|
 2015.05.29.
Többet
keresnek majd a járőrök
Augusztus elején kapják kézhez megemelt illetményüket a
rendvédelmi dolgozók
Az országgyűlés
április 21-én elfogadta a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről
szóló törvényt. Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi
helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy 2015 végéig
új lakhatási támogatási rendszert dolgoznak ki, 2016 végéig
pedig egy megtakarítási célú biztosítási rendszert.
Miért tartották lényegesnek, hogy megszűnjön az
automatikus előmeneteli rendszer?
– Az új törvényt a december végén kihirdetett, az új
közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. számú
kormányhatározat alapozta meg. A kormányhatározatban a kormány
a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi
és a közigazgatási életpályák megteremtése érdekében felhívta
az érintett minisztereket, hogy a közszolgálati életpálya
bevezetése részeként a hivatásos szolgálati, valamint a hivatásos
és szerződéses katonai jogviszonyban foglalkoztatottakra
vonatkozó törvényjavaslatokat készítsék el és nyújtsák be
a kormány részére. A törvénytervezet elkészítése során
egy olyan harmonikus, egységes rendszer kidolgozására törekedtünk,
amely biztosítja az átjárhatóság érvényesítését a közszolgálatban.
Ennek célja, hogy aki a hivatásos vagy katonai előmenetel sajátos
követelményei miatt nem tud továbbhaladni a választott pályáján,
a másik hivatásrendnél biztosított, garantált legyen részére
a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatás. Így a
hivatásosként, katonaként szerzett szakmai tapasztalatát másik
rendvédelmi szervnél vagy a közigazgatás valamely másik intézményénél
hasznosíthatja, foglalkoztatásának folyamatos biztosításával.
Az átjárhatóság a közszolgálati életpályák összehangolása
keretében fordítva is igaz, a kormánytisztviselői szektorban közszolgálati
tapasztalatot szerzett kormánytisztviselő a rendvédelmi
szerveknél betölthető állások betöltése keretében a nem közszolgálatból
jelentkezőkhöz képest a kiválasztási eljárás során előnyt
élvez.
Az életpályamodell
három pillérre épül. Az egyik az új előmeneteli és illetményrendszer,
a másik a lakhatási támogatási rendszer, a harmadik pedig a
megtakarítási célú biztosítási konstrukció. Így július
elsejétől a katonákat illetően törvénymódosítás keretében,
a rendvédelmi ágazatban pedig új szolgálati törvény megalkotásával
kerül bevezetésre az új előmeneteli és illetményrendszer. Az
új törvény a koncepcióban foglalt elvárásoknak megfelelően
elismeri a munkakör értékét – tehát a besorolások a munkaköri
értékek szerint valósulnak meg –, a szolgálati tapasztalatot
és tudást, díjazza azt a teljesítményt, amit a hivatásos nyújt.
A belügyi ágazatban, Pintér Sándor miniszter úr utasítására
2014. január 1-jétől bevezetésre került a szervezeti teljesítmény
értékelése is. Így a rendvédelmi szervek első számú vezetőinek
(pl. országos rendőrfőkapitány, katasztrófavédelem főigazgatója
stb.) teljesítményét elsősorban az általuk vezetett szervezet
éves teljesítménye határozza meg. A szervezeti teljesítményértékelés
keretében a szervezeti célok és az előre meghatározott objektív
mérőszámok alapján a rendvédelmi szerv valamennyi szervezeti
egysége (pl. helyi rendőrkapitányság, büntetés-végrehajtási
intézte stb.) értékelése megtörténik, amelynek eredményére
figyelemmel állapítják meg vezetőik éves teljesítményét.
Az új előmeneteli és illetményrendszer ösztönzi a szervezet
igényeihez igazodó naprakész tudás megszerzését, és teljesítményorientált
minőségi szolgálatteljesítésre sarkall. E célok elérése érdekében
a korábbi, csupán a szolgálati időben történő előmenetelt
felváltja a feltételekhez kötött előmenetel, amely az illetményalap
növelése nélkül is folyamatos illetménynövelést biztosít.
Így például egy körzeti megbízott jó munkateljesítménnyel
és a továbbképzési követelmények teljesítésével négyévente
léphet előre a pályán, amely egyben illetményemelkedést,
8-12 évente pedig magasabb rendfokozatba lépést is jelent. A
területi és helyi szervek vezetőinek – például megyei főkapitány,
városi rendőrkapitány – kinevezése határozott időre, öt
évre szól, amely az általa vezetett szervezet teljesítményére
figyelemmel hosszabbítható meg további öt évvel. Ennek a korlátozásnak
célja a vezetők rotációjának, a szakmai és vezetői motiváció
fenntartásának biztosítása. Természetesen a tíz év letelte
nem jelenti az érintett vezető pályafutásának lezárását, a
rendvédelmi szervnél másik vezetői beosztást azt követően
is betölthet.
Amennyiben alacsonyabb szintű vezető lesz belőle,
megtarthatja rendfokozatát?
– Alacsonyabb beosztásba helyezés esetén előfordulhat,
hogy alacsonyabb rendfokozatba is kerül, azonban a vezetői
beosztásokhoz rendszeresített rendfokozatok – jellemzően
alezredes, ezredes – szorosan egymásra épülnek, így
alacsonyabb vezetői beosztásba helyezés esetén sem törvényszerű
a visszalépés a rendfokozatban. A rendfokozat ugyanakkor a
jelenleginél jobban kifejezi a hivatásos állományú által betöltött
beosztás szintjét és az általa a hivatásos szolgálatban eltöltött
időtartamot is. Ezáltal véget ér az a korszak, hogy soron kívüli
előmenetellel, néhány év szolgálati idővel elérik a maximális
rendfokozatokat (tiszthelyettesek a főtörzszászlós, tisztek az
alezredes rendfokozatot), ezáltal negligálva a rendfokozat
szerepét. Megszűnik a rendfokozati illetménypótlék is, ahogy
a katonaságnál is. Kiemelendő, hogy egyszerűsödik a pótlékok
rendszere, amíg korábban harmincnál is több pótlék volt, ez
most ötre csökken, lesz nyelvpótlék, veszélyességi pótlék,
települési pótlék, éjszakai, valamint készenléti pótlék.
Június végéig minden rendvédelmi dolgozónak elkészítjük az
új besorolását. Ebbe a korábbi illetményük valamennyi eleme
– így a pótlékok és a kiegészítő juttatások is – beépülnek.
Erre jön rá a 30 százalékos illetményemelés az alapfeladatot
ellátó tiszthelyetteseknél, zászlósoknál és tiszteknél, a
25 százalékos emelés a nem alapfeladatot ellátóknál és a 15
százalékos emelés a vezetők esetében. Mivel a törvény július
elsején lép hatályba, az emelés a júliusi fizetéssel –
augusztus elején – érkezik majd először.
Igaz, hogy az illetményemeléssel a járőrök járnak a
legjobban?
– A Belügyminisztérium célja az volt a törvényjavaslat
készítésekor, hogy az alapfeladatot ellátó járőrök, a közterületen
szolgálatot teljesítők eleve többet keressenek, hiszen náluk
jelentős volt a lemaradás. Náluk a törvény garantálja a
30%-os illetménynövekedést július 1-jétől.
Az életpályamodellről szóló törvény elfogadásával
elérhető, hogy egyre többen jelentkezzenek rendőrnek?
– A törvényjavaslat elkészítésekor célunk volt, hogy
rendvédelmi hivatást élethivatásul választók tudását és
teljesítményét illetményben és előmeneteli rendszerrel támogassuk.
Mindezzel motiváljuk az állomány dolgozóit. Az életpályamodell
és az illetményrendszer elfogadásával megnő a rendvédelmi
dolgozók anyagi presztízse. Így reméljük, egyre többen választják
majd a rendőri pályát. 74 olyan középiskolával vagyunk
kapcsolatban, ahol pályaorientáló rendvédelmi képzést is
folytatnak, tehát érettségizni lehet ebből a tantárgyból.
Akik rendvédelmi tárgyból érettségiztek, felvételi prioritással
jöhetnek erre a pályára, s bízunk benne, hogy a jövőben
emelkedik a számuk.
Medveczky Attila
|
