vissza a főoldalra

 2015.05.29. 

Százmilliót veszíthet Csepel a szocialisták hibái miatt

A helyi MSZP elnöke által igazgatott cég szabálytalanságokat követett el

Százmillió forintnál is nagyobb kára lehet a csepeli önkormányzatnak egy öt éve tartó jogvita következtében. Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét a pereskedés folyamatáról és a szocialisták felelősségéről kérdeztük.

 Hogyan keletkezett a több mint százmilliós kár?

 – 2008-ban a szocialista vezetésű csepeli önkormányzat elnyert egy Európai Unió által támogatott városrehabilitációs támogatást. Az 1,3 milliárd forintos beruházás EU-s támogatása 1 milliárd forint fölött volt. Ebben a projektben társasházak és közterületek újultak meg. 2011-ben fejeződött be a projekt. A szocialista vezetésű önkormányzat kezdte meg a beruházást. Amikor átvettük az önkormányzat vezetését, azzal a helyzettel szembesültünk, hogy olyan kivitelezési megállapodást kötöttek a vállalkozóval, amely alapján az EU-s forrást nem lehetett volna lehívni. Olyan helyzetbe került volna az önkormányzat, hogy 800 millió forint lehívását nem tudja teljesíteni, kezdeményezni. Ezért módosítottuk a vállalkozói szerződést, így viszont késedelmes kifizetés történt. Mérlegelnünk kellett, hogy a 800 milliós, vagy egy kisebb összegű bukás mellett döntsünk. Természetesen a 800 millió forint elvesztése nagy kárt okozott volna az önkormányzat számára. 2010-ben az is kitudódott, hogy olyan kivitelezéseket számlázott le a vállalkozó, amelyek nem szerepeltek a szerződésben, illetve a közbeszerzési eljáráson kívül úgynevezett pótmunkákat valósítottak meg. Az akkori szabályok, a szerződés, a közbeszerzés nem engedték a pótmunkák rendelését. A pótmunkák és a késedelmes fizetés miatt százmillió forint nagyságrendű kártérítési kötelezettségünk keletkezhet. A felelősség minden esetben a Csevak Zrt.-hez vezet, amelynek vezetője Szenteczky János, az MSZP jelenlegi csepeli elnöke és frakcióvezetője volt. A képviselőtestület most megszavazta, hogy a végsőkig elmegyünk ebben a jogvitában. Ha a bíróság úgy dönt, csak akkor teljesítjük a fizetési kötelezettségünket, de automatikusan nem fogadjuk el az elsőfokú döntést. Felhatalmaztak arra, hogy a történtek miatt a szükséges polgári és büntetőjogi intézkedéseket megtegyem.

 Hogyan lehet, hogy az egyik szocialista képviselő támogatta az előterjesztésüket, míg kettő tartózkodott, egy pedig részt sem vett a szavazáson? Ennyire megosztott a baloldal bázisa?

 – Itt az egész csepeli baloldal szétesett. Érdekes volt, hogy az MSZP-s képviselőket is meglepték a történtek. Úgy tűnik, erről ők sem tudtak. Gyanítjuk, ez egy olyan háttéralku lehetett annak idején, amit „nem kötöttek az orrukra”. Ahol megtörtént ez a városrehabilitáció, ott nagyon régóta baloldali képviselő van. Ő most mint DK-s képviselő támogatta az előterjesztést, de közben látszott rajta a megdöbbenés és az értetlenség. A határozatot Szenteczky János, az MSZP frakcióvezetője és Takács Mónika MSZP-s képviselőasszony nem szavazta meg: ők tartózkodtak. Takács Krisztián MSZP-s képviselő eltűnt a szavazáskor. Dobák István, régi képviselőtársunk támogatta csupán a szocialisták részéről az előterjesztést.

 Amennyiben a bíróság úgy döntene a legfelesőbb fórumon, hogy a 100 millió forintot ki kell fizetniük, van rá elegendő kerete az önkormányzatnak?

 – Önkormányzatunkat a jó és felelős gazdálkodás jellemi. Ezt bizonyítja, hogy 4 milliárdos hiánnyal vettük át 2010-ben a városrész vezetését, de mára 1 milliárd forint feletti tartalékkal rendelkezünk. Tehát a tartalékunkból ki tudjunk fizetni ezt a pénzt, amennyiben ilyen irányú döntés születik. De ezt a 100 millió forintot az adófizetőktől veszik el, és a kerület számára fontos fejlesztések – egyes útépítések, közterület-rendezések, óvodai felújítások – emiatt nem valósulhatnak meg.

 Ki ellen nyújtják be a polgári és büntetőjogi feljelentést?

 – Ezt a jogászok dolga eldönteni. Viszont a pótmunkákkal kapcsolatban eléggé egyértelmű a helyzet, hiszen Szenteczky János a Csevak Zrt. akkori vezérigazgatójának két helyettese írta alá közösen a megrendelést, amelyet utólag Tóth Mihály korábbi szocialista polgármester leszignálhatott.

 A negatív hír után térjünk rá egy örömtelibb eseményre. Európa egyik vezető kikötő-logisztikai cége, a HHLA AG Csepelt választotta legújabb beruházásának célpontjává. Mivel foglalkozna konkrétan ez a létesítmény, s mennyi munkahelyet teremt?

 – A METRANS cégcsoportról van szó, amely érdekelt a hamburgi kikötő fejlesztésében is. Nagyon örülünk annak, hogy Magyarországra, Budapestre jönnek, s a leginkább annak örvendünk, hogy Csepelt választották. Ez megegyezik a mi elképzelésükkel, ami szerint a hajdani csepeli gyár területén nem lakóparkot kell építeni, hanem munkahelyteremtő ipari beruházások szükségesek. Ez a cég nálunk konténerkipakolással foglalkozik, és az itteni logisztikai szétosztással. Egy hasonló cég már a szabadkikötőn belül is működik. A csepeli Duna-part olyan logisztikai erővel bír, amely örömmel fogadja a METRANS céget. A beruházás első ütemében kialakítják a raktározási területet, továbbá vágányokat, parkolóhelyeket építenek, majd egy szociális épület és egy irodaház is megépül. A több tízmillió eurós beruházás nyomán 200 új munkahely létesül. A tapasztalat szerint minden beruházó által létrehozott munkahely generál egy másikat – például az alvállalkozói feladatok miatt. Ez így már 400 munkahely.

 Azt bizonyára nem lehet kikötni, hogy csak csepeliek dolgozhassanak az új terminálban.

 – Az ilyen kikötés jogszabályellenes. Viszont nyilvánvaló, hogy ez sok csepelinek is lehetőséget nyújt a biztos megélhetésre. Csepelen az országosnál kisebb a munkanélküliség, de ez nem vigasz azoknak, akik megélhetés nélkül vannak. Nagyon örülünk minden munkahelyteremtő beruházásnak.

 A csepeliek többsége helyben talál munkahelyet, vagy a centrumban dolgozik?

 – Amíg nem verték szét a Csepel Műveket, addig ez a létesítmény több tízezer embernek adott munkát. A rendszerváltást követően Csepelre is jellemző lett az, ami a peremkerületekre: vannak, akik helyben dolgoznak, de a többség a belvárosban és más kerületekben talált munkalehetőséget. Ezért alapvető célunk, hogy Csepelen újjászülessen az ipar, és a Csepel Művek területén olyan termelés induljon be, amely nemcsak a kerület számára jó, hanem az egész ország gazdasági életét is megerősítheti.

Medveczky Attila