|
 2015.05.22.
Egyszerűsödik a hagyatéki eljárás az
Európai Unió területén
Répássy Róbert
az Országgyűlés 2015. május 12-i ülésnapján hangsúlyozta,
hogy az Európai Unió területén végzendő hagyatéki eljárásokat
is egyszerűsíti egy közösségi rendelet átültetése, amelyet
az igazságügyi tárgyú törvények módosításának vitájában
tárgyalt a Ház.
A több országra
kiterjedő hagyatéki eljárásokat az Európai Unióban elegendő
lesz egyetlen országban lefolytatni 2015. augusztus 17-étől, így
azok rövidebb idő alatt zajlanak és költségük is kisebb lesz
– mondta az igazságügyi tárgyú törvénymódosítás
ismertetésekor az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Répássy Róbert kifejtette: az eljárást az örökhagyó szokásos
tartózkodási helyén kell megtartani. A változatás bevezeti az
európai öröklési bizonyítványt, amelynek birtokában az örökös
hozzájuthat akár bankszámlán pénzben lévő, akár ingatlan
örökségéhez.
A módosítás a közjegyzők
vagy a földhivatalok számára is előírásokat tartalmaz egy másik
tagállamban kiállított okirat érvényesítésével
kapcsolatban.
A hagyatéki eljárási törvény átfogó módosítása új
jogintézményt is bevezet: a hagyatéki eljárási igazolást, a
külföldön lévő örökség felkutatása, érvényesítése érdekében.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy változnak a
polgári perrendtartás szabályai, a többi közt az elektronikus
úton történő kapcsolattartás könnyítése érdekében. Az
igazságügyi jogállási törvény változtatásával egyes bírói
tisztségek betöltői számára egy új pótlék jelenik meg –
fűzte hozzá. Mint mondta, a sarkalatos passzusokat is tartalmazó
módosításokat részben az igazságszolgáltatási szervek
kezdeményezték, vagy részletesen egyeztetett velük a tárca
azokról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minisztérium készen
áll a frakciókkal való egyeztetésre is.
Répássy Róbert elmondta, kezdeményezett egyeztetést a
javaslatról, de arra a frakciók nem reagáltak. A bírósági
titkárokra vonatkozó szabályokat pedig az OBH kezdeményezte
– tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha ezeket a szabályokat az
ellenzéki pártok nem szavazzák meg az nem az IM-nek meg a kormánynak,
hanem az igazságszolgáltatásnak fog fájni.
A bírósági titkárokra vonatkozó szabályokról azt
mondta, pluszpontot jelenthet a bírói kinevezésnél a minisztériumban
megszerzett kodifikációs gyakorlat, azt ugyanakkor vitatta, hogy
a minisztériumba kinevezett titkárok „politikailag involválttá”
válnának.
„Ez nem egy tipikus saláta” – reagált az ellenzéki
bírálatokra Répássy Róbert, aki szerint a törvényjavaslatba
került rendelkezések összefüggnek.
Az Országgyűlés 2015. május 12-én befejezte az igazságügyi
tárgyú törvények általános vitáját.
Répássy Róbert
zárszavában kiemelte: a bírói jogállásról szóló törvény
alapján az is lehet bíró, aki többek között kormánytisztviselőként,
köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél jogi
szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott legalább egy évig.
Szerinte ez így normális.
Hozzátette:
elvileg szélesre nyitott a bíróvá válás kapuja, de tudják,
a mostani rendszerben kit neveznek ki bírónak. A belterjességen
szeretnének közös erővel változtatni – derült ki szavaiból.
Sajnálja, ha félreértés alakult ki, az a szándékuk, hogy bármikor
rendelkezésre álljanak egy ötpárti egyeztetésre. Ha van olyan
sarkalatos pont, amit nem fogadnak el, az IM megfontolja az ellenzéki
felvetéseket – jelezte az államtitkár, aki ugyanakkor
megjegyezte: a javaslat 99 százaléka nem kétharmados.
(MTI)
|
