vissza a főoldalra

 2015.06.03. 

MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVII. évfolyamának 23.száma!

A tartalomból:

A KÉTSZÍNŰ PÁRT, KÉTSZÍNŰ ELNÖKE (címlapon)

A Jobbik és Vona Gábor kétségtelen sikerei szükségessé teszik, hogy megpróbáljunk a jelenség mögé nézni. Nehéz elfogulatlan véleményt alkotnom a Jobbikról. Ennek az ellenszenvnek az elsődleges oka, hogy a Jobbik tartalmatlanná tette azt a politikai krédót, melyet úgy általában nemzeti radikalizmusnak neveznek. Ma, ha a nemzeti radikalizmus szóba jön, akkor általában cigányellenességre, kopaszokra, gárdára asszociál az átlagember. Holott a nemzeti radikalizmus Szabó Dezsőtől, Bajcsy-Zsilinszky Endrén és Németh Lászlón át Csurka Istvánig a magyar politikai gondolkodás egyedi és jelentős alkotása, mely képes volt rávilágítani a XX. század legnagyobb magyar problémáira, a földkérdéstől, a munka elértéktelenedésén keresztül a magyar középosztály lecsúszásán át a kapitalizmus nehézségéig, és mert szembeszállni a nagy diktatúrákkal, legyen az a nemzeti szocializmus vagy a kommunizmus. Ezt a politikai életelvet üresítette ki, váltotta aprópénzre a Jobbik, pontosabban Szegedi Csanád, Novák Előd, Vona Gábor és a többi politikai szélhámos. A rakamazi turulos sörnyítós hűtőmágnes, a turulbolt, a levis sapkás gárda, ez az egész popkultúrából merítkező fesztiválpolitizálás - amivel a nemzeti jelképeket, az Árpád-ház színeit, a Turult mint jelképet, a magyar államiságot megjelenítő koronát, vagy a kuriózumnak számító rovásírást vásári bóvlivá silányították – lehetetlenné tette, hogy a nemzeti radikalizmus, mint eszmerendszer fejlődjön, hogy a XXI. században a magyar politikai gondolkodás része legyen, hogy a legfontosabb társadalmi problémákra megoldást kínálhasson.

 Csurka István : A CSORDASZELLEM PÁRTJA (2.oldal)

Az egyik tőkés a tőkés társaságot vezeti, a másik az ellene irányuló mozgalmat, pártot szervezi. Így a proletár beéri az igazságos osztozás elvéért való küzdelemmel, ami természetesen soha nem valósul meg. Bizonyítja ezt, hogy az a szocializmus, amelyet megteremtettek, ahol sikerült nekik, többnyire államkapitalizmus lett. Ezt az államot, a proletárpárt a nagytőkével közösen birtokolja. Időnként és helyt-helyt megengednek nemzeti kommunizmusokat. Magyarországon egy percig sem volt ilyen. Az MSZP-t nem temetik el, de a sorsára hagyják, mint Gorbacsov hagyta a népi demokráciákat a nyolcvanas években. Nekik most csak a csordaszellem pártjára van szükségük a most uralkodó zűrzavar meghosszabbításához. A cél az, hogy az új proletárpárt legalább erős második legyen a választásokon, és ne csak a Fidesz esetleges egyedüli kétharmados többségét, hanem esetleg más nemzeti pártokkal együtt elérhető kétharmados alkotmánymódosító többségét is akadályozza meg, és végül magát az egyszerű, tisztességes kormányalakítást és kormányzást is.

 Keresztényüldözés (3.oldal)

A bolsevikok vagy leninisták, nyíltan hirdetik a kereszténység elleni osztályharcot, a tömegek mozgósítását, gyakorolják az erőszakot. Ez nem fantáziálás, meg kell hallgatni néhány betelefonálójukat, bele kell olvasni bloggereik oldalaiba, esetleg hozzászólásaikat böngészve is ugyanerre a véleményre juthatunk, illetve meg kell nézni a legutóbbi fellépésüket, melyet számtalan TV csatorna közvetített. Történt, hogy egy horda telepedett le a Hermina úti kis műemlék- kápolna elé, ahol most vasárnap is, mint általában vasárnaponként délelőtt 11-kor, orgonás szentmisét akartak tartani a katolikusok. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor Budapesten, keresztény, templomba igyekvő embereket le lehet támadni, egy vallását gyakorolni akaró katolikus, keresztény közösséget meg lehet zavarni. Büntetlenül. Ez történt ugyanis Zuglóban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend miséjén résztvevőkkel. A televíziók közvetítették. Kereplővel, kihangosítóval, ricsajos zsibvásárt rendeztek az agresszorok, akkora hangerővel, hogy a templomban meg kellett szakítsák a szentmisét. Többen kimentek a templomból, de hiába kérték szépen az Izraelből visszatérő Lovas Zoltánt és társait, ne hangoskodjanak, ne zavarják meg a szentmisét. Trágár, durva mondatok kíséretében alázták meg az őket szelíden kérlelőket. Jó, hogy tettlegességre nem került sor.

 Januártól bővül a gyed extra

A szocialista kormányok idején sokkal kevesebb nőt foglalkoztattak a cégek (4.oldal)

A munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát. Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint ez az intézkedés választási lehetőséget nyújt a szülőknek, hiszen így már szabadon eldönthetik, mikor menjenek viszsza dolgozni, nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik a fennmaradó időre járó ellátást. Fizetésük mellett megkapják a családtámogatást is.

 TRIANON 1920–2015

Feladataink a 95. évfordulón (4.oldal)

„Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.” Az alkotmány preambulumában olvasható mondat figyelmeztet bennünket arra, hogy június 4. nem csak a gyász és fájdalom napja. Trianon kötelességet ró ránk, nem véletlenül lett 2010-ben ez a nemzeti összetartozás napja is. Így elgondolkodhatunk, hogy milyen feladataink vannak a 95. évfordulón, mit tehetünk 2015-ben a magyarság megmaradásáért, egységéért? Nem könnyű a helyzetünk, hiszen ma a világ közvéleményét sokkal jobban foglalkoztatja akár a melegek házassága is, mint az alapvető emberi és kisebbségi jogok. Borzasztó távol áll a külhoni magyarság azoktól a jogoktól, amelyeket az Osztrák- Magyar Monarchia nemzetiségei élveztek a XIX. században, mégsem hallják ma meg sehol a hangunkat. A süket fülek ellenére sem hagyhatjuk magunkat a nemzetközi tárgyalóasztaloknál, nem tehetünk le a kétnyelvű táblákról, a szabad zászlóhasználatról. Nem nyugodhatunk bele a felvidékiek jogfosztottságába, abba, hogy az Európai Unióban elveszítheti valaki egyik állampolgárságát, amiért felveszi a magyart.

 A politikai képmutatás magasiskolája

Az LMP vadgazdája zöldségeket mond (5.oldal)

Sallai Róbert Benedek LMP-s országgyűlési képviselő elfogadhatatlan hangnemben támadja azt a programot, amiben helyi gazdálkodóként ő, családja és érdekköre több mint 237 hektárnyi állami földterület haszonbérletét nyerte el – vélekedik az agrártárca.

Dr. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára: Sallai reggel megművel(tet)i a birtokait, azokat az állami területeket, melyeket a felesége, és a cégein keresztül ő nyert, majd a parlamentben azt hangoztatja, hogy a kormány által megalkotott földbérleti rendszerben csak politikai háttérrel rendelkező nagybirtokosok nyerhetnek, és fideszes oligarchák kapják a földterületeket Magyarországon. Képviselő úr finoman szólva nem fogalmaz korrektül. Az LMP vadgazdája zöldségeket mond. Kétszínűen viselkedik Sallai, mert folyamatosan ócsárolja az említett programot, pedig családi gazdaként, családja és érdekköre több mint 237 hektár földet nyert el. Sallaiék az utóbbi öt évben legalább 50 millió forint agrártámogatást vettek föl. Állításainak ő maga az élő cáfolata.

 Elkötelezettek vagyunk a fiatal gazdák mellett

2007-ben, az akkori szocialista kormányzat eredetileg tervezett 8,25 milliárd forintnyi keretösszege helyett a polgári kormány mintegy 70 milliárd forintot fordított fiatal gazdálkodók támogatására (6.oldal)

Dr. Viski Józsefet, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárát arról kérdeztük, hogy milyen feltételekkel indulhatnak a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban, s miért nem a termőföld nagysága határozza meg a támogatás mértékét.

 TRIANON 1920–2015

Olykor már az igazat is leírják szomszédaink...

95 év után talán végre átalakulóban a Trianon-szemlélet (6.oldal)

Érthető, hogy amint a franciák által megsemmisíteni igyekezett németekben felütötte a fejét a reváns vágya – ami később Hitler térnyeréséhez és diktatúrájának szinte össztársadalmi támogatásához vezetett –, úgy hazánkban is életre kelt a revíziós mozgalom, amelynek kimondott célja lett a „mindent vissza” gondolatiság, vagyis annak hangoztatása, hogy ami a miénk volt ezer esztendőn át, ahhoz ragaszkodunk, és ha mód nyílik rá, vissza is akarjuk kapni. Horthy Miklós kormányzósága alatt lehetett beszélni Trianonról, sőt, a közbeszéd szerves részét képezte az ország-csonkítás. Szerepet vállalt a trianoni gyalázat napirenden tartásában az oktatás is. Az iskolákban minden reggel a Magyar Hiszekegy szavaival vette kezdetét a tanítás.

 Somogy turizmusának fejlesztéséért

Erdőgazdaságunk nyitotta meg először az országban a vadászházakat (7.oldal)

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. ökoturizmus területén végzett kimagasló szakmai tevékenységét a Dél-Dunántúl turizmusáért díjjal ismerte el a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgatósága. Miért döntött úgy egy erdészeti és faipari cég, hogy ökoturisztikával is foglalkozzon? Barkóczi István vezérigazgató válaszolt.

 Négy nagyvárosban működik a közösségi rendészet

Ezáltal javul a közbiztonság és a lakosság biztonságérzete (9.oldal)

Mennyire sikeres a közösségi rendészet modellje? Hogyan képes együttműködni a közösség a rendőrséggel? Miként tudják a helyi kapitányságok hatékonyabban felhasználni erőforrásaikat? – kérdeztük Dr. Berta Krisztinától, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárától.

 Halmy Kund két kötetének bemutatója (9.oldal)

Halmy Kund, a Retörki történésze által készített „Beszéljenek az iratok – Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelődéspolitikai Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988)” című kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a „Cenzúra? – Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése, 1982” című kötetet pedig a Retörki. A bemutatón Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója a korszakról szólva elmondta: Aczél György olyannyira élvezte Kádár megbecsülését, hogy akkor is a kultúrpolitika meghatározója maradhatott, amikor éppen alacsonyabb pozíciókba került, ezen a területen „mellette senki nem rúghatott labdába”. Aczélnak volt egyfajta intelligenciája, minőségérzéke, a legnagyobb művészeket igyekezett maga mellé állítani, így Juhász Ferenc költőt, Varga Imre szobrászt, ám ha valakit nem tudott megnyerni, akkor kíméletlenül elhallgattatta – tette hozzá.

 Csak modern eszközökkel ábrázolhatunk hitelesen

A kortárs művészek többsége eltávolodott a társadalomtól (10.oldal)

Restyánszki Attila szobrászművész: Nem törekedtem soha a polgárpukkasztásra. Fő célom egy olyan művészet létrehozása, mely egyrészt mai, tehát abszolút kortárs, ugyanakkor távol áll tőlem az elefántcsonttoronyba való elzárkózásból eredő, öncélú mítoszra való építkezés. Szerethető, befogadható alkotásokat kívánok létrehozni. Ugyanakkor a tanulmányaimból fakadó hozadékaim: a konceptualitás, a minimal art, a geometriai stílus formailag közel állnak hozzám. Első pillantásra talán értelmezhetetlenek a műveim, de ha a befogadó veszi a fáradtságot arra, hogy körbejárja a plasztikáimat, akkor talál olyan kapcsolódási pontokat, fogódzókat, melyek segítségével az adott alkotás szinte „beszél hozzá”, és gondolkodásra inspirálja.

 Az igényes melódia hírvivő dívája

Népdaltól az operáig – Benedekffy Katalin áriaestje a RAM Colosseumban (14.oldal)

Aki szereti a szépet, az életet szereti. Az igazi művészet szeretete igényességre nevel. Vajon nem ez-e az a vezérszólam, ami az egész életet helyes útra terelheti? Benedekffy Katalin előadóművészi pályája kezdetétől az igényességre törekedett. S arra, hogy képességeihez mérten a lehető legjobban szólaltassa meg az értékes melódiákat; a népdalokat, az operettslágereket és az operaáriákat. Ismerve a hazai és a határon túli magyar énekeseket, bizton állíthatom, hogy sokan, ha nem a büfében panaszkodnának és nyavalyognának egymásnak, hanem csak feleannyi szorgalommal tanulnák szerepeiket, mit Benedekffy, akkor sokkal több helyre hívnák őket fellépni.

 Trianon sebe még nem gyógyult be

Dr. Becsky Sándor (1882–1942) főjegyző emlékezete (19.oldal)

Ezen a szombat délelőttön, 11 órakor a vállaji római katolikus Szent lélek templomának ötven méter magas tornyában megkonduló három harang különleges eseményre hívta a község népét és a vendégsereget. Vállaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a román határ mentén fekszik. A Gut-Keled nemzetség alapította a 12. század végén, s templomos helynek írták kezdettől az oklevelek, mely a Báthoriak majd a Rákócziak birtoka lett, ám a szatmári béke után, mint elkobzott földet, gróf Károlyi Ferenc vette meg a kincstártól. Ekkor a katolikus németek adták a többségét a Kraszna-menti település lakosságának. 1912-ig állt az első templomuk, és 1918 Pünkösd Vasárnapján, a Szentlélek tiszteletére, Láng Gyula plébános úr szentelte fel az újat. Dr Becsky Sándor főjegyző a templomépítésben is szerepet vállalt, mint az egyház világi ügyintézője. Azóta a templom főhomlokzata és falu fölé szökő tornya vigyázza a tájat, ahogy jól vigyázta a trianoni tragédia idején, hiszen Vállaj község és népe nem került idegen uralom alá. A Szatmár megyei svábok és magyarok nemzetkonstrukciója Vállajon, a történelem során igen sikeresen alakult, az együttélésük tökéletesen hiba nélkülinek bizonyult, függetlenül attól, hogy őseik a magyar kisnemesség vagy a német polgárság soraiból vétettek, ma és a gyászos Trianon idején is magyar nemzeti identitásúnak vallották és vallják magukat.

 Keresse a Magyar Fórumot június 4-én, csütörtökön az újságárusoknál! De már június 3-án 9 és 11 óra, ill. 15 óra és 16 óra között megvásárolhatja kiadóhivatalunkban. Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32. , I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575

info@magyarforum.hu

Előfizetéssel kapcsolatos felvilágosítás: +36-30-7545-017

Keresse föl a Magyar Fórum Facebook-oldalát! Ha elégedett annak tartalmával, akkor „tetszikelje”, idegen szóval „lájkolja” az oldalt.

 A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA

 Kedves Honfitársam!

 Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel, hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé választott.

Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Csurka István 80. születésnapján bemutattuk Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint Boros Péter szobortervét.

Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a programokba: a középiskolások számára novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját erőből nem győzzük.

Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.

 Budapesten, 2015. májusa

 Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas karmestere

***

Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:

 11712004-20341426

 Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”.

 A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.

 Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.