési
törvény vagy a költségvetés vitája során. Szavai szerint többen
„népszerűsködő célokból” soroltak fel problémákat és
megoldást nem mondtak hozzá, és, mint mondta, ez kontraproduktív.
Kitért arra, hogy rendezik az adatok megszerzésének, továbbításának
törvényi adatait, ami további tényfeltárási, bizonyítékszerzési
eszközt jelent a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Az agrárszektort érintő felvetésekre azt mondta: a helyi
piacokat érintő gazdasági cselekvéseknél létezhet speciális
nemzeti szabályozás, míg az uniós dimenziójú ügyeknél belépnek
az EU-s szabályok.
(MTI)
|
